Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
A legutóbbi tájékoztatás óta 1520 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 43.295 teszt eredményének feldolgozása nyomán – közölte pénteken a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Több volt a rendőr mint a tüntető az olaszországi vasútállomásokon az oltásellenes csoportok által tervezett megmozdulásokon, melyekkel a hosszú távú tömegközlekedésben a kötelező védettségi igazolás bevezetése szemben tiltakoztak szerdán.
A 2011-ben kidolgozott közoktatási rendszer megérett a finomhangoláson túl akár egy komolyabb szerkezetváltozásra – értékeli Szabó Ödön, a képviselőház oktatási…
Bár az unióban a felnőtt lakosság 70 százalékát beoltották már, így is a koronavírus árnyékában indult a tanév az iskolákban. A delta variáns gyors terjedése miatt az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottságának vezetője, Susan Flocken aggódik.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság tavaszi gazdasági csomagjában. Az első ajánlás szerint Románia költségvetési politikáját az EU Tanácsának javaslatához kell igazítani, amelynek elsődleges célja a túlzott deficit megszüntetése 2024-ig.
A 2021-2022-es tanévben Kovászna megye hatmillió lejt fordít a tej-kifli-alma programra, ugyanakkor a megyéből három község részt vesz abban a kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolásoknak. Az augusztus végén megjelent kormányhatározatnak megfelelően a tej-kifli-alma programon keresztül Kovászna megye 6 millió lej értékben biztosít pékárut, gyümölcsöt és tejterméket 23 ezer gyermek számára.
Az oktatási szakszervezetek elutasították a kormány ajánlatát és folytatják az általános sztrájkot – jelentette be a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a bukaresti Victoriei téren zajló tüntetésen.
Az USR PLUS megzsarolta a többi koalíciós partnert, amikor kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a koalíción belül vitát kiváltó országos fejlesztési programot, ha az RMDSZ és a liberálisok elfogadják a speciális ügyészség felszámolásáról szóló indítványt az általuk javasolt formában – nyilatkozta Kelemen Hunor.
„Kérjük a koalíciót, vegye tudomásul, hogy nincs meg a többség a Cîţu-kabinet támogatásához, és kérjük a koalíciós tárgyalások sürgős megkezdését egy új miniszterelnök kinevezéséről az új kormány megalakítása érdekében”- olvasható az USR PLUS közleményében.
A legutóbbi tájékoztatás óta 1520 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 43.295 teszt eredményének feldolgozása nyomán - közölte pénteken a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az elmúlt 24 órában 33, koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés. Ezzel 34 650-re emelkedett a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma Romániában.
Több volt a rendőr mint a tüntető az olaszországi vasútállomásokon az oltásellenes csoportok által tervezett megmozdulásokon, melyekkel a hosszú távú tömegközlekedésben a kötelező védettségi igazolás bevezetése szemben tiltakoztak szerdán.
Csupán néhány tüntető jelent meg a római Termini pályaudvaron, és a többi olasz vasútállomáson is csekély volt a részvétel az oltásellenes mozgalom által meghirdetett tüntetéseken. A római kormány rendelkezése szerint szeptember elsejétől már nemcsak a repülőgépeken, hanem a hosszú távú vasúti járatokon, többek között a nagysebességű és InterCity vonatokon, valamint a hajójáratokon is kötelező lesz a védettségi igazolás, amelyet egyedül az indulás előtti 48 órában teljesített negatív teszteredmény válthat ki. A kötelezettség minden 12 év feletti utasra vonatkozik. Aki tesztelés vagy védettségi igazolás nélkül utazik, négyszáz eurótól ezer euróig terjedő bírságot vethetnek ki. A városi tömegközlekedési eszközökön továbbra is bármilyen korlátozás nélkül lehet utazni, csak a szájmaszk használata számít kötelezőnek.
A 2011-ben kidolgozott közoktatási rendszer megérett a finomhangoláson túl akár egy komolyabb szerkezetváltozásra – értékeli Szabó Ödön, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a parlament által frissen elfogadott új tanügyi törvények kapcsán. A politikus ugyanakkor a Bukaresti Rádiónak adott interjúban úgy vélte, hogy a reform sok tekintetben nem eléggé bátor, remélhetőleg megoldja viszont azokat a sajátosan kisebbségi problémákat, amelyekre a SoDiSo Research nemrégiben megjelent elemzése is rámutatott.
Bár az unióban a felnőtt lakosság 70 százalékát beoltották már, így is a koronavírus árnyékában indult a tanév az iskolákban. A delta variáns gyors terjedése miatt az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottságának vezetője, Susan Flocken aggódik.
“Világosan kell kommunikálni arról, hogy milyen egészségügyi illetve biztonsági intézkedéseket vezetnek be az iskolákban. A járvány alatt azt láttuk, hogy nehéz volt kezelni a későn meghozott döntéseket. Néha pénteken, vagy vasárnap este döntöttek valamiről, amit hétfőn már alkalmazni kellett.” Bár az oltás széles körben elérhető az unióban, nincs minden tanár beoltva. A szakszervezetük szerint hiba lenne kötelezővé tenni a vakcinát számukra. Európában a 12 év fölöttiek oltása engedélyezett. Azonban a korosztályuk töredéke védett csak. Belgiumban a legmagasabb ez az arány: 23 százalékuk van beoltva. Bulgáriában ez a szám mindössze fél százalék. Az oltási kampány segítheti az oktatás folyamatosságát. Az előző év a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek egyaránt nehéz volt és a lemaradás komoly többletmunkát jelent. "A diákok szenvednek, mert nem érték el azt a szintet, ahol lenniük kellene. A tanároknak és az egész oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez és egyenként kell felzárkóztatni a diákokat" -hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. A mostani a második tanév a koronavírus alatt, de a járvány hatásait még sokáig érezni fogják a diákok.
Adrian Cioroianu egyetemi tanárt, volt ENSZ nagykövetet nevezte ki a kulturális miniszter a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes menedzserének.
Adrian Cioroianu európai parlamenti képviselőként tevékenykedett, 2012 és 2015 között a Bukaresti Egyetem történelem fakultásának dékánja volt, 2007-2008 között külügyminiszteri tisztséget töltött be, emellett történész, újságíró, a Dilema Veche kulturális lap szerkesztője volt, publicisztikák és szépirodalmi művek szerzője. A kinevezésről szóló miniszteri határozatott tegnap írta alá Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.
Három országspecifikus ajánlást fogalmazott meg Románia számára az Európai Bizottság tavaszi gazdasági csomagjában. Az első ajánlás szerint Románia költségvetési politikáját az EU Tanácsának javaslatához kell igazítani, amelynek elsődleges célja a túlzott deficit megszüntetése 2024-ig.
Ezért az EB azt javasolja Romániának, hogy legkésőbb az év végéig szüntesse meg az érvényben levő energiatámogatási intézkedéseket, és az így megtakarított összegeket használja a költségvetési hiány csökkentésére. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy Romániának folytatnia kell az állami beruházásokat, illetve biztosítania kell a helyreállítási alapból az országnak járó pénzösszegek és az egyéb uniós alapok hatékony felhasználását, elsősorban a zöld és a digitális átállás támogatása érdekében. A második ajánlás a hatékony kormányzás és közigazgatás biztosítására vonatkozik az országos helyreállítási terv mielőbbi gyakorlatba ültetése érdekében. Az Európai Bizottság harmadik ajánlása a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a zöldenergiára történő átállás felgyorsítására irányul, elsősorban a megújuló energiaforrások gyorsabb ütemű növekedése és a hálózati kapacitás javítása révén. Az országspecifikus ajánlások iránymutatást jelentenek a tagállamoknak, segítenek nekik megküzdeni a kihívásokkal és teljesíteni a közös stratégiai célkitűzéseket - mutatott rá az Európai Bizottság.
A 2021-2022-es tanévben Kovászna megye hatmillió lejt fordít a tej-kifli-alma programra, ugyanakkor a megyéből három község részt vesz abban a kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolásoknak. Az augusztus végén megjelent kormányhatározatnak megfelelően a tej-kifli-alma programon keresztül Kovászna megye 6 millió lej értékben biztosít pékárut, gyümölcsöt és tejterméket 23 ezer gyermek számára.
Az országos programot a kormány európai uniós forrásokból finanszírozza, a megyei önkormányzatok a technikai lebonyolítói a közbeszerzésnek és az elszámolásnak. Az említett kormányhatározat egyik újdonsága, hogy az iskolákban objektív okok miatt ki nem osztható termékeket eljuttathatják a helyi közösségeknek. „Évek óta szorgalmazzuk, hogy át kell alakítani ezt a programot úgy, hogy lehessen meleg ebédet adni az iskolákban, ez különösen fontos lenne a nehéz körülmények között nevelkedő gyerekeknek, de összességében egészségesebb lenne minden iskolásnak. Málnás, Bereck és Mikóújfalu vesz részt Kovászna megyéből abban kísérleti programban, amely meleg ebédet biztosít az iskolások számára. Most már a gyakorlat is igazolja, hogy ebbe az irányba lenne érdemes a tej-kifli programot fejleszteni” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az országban 150 tanintézmény vesz részt a programban, az óvodásoknak és tanulóknak tíz lej értékben biztosítanak díjmentesen meleg ebédet vagy élelmiszercsomagot.
Az oktatási szakszervezetek elutasították a kormány ajánlatát és folytatják az általános sztrájkot - jelentette be a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a bukaresti Victoriei téren zajló tüntetésen.
Marian Neacşu kormányfőtitkár szerdán azt nyilatkozta, az egyeztetésen közölték a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a kormánynak jelenleg nem áll módjában fizetésemelést vagy új bérpótlékokat adni a tanügyi alkalmazottaknak, de felajánlott egy juttatást, amelyet két részletben folyósítanának. A pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet júniusban 1000 lej, októberben 1500 lej értékű, úgynevezett szakmai utalványkártyát kapna, a kisegítő személyzet pedig 500-500 lejt kapna ugyanebben a formában.
Az USR PLUS megzsarolta a többi koalíciós partnert, amikor kilátásba helyezte, hogy csak akkor szavazza meg a koalíción belül vitát kiváltó országos fejlesztési programot, ha az RMDSZ és a liberálisok elfogadják a speciális ügyészség felszámolásáról szóló indítványt az általuk javasolt formában – nyilatkozta Kelemen Hunor.
A politikus az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy az 50 milliárd lej értékű, hat évre szóló országos fejlesztési programot a liberálisok is támogatták, amikor egy hónappal ezelőtt megvitatták első olvasatban. Az Anghel Saligny mérnökről elnevezett országos beruházási program keretében az önkormányzatok víz- és gázvezeték-hálózatok építésére, közművesítésre és útfejlesztésekre pályázhatnak. Kelemen Hunor szerint nem sérült a koalíciós megállapodás azáltal, hogy a kormányülés tegnapi napirendjére felkerült az Anghel Salignyról elnevezett országos beruházási program.
A kormány emelni akar és emelni is fog a tanárok fizetésén - nyilatkozta csütörtökön a Victoria-palotában Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
Cărbunaru rámutatott, július 15-éig elkészül az új közalkalmazotti bértörvény tervezete, amelybe a tanügyi alkalmazottak által kért béremeléseket is belefoglalják. Addig egy kiegészítő juttatást kínálnak az oktatási rendszerben dolgozó mintegy 300 ezer személynek, elsősorban szakmai tevékenységük támogatására - emlékeztetett a szóvivő a kormány szerda este ismertetett ajánlatára.
„Kérjük a koalíciót, vegye tudomásul, hogy nincs meg a többség a Cîţu-kabinet támogatásához, és kérjük a koalíciós tárgyalások sürgős megkezdését egy új miniszterelnök kinevezéséről az új kormány megalakítása érdekében”- olvasható az USR PLUS közleményében.
Azt követőn, hogy Klaus Johannis államfő jóváhagyta Florin Cîțu miniszterelnök kérelmét Stelian Ion igazságügyi miniszter felmentésére vonatkozóan, Dacian Cioloș európai parlamenti képviselő, a kormánykoalíció második legnagyobb tagjának számító pártszövetség PLUS-os társelnöke a közösségi oldalán bejelentette, hogy az USR–PLUS 80 törvényhozója, akik aláírásukkal segítették a tavaly decemberi parlamenti választások után a jobbközép többség kialakítását, most aláírásukkal támogatják Florin Cîțu nemzeti liberális párti miniszterelnök leváltását. Magyarán az USR PLUS bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a jelenlegi kormány ellen, melynek már tekinti részesének a koalíciót.
