Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Márciusban 1700 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok: mintegy 75 százalékuk kifelé próbált illegálisan átjutni Románia országhatárán – közölte szerdán a román határrendőrség.
Az olasz kormány keményebb büntetésekkel tervez fellépni az emlékműveket és műalkotásokat rongáló klímaaktivistákkal szemben. Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter kedden…
Interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítását hajtották végre az orosz hadászati rakétaerők – közölte szerdán az orosz védelmi tárca. Az indítás kedden…
Az oltóanyagot szárazföldi úton szállíttatja Bukarestbe a gyártó cég, ahol az Unifarm állami vállalat raktárában helyezik el, majd szétosztják a regionális központok között.
Kamerával szerelné fel a tanitézményeket, a rossz magaviseletűnek ítélt diákokat pedig kicsapással büntetné, vagy akár nevelőintézetbe küldéssel szankcionálná a Spiru…
A Román vasúttársaság (CFR) személyszállító részlege az ortodox húsvéti ünnepek idején pótjáratokat indít a legforgalmasabb szakaszokon. A Vasúttársaság bejelentése szerint…
A 27. Szarajevói Filmfesztivál szervezői bejelentették az augusztus 13-án kezdődő filmünnep versenyprogramját. Az NFI Inkubátor Programban készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című film meghívást kapott a rangos versenybe a Szarajevó Szíve díjért. A nemzetközi zsűri tagja lesz Horvát Lili forgatókönyvíró-rendező.
Márciusban 1700 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok: mintegy 75 százalékuk kifelé próbált illegálisan átjutni Románia országhatárán - közölte szerdán a román határrendőrség.
A Romániát törvénytelenül elhagyni próbáló 1300 ember túlnyomó többsége menedékesként szerepelt a román hatóságok nyilvántartásában, vagy törvényesen, munkavállóként érkezett az országba. A határsértők leginkább teherautók rakterében megbújva próbáltak észrevétlenül átjutni a határon.
A határrendészet márciusban 55, a határsértők szállítását szervező, segítő román és külföldi állampolgárt is azonosított, ellenük embercsempészet gyanújával indult büntető eljárás.
A román határrendészet korábbi közleményei szerint a magyar határon naponta tucatszámra állítanak meg olyan határsértőket, akik legálisan érkeztek Romániába, de illegálisan igyekeznek eljutni a schengeni övezetbe. A krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Románia most már évente százezer olyan munkavállaló befogadását engedélyezi, akik az Európai Unión kívülről érkeznek, de a távolkeleti országokból beutazó vendégmunkások a bukaresti média szerint csak ugródeszkának tekintik a román hatóságok által kibocsátott munkavállalási vízumot, és legtöbbjük nem akar Romániában maradni, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába szökni.
Az idén 34 százalékkal nőtt 2019-hez képest a vakációs utalványokkal lefoglalt üdülések száma, ugyanakkor sok utalványt még mindig nem használtak fel - derül ki a Travelminit.ro szállásfoglalási platform és a Sodexo által közösen készített felmérésből.
Az utalványok nem csupán a szállás, hanem más turisztikai szolgáltatások - étkeztetés, szállítás - kifizetésére is felhasználhatók.
Az olasz kormány keményebb büntetésekkel tervez fellépni az emlékműveket és műalkotásokat rongáló klímaaktivistákkal szemben.
Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter kedden bejelentette, a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette kabinet kedden megállapodásra jutott arról, hogy 10 ezertől 60 ezer euróig terjedő kártérítés megfizetése mellett büntetőjogi szankciókkal sújtják azokat, akik megrongálják, meggyalázzák, vagy eltorzítják a kulturális javakat. Az olasz parlamentnek most két hónapja van arra, hogy ennek megfelelő törvényt fogadjon el.
Más európai országokhoz hasonlóan klímaaktivisták Olaszországban is rendkívüli akciókkal hívták fel magukra a figyelmet. Nemrég az Utolsó Nemzedék nevű klímavédelmi csoport aktivistái fekete folyadékot öntöttek a római Spanyol lépcső lábánál elhelyezkedő világhíres Fontana della Barcaccia szökőkút vizébe. Márciusban pedig összemázolták a firenzei Palazzo Vecchio falát narancsszínű festékkel. Hasonló támadások értek olyan műalkotásokat, mint például egy Van Gogh-festményt Rómában és egy Andy Warhol-autót Milánóban.
Az Igazságügyi Minisztérium kiterjesztené a távoltartási végzés kérésére jogosultak körét a családon belüli erőszak áldozatain kívül más kategóriákra is. Mihai Paşca államtitkár kezdeményezésére törvénymódosító munkacsoport alakult a minisztériumban, amelyben részt vesznek a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a Legfőbb Ügyészség, a Belügyminisztérium, a rendőrség és az esélyegyenlőségi ügynökség képviselői is.
Az államtitkár tegnapi közleményében emlékeztetett, hogy jelenleg csak a családon belüli erőszak áldozatai élhetnek a távoltartási végzés eszközével a biztonságuk érdekében, holott az államnak kötelessége oltalmazni valamennyi veszélynek kitett polgárt.
Interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítását hajtották végre az orosz hadászati rakétaerők - közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
Az indítás kedden történt az Asztrahán megyei Kapusztin Jar lőtérről, mobil földi indítóállásról, a rakéta gyakorló robbanófeje a kazahsztáni Szari-Nagan gyakorlótéren talált el egy célpontot a tervezett pontossággal. A minisztérium szerint a kilövés célja az interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztés alatt álló harci berendezéseinek tesztelése volt. A tárca azt állította, hogy a kilövés céljai maradéktalanul teljesültek.
Jelenleg 170 aktív afrikaisertéspestis-góc van hazánkbann - közölte az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA). Az intézmény összesen 46.203 fertőzött sertést tart nyilván.
A hatóság közleményéből kiderül, hogy az elmúlt egy hétben 54 új gócot jegyeztek és 9-et számoltak fel. Az afrikai sertéspestist okozó vírus jelenlétét legelőször
2017. július 31-én jelezték Romániában. Azóta a nyilvántartások szerint összesen 5811 vaddisznót fertőzött meg a kór 41 megyében.
Nicolae Ciucă arról biztosította az Európai Bizottság (EB) belső piacért felelős biztosát, Thierry Bretont, hogy Románia támogatja az Európai Unió (EU) védelmi kapacitásának megerősítését. A román miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott szerdán az EB belső piacért felelős biztosával.
Nicolae Ciucă beszámolója szerint a Thierry Bretonnal folytatott megbeszélésen egyebek mellett arról tárgyaltak, hogy az egyes tagállamok miként járulhatnak hozzá az Európai Unió védelmi képességének megerősítésére irányuló erőfeszítésekhez. Mint mondta, biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy Románia támogatja az európai védelmi kapacitások megerősítését, teljesítette a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, sőt a nemzeti össztermék 2,5 százalékára emelte a védelmi kiadásokat.A kormányfő hangsúlyozta a Bukarestben kialakított Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont fontosságát, amely május 9-én kezdi el tevékenységét.
Újabb szállítmány érkezett tegnap az országba a Moderna koronavírus elleni oltóanyagából, összesen 112.800 dózis - tájékoztatott az oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV).
Az oltóanyagot szárazföldi úton szállíttatja Bukarestbe a gyártó cég, ahol az Unifarm állami vállalat raktárában helyezik el, majd szétosztják a regionális központok között.
Eddig 1.592.400 adag Moderna-oltás érkezett hazánkba.
"
["post_title"]=>
string(39) "Újabb Moderna szállítmány érkezett"
["post_excerpt"]=>
string(193) "Az oltóanyagot szárazföldi úton szállíttatja Bukarestbe a gyártó cég, ahol az Unifarm állami vállalat raktárában helyezik el, majd szétosztják a regionális központok között. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(34) "ujabb-moderna-szallitmany-erkezett"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-07-24 09:03:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-07-24 06:03:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=404891"
["menu_order"]=>
int(13137)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3613 (24) {
["ID"]=>
int(425662)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-04-12 14:23:03"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-04-12 11:23:03"
["post_content"]=>
string(1274) "
Kamerával szerelné fel a tanitézményeket, a rossz magaviseletűnek ítélt diákokat pedig kicsapással büntetné, vagy akár nevelőintézetbe küldéssel szankcionálná a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége.
Az említetteteket és más javaslatokat a parlament képviselőházának keddi szakbizottsági ülésén terjesztették elő a szakszervezet illetékesei. Az iskolák biztonságosabbá tétele azután merült fel, miután a közelmúltban megsokszorzódtak azok az iskolán belüli botrányos ügyek – amelyek a diákok és tanárok biztonságát is megkérdőjelezik. A Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége által ismeretetett ajánlások egy részét Ligia Deca tanügyminiszter is hatékonynak tartaná az iskolák biztonsága szempontjából, ugyanakkor a nevelőintézetek intézményével nem ért egyet.
Klaus Johannis államfő kihirdette tegnap azt a törvényt, amely szabadnapot biztosít mindazoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen.
A szabadnap az oltási igazolásra alapozva igényelhető. A munkavállalók - az állami és versenyszférában egyaránt - egy-egy fizetett szabadnapra jogosultak a rendes éves pihenőszabadságon felül. A diákok, egyetemi hallgatók egy-egy nap felmentést kapnak az óralátogatás, a katonák pedig a szolgálatteljesítés alól. A kiskorú diák (vagy a 26 év alatti fogyatékkal élő fiatal) beoltásakor a szülők egyike vagy a gyám (gondozó) is fizetett szabadnapra jogosult.
A törvénnyel a Romániában lelassult oltáskampánynak akarnak lendületet adni.
A Román vasúttársaság (CFR) személyszállító részlege az ortodox húsvéti ünnepek idején pótjáratokat indít a legforgalmasabb szakaszokon.
A Vasúttársaság bejelentése szerint ebben az időszakban teljes kapacitással fog működni a CFR személyszállító részlege és azt tanácsolják az utasoknak, hogy előzetesen váltsák meg az utazási jegyeket, és használják ki az aznapi menetrendben rendelkezésre álló összes vonatot.
A 27. Szarajevói Filmfesztivál szervezői bejelentették az augusztus 13-án kezdődő filmünnep versenyprogramját. Az NFI Inkubátor Programban készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című film meghívást kapott a rangos versenybe a Szarajevó Szíve díjért. A nemzetközi zsűri tagja lesz Horvát Lili forgatókönyvíró-rendező.
Cristina Groșan első mozifilmjében, A legjobb dolgokon bőgni kell-ben olyan harmincasokról mesél, akik egyszerre próbálnak megfelelni saját maguknak és a környezetüknek, miközben az életük alapvető döntéseit sem képesek meghozni. Úgy élnek, mintha még mindig egyetemisták lennének, szeretnék máshogy csinálni, mint az előző generáció, ugyanakkor menekülnek a döntések elől. A legjobb dolgokon bőgni kell hitelesen, őszintén és nagy adag öniróniával mutatja be az útkeresést. Cristina Groșan aradi filmrendező a forgatókönyvet közösen jegyzi Rainer-Micsinyei Nórával, aki egyben a film főszereplője is. Az NFI Inkubátor Programjában készült dramedyben jelentős szerepet kapott Bányai Kelemen Barna, és tíz év után visszatért a mozivászonra Hernádi Judit. Rövidfilmjeivel Grosan Cristina korábban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Vakáció a tengerparton című alkotását több mint egymillióan nézték meg online. Jelenleg cseh-magyar-olasz-szlovák koprodukcióban nemzetközi stábbal, Csehországban forgatja második nagyjátékfilmjét, Hétköznapi kudarcok munkacímmel. A legjobb dolgokon bőgni kell 2019-ben - még filmtervként - szerepelt a szarajevói fesztivál Work in Progress elnevezésű szakmai programjában, és a legígéretesebb alkotásként díjazták. A szarajevói filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, évről-évre több mint 100 ezer néző vesz részt a vetítéseken, míg a nívós szakmai programokkal világsztárokat és a térség élvonalbeli filmeseit is Szarajevóba csábítja.
Márciusban 1700 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok: mintegy 75 százalékuk kifelé próbált illegálisan átjutni Románia országhatárán - közölte szerdán a román határrendőrség.
A Romániát törvénytelenül elhagyni próbáló 1300 ember túlnyomó többsége menedékesként szerepelt a román hatóságok nyilvántartásában, vagy törvényesen, munkavállóként érkezett az országba. A határsértők leginkább teherautók rakterében megbújva próbáltak észrevétlenül átjutni a határon.
A határrendészet márciusban 55, a határsértők szállítását szervező, segítő román és külföldi állampolgárt is azonosított, ellenük embercsempészet gyanújával indult büntető eljárás.
A román határrendészet korábbi közleményei szerint a magyar határon naponta tucatszámra állítanak meg olyan határsértőket, akik legálisan érkeztek Romániába, de illegálisan igyekeznek eljutni a schengeni övezetbe. A krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Románia most már évente százezer olyan munkavállaló befogadását engedélyezi, akik az Európai Unión kívülről érkeznek, de a távolkeleti országokból beutazó vendégmunkások a bukaresti média szerint csak ugródeszkának tekintik a román hatóságok által kibocsátott munkavállalási vízumot, és legtöbbjük nem akar Romániában maradni, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába szökni.
