Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Még egyeztetne a medvék kilövését engedélyező megelőzési kvótáról az új liberális környezetvédelmi miniszter, aki szerint az RMDSZ-es elődje által aláírt miniszteri rendelet „kezdeti” fázisban van.
Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának alkalmazását kéri ma Románia, hogy megvásárolhassa a COVID-fertőzöttek kezelésére használt tocilizumab gyógyszert.
Az első öt hónapban 19,3 százalékkal 8,299 millióra nőtt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte kedden az országos statisztikai intézet (INS).
A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörõ eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint. A díj felén Syukoro Manabe és Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapja.
Az Európa Tanács elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs államtitkára, Sztáray Péter.
Lassult szeptemberben az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme az elõzõ havihoz képest a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexei alapján.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága megszavazta mai ülésén a parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 7 százalékra emelését előíró törvénytervezet elutasítását, illetve a jogszabály visszavonását indítványozza – nyilatkozta Nicolae Ciucă liberális pártelnök.
Feszültséget okoz a kormánykoalícióban a különböző adókedvezmények eltörlése. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szerint nem mérlegelik az információtechnológia ágazat adókedvezményének megszüntetését.
Még egyeztetne a medvék kilövését engedélyező megelőzési kvótáról az új liberális környezetvédelmi miniszter, aki szerint az RMDSZ-es elődje által aláírt miniszteri rendelet „kezdeti” fázisban van.
Mircea Fechet azt mondta, még egyetlen állatot sem lőttek ki a Tánczos Barna mandátumának utolsó aláírt rendelet alapján. Továbbra is a Román Akadémia álláspontjára vár, melynek véleményezni kell a jogszabályt, viszont utána is tovább egyeztetne erről a szakértőkkel és a települések vezetőivel.
A miniszter nyilatkozatával ellentmondott a Román Akadémiának, mely júniusi közleményében azt írta, hogy kiegészítő dokumentumokat vár a minisztériumtól - mivel szerintük a Tánczos-féle miniszteri rendelet nem teljes -, csak azután tudja véleményezni a jogszabályt.
A napokban több medvetámadás is történt.
Tánczos Barna mandátuma utolsó napján írta alá a miniszteri rendeletet, mely lehetővé teszi 426 védett barnamedve kilövését megelőzési céllal, újabb 55-ét pedig beavatkozási céllal. A minisztérium korábban ismertetett felmérése szerint Romániában 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.
Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának alkalmazását kéri ma Románia, hogy megvásárolhassa a COVID-fertőzöttek kezelésére használt tocilizumab gyógyszert.
Raed Arafat, a sürgősségi helyzetek főosztályának vezetője szerint olyan gyógyszerről van szó, amelynek gyártója nem tudja leszállítani a szükséges mennyiséget, az országnak pedig csak 2-3 hétre van tartaléka. Bejelentette továbbá, hogy az egészségügyi rendszerre nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt 30 napra felfüggesztik a nem sürgős beavatkozást igénylő műtéteket és nem COVID-fertőzött betegek kórházba utalását. Az intézkedés nem vonatkozik a terhes nőkre, a rákos vagy dialízisre járó betegekre. Arafat ugyanakkor hangsúlyozta, rezidens orvosokkal egészítik ki a sürgősségi osztályok személyzetét, a személyzet hiánnyal küszködő kórházakban pedig 12 órás váltásokat vezetnek be. Tegnap a kormány sürgősségi rendelettel jóváhagyta, hogy a betegség enyhébb formáiban szenvedő Covid-pácienseknek a járóbeteg-szolgáltatáson keresztül, otthoni kezelésre fel lehessen írni a favipiravir gyógyszert - jelentette be Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Az első öt hónapban 19,3 százalékkal 8,299 millióra nőtt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte kedden az országos statisztikai intézet (INS).
A román turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 14,4 százalékkal 6,679 millióra, a külföldi turistáké 44,9 százalékkal 1,620 millióra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma 20,4 százalékkal 4,348 millióra nőtt. Ezen belül a román turisták száma 16,2 százalékkal, 3,618 millióra, míg a külföldieké 46,7 százalékkal 730 400-ra emelkedett.
Májusban a vendégéjszakák és a vendégek száma mintegy 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Tavaly a kereskedelmi szálláshelyekre érkezett vendégek száma 21,8 százalékkal, 11,299 millióra nőtt. Ugyanakkor a vendégek száma még mindig 15 százalékkal elmaradt a világjárvány előtti időszakétól.
Huszonnegyedik alkalommal adta át díjait a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat.
A díjazottak a lap azon szerzői közül kerültek ki, akik az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban hozzájárultak színvonalának emeléséhez. Székelyföld-díjban részesült Romsics Ignác történész és Nagy Attila költő, Székely Bicskarend Díjat vehetett át Vörös István költő, Szabó Gyula Emlékdíjban pedig Bangha Mónika író részesült.
Megszűnhetne az RMDSZ parlamenti jelenléte, ha a törvényhozás elfogadja azt a javaslatot, amely 5-ről 7 százalékra emelné a bejutási küszöböt, illetve eltörölné az alternatív küszöböt, amely szerint hogyha legalább 4 megyében egy politikai tömörülés megszerzi a szavazatok 2 százalékát, bejut a törvényhozásba. A tervezetet két, magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Szatmár megyei képviselő, a liberális Adrian Cozma és a szociáldemokrata Radu Cristescu kezdeményezte.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, számított ilyen lépésre, de nem ad esélyt a sikerre, mivel „magánakcióról” van szó, a két párt vezetősége nem támogatja a képviselői javaslatát.
Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy a román politikai szférában az adott szó sem szent, ezért nem árt óvatosnak lennie a magyar érdekképviseletnek – figyelmeztet Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a tervezet kapcsán. A törvényhozó szerint a 2024-es választási év közeledtével egyes román politikusok részéről felerősödnek majd a demagóg, nacionalista érzelmekre játszó szavazatszerzési módszerek, de a nyugati demokráciákban is az az irány, hogy a választási küszöböket lefelé szállítsák, hogy minél színesebb, sokoldalúbb képviseletet biztosíthassanak. Faragó Péter szerint a józan gondolkodású politikusok feladata és felelőssége, hogy a közvéleményt visszafordítsák a szélsőséges pártoktól. Az Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt Pataky Lehel Zsolt kérdezte.
A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörõ eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint. A díj felén Syukoro Manabe és Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapja.
Manabe és Hasselman munkája a klímaváltozás megértésében segített, a bejelentés szerint „a Föld klímájának fizikai modellezése, a globális felmelegedés változóinak meghatározása és megbízható előrejelzése” az, amivel kiérdemelték a díjat. Parisi most elismert munkássága általánosabb értelemben vonatkozik komplex rendszerekre. „A rendezetlenség és a fluktuáció szerepének felfedezése fizikai rendszerekben, atomitól planetáris szintig” – írja a bizottság közleménye.
Hosszú viták végére kerülhet pont azáltal, hogy a parlament módosította a szolgálati nyugdíjakra, illetve a nyugdíj és az állami bér halmozásának tilalmára vonatkozó törvényeket. Mindkettő elfogadása két éve húzódik annak ellenére, hogy a reform bekerült az országos helyreállítási tervbe is, és hatályba lépésükön sok milliárd euró uniós forrás múlik. A hosszú készülődés ellenére végül toldott-foldott törvényeket sikerült elfogadni, amely egyáltalán nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját. Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Csép Éva Andreával, a képviselőház szociális bizottságának alelnökével beszélgettünk.
Az Európa Tanács elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére - mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs államtitkára, Sztáray Péter.
A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencián Szili Katalin autonómiáért felelõs miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
Bejelentette lemondását Eduard Hellvig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója.
A SRI vezetője arra hivatkozott, hogy elérte a céljait, sikerült korszerűsíteni a belföldi hírszerzést, amely jelentősen átalakult és megszabadult az 1989 előtti terhes örökségtől. Hellvig kifejtette: nem tartja jónak, hogy túl hosszú ideig vezessen egy személy egy olyan fontos intézményt, mint amilyen a belföldi hírszerzés, ezért szükségesnek tartja a változást. Hellvig 2015 óta vezette az intézményt. Őt Klaus Iohannis államelnök nevezte ki a tisztségbe. Hellvig szerint a távozásáról az elnökkel is egyeztetett. Iohannis a bejelentést követően közölte, hogy tudomásul vette a lemondást és kitüntette a hírszerzés vezetőjét.
Lassult szeptemberben az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme az elõzõ havihoz képest a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexei alapján.
A szeptemberi szolgáltatóipari BMI végleges értéke 56,4 pontra csökkent az augusztusi 59,0 pontról. A szeptemberi feldolgozóipari BMI még a múlt hét pénteken publikált végleges értéke 58,6 pontra süllyedt, ami február óta a leggyengébb érték, és 2,8 ponttal marad el az augusztusi 61,4 ponttól. Chris Williamson, az IHS Markit vezetõ közgazdásza elmondta, hogy "az euróövezeti gazdasági helyzetet jelenleg az áremelkedés és a növekedési ütem lassulásának a szerencsétlen egybeesése jellemzi.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága megszavazta mai ülésén a parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 7 százalékra emelését előíró törvénytervezet elutasítását, illetve a jogszabály visszavonását indítványozza - nyilatkozta Nicolae Ciucă liberális pártelnök.
Ciucă hangsúlyozta, hogy a parlamenti küszöb 7 százalékra emeléséről szóló tervezetet pártjának mintegy 15 törvényhozója kezdeményezte. A párt vezetősége azonban szinte egyöntetű döntéssel, egy tartózkodás mellett elutasította a javaslatot. Ciucă közölte, hogy visszavonják a tervezetet a parlament napirendjéről. Ez a módosítás kedvezőtlenül érintette volna egyebek mellett az RMDSZ-t.
Feszültséget okoz a kormánykoalícióban a különböző adókedvezmények eltörlése. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szerint nem mérlegelik az információtechnológia ágazat adókedvezményének megszüntetését.
Ez szerinte hazugság és félretájékoztatás. Ugyanakkor a kormányfő mai nyilatkozatából kiderült, hogy az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozók esetében terítéken van a kedvezmények eltörlése. Ez utóbbiak nem fizetnek személyi jövedelemadót és egészségbiztosítási járulékot. Ciolacu szerint ezeket a kedvezményeket azért kell eltörölni, mert a helyreállítási terv szerint ezen a téren is reformokat vállalt a kormány, amelyeket ha nem teljesítik, uniós alapoktól esik el az ország. Ezeket a kedvezményeket 2026-ig kell fokozatosan kivezetni - emlékeztetett Ciolacu. Sajtóinformációk szerint ugyanakkor a liberálisok nem értenek egyet az adómentességek megszüntetésével.
Még egyeztetne a medvék kilövését engedélyező megelőzési kvótáról az új liberális környezetvédelmi miniszter, aki szerint az RMDSZ-es elődje által aláírt miniszteri rendelet „kezdeti” fázisban van.
Mircea Fechet azt mondta, még egyetlen állatot sem lőttek ki a Tánczos Barna mandátumának utolsó aláírt rendelet alapján. Továbbra is a Román Akadémia álláspontjára vár, melynek véleményezni kell a jogszabályt, viszont utána is tovább egyeztetne erről a szakértőkkel és a települések vezetőivel.
A miniszter nyilatkozatával ellentmondott a Román Akadémiának, mely júniusi közleményében azt írta, hogy kiegészítő dokumentumokat vár a minisztériumtól - mivel szerintük a Tánczos-féle miniszteri rendelet nem teljes -, csak azután tudja véleményezni a jogszabályt.
A napokban több medvetámadás is történt.
Tánczos Barna mandátuma utolsó napján írta alá a miniszteri rendeletet, mely lehetővé teszi 426 védett barnamedve kilövését megelőzési céllal, újabb 55-ét pedig beavatkozási céllal. A minisztérium korábban ismertetett felmérése szerint Romániában 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.
