Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
Az USR parlamenti képviselői és szenátorai láthatóan fognak szavazni ma a bizalmatlansági indítványról – jelentette be Ionuţ Moşteanu, a párt képviselőházi frakcióvezetője.
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendeletet fogadott el a kormány hétfői ülésén, miután a rendszer működését szabályozó tervezet a tárcaközi egyeztetések során kapott végleges formát.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kinevezte Mircea Abrudeant a kormány miniszteri rangú főtitkárának. Az erről szóló döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Módosította a Munkatörvénykönyvet a kormány. A kabinet szigorított a szürke munkáért kiszabható bírságokon, illetve a bérek kifizetésével késlekedő munkáltatókra kiróható büntetéseken.
A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság 60 százaléka úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra.
Újabb negatív rekordot ért el a koronavírus-járvány Romániában. A Stratégiai Kommunikációs Csoport déli jelentése 15 037 megbetegedésről és 252 halálesetről számol be.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
A leginkább érintett térség Donyeck és Luhanszk régió több mint 10 ezer halállal és sebesüléssel járó esettel. A vonatkozó ENSZ-jelentés szerint a legtöbb polgári áldozatot nagy kiterjedésű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség lövedékeit és a légi csapásokat. A statisztika készítői hangsúlyozták: a valós számok jóval magasabbak lehetnek, mivel azokról a területekről, ahol intenzív harcok zajlanak, késnek az adatszolgáltatások.
Az USR parlamenti képviselői és szenátorai láthatóan fognak szavazni ma a bizalmatlansági indítványról - jelentette be Ionuţ Moşteanu, a párt képviselőházi frakcióvezetője.
Mint fogalmazott, ma Florin Cîţu megbukik, ez az utolsó napja a Victoria-palotában. Ugyanakkor azt is elmondta, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a Szociáldemokrata Párt valóban kívánatosnak tartja jelenleg a kormányváltást. Ionuţ Moşteanu szerint felelőtlenség lenne kisebbségi kormányra bízni az országot, és ha a PNL Cîţutól eltérő személyt javasol a kabinet élére, az USR hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a liberálisokkal - mondta.
Az új fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen megnövekedett egyes rakétatípusaik hatótávolsága is.
Június 25-én a tajvani védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az előző 24 órában 21 kínai katonai repülőgépet, öt hajót és nyolc J–10-es vadászgépet észleltek, amelyek a Tajvani-szoros középvonalán haladtak át. A harci gépek a szárazföldtől 44 kilométerre lévő összefüggő övezet közelében közelítették meg a szigetet.
A „határsértések” azt a washingtoni bejelentést követték, amely szerint az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott két fegyvereladási csomagot Tajvannak, mintegy félmilliárd dollár értékben. A Tajvanba irányuló amerikai fegyvereladásoknak idén ez a második köre, és a tizedik olyan, amelyet Joe Biden elnöksége idején hagytak jóvá.
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendeletet fogadott el a kormány hétfői ülésén, miután a rendszer működését szabályozó tervezet a tárcaközi egyeztetések során kapott végleges formát.
Az újra nem használható, primer/elsődleges csomagolóanyagok betétdíjas rendszere 2022. október 1-től lép életbe, és a 2022. szeptember 30-a után piacra dobott összes újra nem használható, primer/elsődleges csomagolóanyagra vonatkozik. A rendszer költségeit alapvetően azok a gyártók fogják állni, amelyek piacra dobják a csomagolásokat és vállalják a felelősséget ezek újrahasznosításáért. Az európai irányelv szerint a szennyező fizet – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Hozzátette, azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A betétdíj 2022. október 1-től egységesen 50 bani, ennyit kell a fogyasztó a termék árán kívül fizessen, amikor olyan terméket vásárol, ami primer/elsődleges csomagolóanyagba van csomagolva. Ezt az összeget maradéktalanul visszakapják a vásárlók, amikor a gyűjtőpontoknál leadják a visszaváltható csomagolásokat – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kinevezte Mircea Abrudeant a kormány miniszteri rangú főtitkárának. Az erről szóló döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Korábban Abrudean a miniszterelnöki kancellária vezetője volt. Ebből a tisztségből felmentették, a helyére Alexandru-Mihai Ghigiut nevezte ki a kormányfő.
Az új kormány első hete éles konfliktussal indult, miután a frissen kinevezett Ciolacu nem fogadta el a PNL jelölését a kormányfőtitkári posztra. A tisztség révén a kormányfőségről frissen lemondott Nemzeti Liberális Párt részben megőrizheti az ellenőrzést a kormányzás fölött.
Módosította a Munkatörvénykönyvet a kormány. A kabinet szigorított a szürke munkáért kiszabható bírságokon, illetve a bérek kifizetésével késlekedő munkáltatókra kiróható büntetéseken.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a ténylegesnél kevesebb munkaidő bejelentése esetén 8 és 10 ezer lej közötti bírságot szabnak ki minden alkalmazott után. A bérek kifizetésének késéséért 5 és 10 ezer lej közötti pénzbírság fenyegeti a munkáltatót, ugyancsak minden alkalmazott után, amennyiben a késés több mint 1 hónappal meghaladja a szerződésben foglalt határidőt. A kabinet ugyancsak tegnap fogadta el a határozatot, amely nettó értékben 10 százalékkal, azaz 138 lejjel emeli a minimálbért 2022. január elsejétől. Raluca Turcan tárcavezető szerint ez majdnem 2 millió alkalmazottat érint.
Csaknem tíz százalékponttal visszaesett a képességvizsgán átmenő jegyet szerzett diákok aránya tavalyhoz képest.
Az országos képességfelmérő óvások utáni végleges eredményeit a délelőtt tette közzé az oktatási minisztérium. Az összesített adatok szerint az óvások után 117.798 tanuló ért el legalább 5-ös átlagot, ami 76,4 százalékos arányt jelent. Ez kisebb a 2021-ben jegyzett 76,8 százaléknál, illetve a 2022-es 82,3 százaléknál.
Az idei vizsgára feliratkozott 161.652 nyolcadikos tanuló közül 154.115-en jelentek meg a vizsgán. További 15.500 nyolcadikos be sem iratkozott a képességvizsgára. Őket is figyelembe véve a legalább 5-ös átlagot elért tanulók aránya valamivel 66,5 százalék alatt van.
Kedves hallgatóink, holnap, október 6-án műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyváradi adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság 60 százaléka úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra.
A felmérés 2023 áprilisában készült Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.
Eurobarometer / Szőcs Levente
A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon és Romániában a legerőteljesebb – 70 százalék fölötti –, majd Lengyelországban és Svédországban következik enyhén 50 százalék fölötti értékkel. Bulgáriában és Csehországban a lakosság kevesebb mint fele támogatja az euró bevezetését.
A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága.
Az iskolák akkor zárnak be, amikor ezt karanténrendeletben előírják - jelentette ki a tanügyminiszter.
Sorin Cîmpeanu leszögezte, az iskolák működését illetően két világos szabály van. Az egyik kimondja, hogy ha egy osztályban igazolnak egy koronavírusos megbetegedést, fel kell függeszteni a jelenléti oktatást az adott osztályban. A másik szabály szerint, ha egy iskolában az osztályok legalább felében felfüggesztik a jelenléti oktatást, a teljes tanintézetnek át kell térnie az online tanrendre. Míg előbbi esetben nincs szükség a megyei vészhelyzeti bizottság összehívására, utóbbi esetben a testületnek kell meghoznia a döntést - nyomatékosította.
Orvoshiány miatt be kellett zárni július elsejétől a szatmárnémeti megyei sürgősségi kórház cukorbetegeket ellátó osztályát.
Szatmár megye és a régió legnagyobb kórházának vezetése azután hozta meg a döntést, hogy több alkalommal is meghirdette a megüresedett állásokat, de senki nem jelentkezett, jelenleg is szakorvost keresnek. Két orvos feladta állását, míg egy másik betegszabadságon, egy további orvos gyereknevelési szabadságon van.
Egyelőre júliusra függesztik fel a tevékenységet, az újranyitás időpontját később közlik. Addig a betegeket a megye más, diabétesz kezelésére szakosodott orvost is foglalkoztató kórházaiba irányítják.
Egyre több egészségügyi intézmény számára okoz gondot az akut orvoshiány, miután orvosok ezrei vándoroltak ki Nyugat-Európába a jobb bérek és munkakörülmények miatt, és bár néhány éve emelték a fizetéseket, az egészségügyben dolgozók jelenleg is béremelést követelnek.
A román orvoskamara júniusi jelentése szerint az orvosok egyharmada kiégéssel küzd a túlfeszített munkatempó miatt. A szakmai szervezet felmérése kimutatta, hogy a fiatal orvosok 57 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát. Ezek fele az elvándorlás okaként a romániai egészségügyi infrastruktúrát nevezte meg, a másik fele a kutatás, szakmai továbbképzés támogatása miatt választana külföldi munkahelyet.
Újabb negatív rekordot ért el a koronavírus-járvány Romániában. A Stratégiai Kommunikációs Csoport déli jelentése 15 037 megbetegedésről és 252 halálesetről számol be.
A járvány kezdete óta nem regisztráltak ennyi új esetszámot és elhunytat egy nap alatt az országban. Jelenleg 14.402 személyt kezelnek kórházban Covid 19-cel, 1.480-an intenzív osztályon fekszenek. A beutaltak között 407 kiskorú van, 22-en súlyos állapotban. Most is Bukarestben volt a legtöbb új fertőzött 2515. Közben a fővárosban a fertőzöttségi mutató is elérte a 10,31 ezreléket – közölte a Közegészségügyi Igazgatóság.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
A leginkább érintett térség Donyeck és Luhanszk régió több mint 10 ezer halállal és sebesüléssel járó esettel. A vonatkozó ENSZ-jelentés szerint a legtöbb polgári áldozatot nagy kiterjedésű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség lövedékeit és a légi csapásokat. A statisztika készítői hangsúlyozták: a valós számok jóval magasabbak lehetnek, mivel azokról a területekről, ahol intenzív harcok zajlanak, késnek az adatszolgáltatások.