Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki holnap nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
A problémát egy bécsi jelzőállomás okozta, amelynek meghibásodása miatt a távolsági összeköttetések is megszakadtak. A zavar Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland térségét érintette.
Az ország legnagyobb részére kiterjedő, a hét végéig érvényes elsőfokú ( azaz sárga jelzésű) kánikulariasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kaisz Szaíd, tunéziai államfő vasárnap éjjel felfüggesztette a parlament működését, elvette a képviselők mentelmi jogát és leváltotta a miniszterelnököt. Mindezt azután, hogy az észak-afrikai országban a kijárási korlátozások ellenére hatalmas tüntetéseket tartottak, a romló gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány félrekezelése miatt.
Még folyamatban van a minisztériumok költséglefaragási terveinek kidolgozása annak ellenére, hogy szerdán lejárt a Nicolae Ciucă kormányfő által adott határidő.
Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta a Moderna koronavírus elleni oltásának használatát serdülők, azaz 12 és 17 év közötti fiatalok immunizálására.
Románia továbbra is kész megkönnyíteni az ukrajnai gabona exportját, de a romániai gazdákat nehéz helyzetbe hozzák az országba beáramló ukrán mezőgazdasági termékek – közölte Bogdan Aurescu külügyminiszter, amikor telefonon egyeztetett az ukrán diplomácia vezetőjével.
Legalábbis ebben reménykedik Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter, aki szerint a koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma nem lesz annyira agresszív, hogy megakadályozza az iskolákban a hagyományos, fizikai jelenléttel zajló oktatást.
A hatályos törvények nem fedik le a munkahelyi zaklatás valamennyi formáját és nem biztosítanak hatékony jogi eszközöket a jelenség megelőzésére – derül ki a Nép Ügyvédje hivatalának jelentéséből.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki holnap nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
Az 1897-ben született író és filozófus Hamvas Béla szerint „a könyvtáros […] az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény”.
A két kifejezés, vagyis a könyvtár és a könyvtáros már gyerekkoromban beépült a szótáramba, a szülőfalumban, Csíkszentdomokoson rendszeres látogatója voltam a községi könyvtárnak, majd a középiskolai és az egyetemi könyvtárban folytattam a kalandozást. Mintha kinyílt volna előttem a világ. Egy ideje a saját könyvtáramat bővítgetem, persze – könyvfüggőként – nem olyan ütemben, mint szeretném.
A téma után való keresgélés közben találtam rá egy vicces, szöveges-képes felhívásra, amelyből kiderül, hogy a könyvtári könyveket tilos megenni, kalapként viselni, zaklatni, tűzoltásra, alátámasztásra, illetve medvék vagy vámpírok elűzésére használni. De szabad szagolgatni és ajánlott olvasni őket. És ez csak néhány példa a sok közül, amely világszerte fogadja az olvasókat a könyvtárakban.
Amúgy jó néhány sztereotípia él a könyvek őrzőivel kapcsolatban: például kontyot viselnek, szemüvegesek és kardigánt hordanak. Nagyritkán férfi ül a kölcsönzőpult mögött, „ő viszont biztosan pápaszemes, de ha esetleg nincs rajta okuláré, garantált védjegye az elmaradhatatlan kötött pulcsi”. Ezt már a KönyvParfé nevű blog ötletgazdája, a könyvmoly és konyhatündér könyvtáros, Lázár Ivett írta. Egyébként ez a foglalkozás a világhírű Lego építőjáték gyártóját is megihlette, a figura pedig az összes sztereotípiát megtestesíti: a korábban felsorolt sajátosságok mellett még jellemző rá a konzervatív frizura, savanyú arcot vág, van nála egy könyv, a bögréjén pedig a csendre intő „Cssss!” olvasható.
A mai rész vége felé két olyan ismert emberről szeretnék egy-két szóban beszélni, akikről sokan nem is gondolják, hogy könyvtárosok voltak. Egyikük a Kossuth-díjas magyar bluesénekes, Földes László, vagyis Hobo, aki egykor a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban is dolgozott. És megemlítem Benjamin Franklin amerikai elnököt, aki nemcsak könyvtáros, hanem könyvtáralapító is volt.
A problémát egy bécsi jelzőállomás okozta, amelynek meghibásodása miatt a távolsági összeköttetések is megszakadtak. A zavar Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland térségét érintette.
A javítás azonnal megkezdődött, így ötven perc múlva már újra közlekedhettek a vonatok.
Az ÖBB állami vasúttársaság jelezte, hogy a távolsági forgalomban akár ötven perces késések is előfordulhatnak a nap folyamán.
Az ország legnagyobb részére kiterjedő, a hét végéig érvényes elsőfokú ( azaz sárga jelzésű) kánikulariasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A meteorológusok szerint július utolsó napjaiban a felmelegedés fokozatosan terjed és erősödik, a hőmérséklet-páratartalom index (ITU) pedig meghaladja a 80 egységes kritikus küszöböt. Az ország nyugati és déli, illetve helyenként a többi régiójában is kánikula várható. A hőmérséklet csúcsértékei 34 és 39 Celsius-fok között váltakoznak majd, helyenként az éjszakai minimumok sem csökkenek 20 fok alá. Olteniában és Munteniában lesz a legnagyobb a forróság .Hétfőn az ország nyugati részében várható kánikula.
Az elmúlt évhez képest idén 3,1%-kal emelkedett a minimálbér összege, ennél kevesebbet az EU-n belül csak Magyarországon és Bulgáriában fizetnek.
Az Unióban fizetett legnagyobb minimálbér a luxemburgi, amely majdnem az ötszöröse a romániainak. A lista végén elhelyezkedő Bulgáriában 332 eurónak megfelelő minimálbért fizetnek, Magyarországon 467, Romániában 472 euró egyenértéke ez az összeg.
Márciusban 14,53 százalékra mérséklődött az infláció a februári 15,5 százalékról – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet.
Az élelmiszerek 21,56 százalékkal, a nem élelmiszerek 11,06 százalékkal, a szolgáltatások 10,83%-kal drágultak a tavalyi év azonos időszakához képest. Egy hónap alatt a fogyasztói árindex 1,01 százalékkal, a január-március időszakban összesen 2,3 százalékkal emelkedett.
Szőcs Levente / SRR
A Román Nemzeti Bank arra számít, hogy az éves infláció a korábban vártnál gyorsabban csökken, különösen a harmadik negyedévétől, amiben fontos szerepet játszik az energiaárak korlátozása.
Kaisz Szaíd, tunéziai államfő vasárnap éjjel felfüggesztette a parlament működését, elvette a képviselők mentelmi jogát és leváltotta a miniszterelnököt. Mindezt azután, hogy az észak-afrikai országban a kijárási korlátozások ellenére hatalmas tüntetéseket tartottak, a romló gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány félrekezelése miatt.
A bejelentés után honvédségi járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig katonák akadályozták meg, hogy a házelnök belépjen az épületbe. Rásid Gannúsi szerint ez felér egy puccsal és arra kérte híveit, hogy vonuljanak utcára és védjék meg az alkotmányt, úgy mint az arab tavasz kezdetén 2011-ben. Kaisz Szaíd elnök mindenkit arra figyelmeztetett: a védelmi erők éles lőszert is be fognak vetni, hogy rendet teremtsenek. Az elnök az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be intézkedéseit, amely azt mondja ki, hogy az ország biztonságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével és értesítette az alkotmánybíróság elnökét. Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány. Tunéziának hét évvel az új alkotmány elfogadása után sincs alkotmánybírósága, mert nem sikerült megállapodni a bírák kinevezéséről.
Még folyamatban van a minisztériumok költséglefaragási terveinek kidolgozása annak ellenére, hogy szerdán lejárt a Nicolae Ciucă kormányfő által adott határidő.
A kormány csak a tervek összesítése után dönt a takarékossági intézkedésekről – jelentette ki a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után.
Dan Cărbunaru emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök ígérete szerint a kiadáscsökkentések nem fogják érinteni a közalkalmazottak bérét. Felidézte, hogy a kormány tavaly tavasszal is vezetett be takarékossági intézkedéseket, de a beruházásokra szánt 90 milliárd lejes keretet nem csökkentette, mint ahogy az idei beruházásokra szánt 110 milliárd lejhez sem készül hozzányúlni.
A szóvivő szavai szerint azokat a kiadásokat csökkentenék, amelyek nem befolyásolják a közintézmények működését és a beruházások megvalósítását.
Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta a Moderna koronavírus elleni oltásának használatát serdülők, azaz 12 és 17 év közötti fiatalok immunizálására.
A Spikevax elnevezésű vakcinát a felnőtteknél alkalmazott módon használják serdülőknél is. Két dózisban kell beadni, a második adagot négy héttel az első után. Korábban a Pfizer-BioNTech oltását engedélyezték még 12 éven felüliek számára.
Románia továbbra is kész megkönnyíteni az ukrajnai gabona exportját, de a romániai gazdákat nehéz helyzetbe hozzák az országba beáramló ukrán mezőgazdasági termékek – közölte Bogdan Aurescu külügyminiszter, amikor telefonon egyeztetett az ukrán diplomácia vezetőjével.
Hangsúlyozta: biztosítani kell a Románián áthaladó ukrán áru nyomon követhetőségét annak érdekében, hogy a harmadik országokba szánt mezőgazdasági termékek elhagyják Romániát.
Válaszul Dmitro Kuleba azt javasolta, hogy az ukrán és a román mezőgazdasági minisztérium kezdjen közvetlen párbeszédet a kérdésről.
A két külügyminiszter nyugtázta, hogy elkezdődött a felek közötti szakértői párbeszéd az Ukrajnában élő román közösség jogainak védelméről.
Legalábbis ebben reménykedik Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter, aki szerint a koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma nem lesz annyira agresszív, hogy megakadályozza az iskolákban a hagyományos, fizikai jelenléttel zajló oktatást.
Vasárnap tartott sajtótájékoztatóján a miniszter hangsúlyozta, szükség van a fizikai jelenléttel zajló oktatásra, nem csupán a további lemaradások megakadályozása miatt, hanem a tanulók egészséges szociális élete miatt is. Kifejtette, az online-tanítás miatt a lemaradások nagyok voltak, és ezeket nagyon nehéz bepótolni; bár azt ő sem tagadja, hogy ez az időszak hozzájárult a digitális képességek fejlesztéséhez mind a pedagógusok, mind a diákok körében.
A hatályos törvények nem fedik le a munkahelyi zaklatás valamennyi formáját és nem biztosítanak hatékony jogi eszközöket a jelenség megelőzésére – derül ki a Nép Ügyvédje hivatalának jelentéséből.
Ecaterina Mirea ombudsman-helyettes sajtótájékoztatóján elmondta, hogy például a munkatörvénykönyvnek elő kellene írnia, hogy a tíznél több személyt foglalkoztató munkáltató köteles legkevesebb egy alkalmazottat kijelölni, akinek a munkaköri leírásában szerepel a munkahelyi zaklatás/erőszak megelőzése.
Az ombudsmani hivatal azt is javasolja, hogy a területi munkaügyi felügyelőségeken hozzanak létre speciális részlegeket a munkahelyi zaklatás/erőszak kezelésére, határozzanak meg szervezeti politikákat a zaklatás minden formájának visszaszorítására és szankcionálására, valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat a munkavállalók, köztük a fogyatékkal élők kiszolgáltatottságának felszámolásáról.
Ecaterina Mirea felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai törvényekben nincsenek egységes rendelkezések a munkahelyi zaklatásra és erőszakra vonatkozóan. Ugyanakkor a hiányos jogszabályok, illetve a munkavállalók vagy a munkáltatók hozzáállása miatt a munkafelügyelők nem tudják feltárni a munkahelyi zaklatásokat.
Az ombudsman-helyettes szerint a munkaügyi felügyelők arra panaszkodtak, hogy nincsenek eszközeik a zaklatási ügyek kezelésére, és az eseteket nagyon nehéz bizonyítani. A felügyelők számára az sem világos, hogy meddig terjed az illetékességük a zaklatások kezelésében, ugyanis erkölcsi zaklatás esetén egy más intézmény, az Országos Diszkriminációellenes Tanács illetékes.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki holnap nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
Az 1897-ben született író és filozófus Hamvas Béla szerint „a könyvtáros […] az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény”.
A két kifejezés, vagyis a könyvtár és a könyvtáros már gyerekkoromban beépült a szótáramba, a szülőfalumban, Csíkszentdomokoson rendszeres látogatója voltam a községi könyvtárnak, majd a középiskolai és az egyetemi könyvtárban folytattam a kalandozást. Mintha kinyílt volna előttem a világ. Egy ideje a saját könyvtáramat bővítgetem, persze – könyvfüggőként – nem olyan ütemben, mint szeretném.
A téma után való keresgélés közben találtam rá egy vicces, szöveges-képes felhívásra, amelyből kiderül, hogy a könyvtári könyveket tilos megenni, kalapként viselni, zaklatni, tűzoltásra, alátámasztásra, illetve medvék vagy vámpírok elűzésére használni. De szabad szagolgatni és ajánlott olvasni őket. És ez csak néhány példa a sok közül, amely világszerte fogadja az olvasókat a könyvtárakban.
Amúgy jó néhány sztereotípia él a könyvek őrzőivel kapcsolatban: például kontyot viselnek, szemüvegesek és kardigánt hordanak. Nagyritkán férfi ül a kölcsönzőpult mögött, „ő viszont biztosan pápaszemes, de ha esetleg nincs rajta okuláré, garantált védjegye az elmaradhatatlan kötött pulcsi”. Ezt már a KönyvParfé nevű blog ötletgazdája, a könyvmoly és konyhatündér könyvtáros, Lázár Ivett írta. Egyébként ez a foglalkozás a világhírű Lego építőjáték gyártóját is megihlette, a figura pedig az összes sztereotípiát megtestesíti: a korábban felsorolt sajátosságok mellett még jellemző rá a konzervatív frizura, savanyú arcot vág, van nála egy könyv, a bögréjén pedig a csendre intő „Cssss!” olvasható.
A mai rész vége felé két olyan ismert emberről szeretnék egy-két szóban beszélni, akikről sokan nem is gondolják, hogy könyvtárosok voltak. Egyikük a Kossuth-díjas magyar bluesénekes, Földes László, vagyis Hobo, aki egykor a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban is dolgozott. És megemlítem Benjamin Franklin amerikai elnököt, aki nemcsak könyvtáros, hanem könyvtáralapító is volt.
