Székely Ervin

„Ha elmegyek egy előadásra, én is tapsolok, akkor is, ha teljes mértékben tetszik, akkor is, ha csak részben tetszik” – mondta Kelemen Hunor, azt magyarázva, hogy miért tapsolta meg Tusványoson azt az Orbán-beszédet, amelyik joggal váltotta ki Európa vezető politikusainak a bírálatát és feszültséget generált a romániai kormánykoalícióban is.

Sok mindent el tudtam volna képzelni Román Győzőről, de azt, hogy lírikus alkat lenne, egyáltalán nem. Ezért is lepett meg kellemesen, amikor a Facebook-oldalán egyre másra jelentek meg versei, amelyek azután három kötetben láttak napvilágot.

Az, hogy Orbán Viktor megszégyenítette Szergej Lavrovot azáltal, hogy még az orosz külügyminiszternél is jobban védte az putyini érdekeket az ukrajnai háború kapcsán, tulajdonképpen várható volt. A magyarországi kormánymédia – igaz, némi késéssel – de hónapok óta egyebet sem tesz, mint átveszi és kritikátlanul továbbítja a Kreml propagandájának kliséit.

A héten közzétették az Európai Bizottságnak a tagországokról készült éves jogállamisági jelentéseit. Románia hat ajánlást kapott, ezek közül a leglényegesebbek az igazságügyhöz kapcsolódnak.

Ha korábban olvastam volna Catherine Belton immár magyarul is elérhető könyvét (Putyin emberei – hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot és gyűrte maga alá a Nyugatot, Libri Könyvkiadó – 2022) akkor egészen biztos, hogy nem lepett volna meg Oroszország Ukrajna elleni offenzívája.

Márpedig ha ő aggódik, akkor valamennyien aggódunk. Mondjuk, többnyire nem ugyanazért, de most ne vesszünk el a részletekben, koncentráljunk az aggodalomra, ami a jelen jegyzet tárgya és Kövesi asszony álmatlan éjszakáinak okozója.

Ukrajna és Moldova Köztársaság gyorsasági rekordot állítottak fel a tagjelölti státus elnyerésével (a két ország február végén iktatta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz), azonban jelen esetben sokkal inkább politikai gesztusról van szó, mint a feltételek gyors teljesítéséről.

Nem tudom, hogy feltűnt-e kedves hallgatóimnak, hogy Klaus Iohannis kijevi látogatásának meglehetősen vegyes sajtóvisszhangja volt. A nyugati lapok többsége csak mellékesen jegyezte meg a román államfő jelenlétét abban a hírben, amelyben beszámoltak Mario Draghi olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Olaf Scholz német kancellár találkozójáról Volodimir Zelenszki ukrán elnökkel. A magyarországi média pedig egyenesen elhallgatta a tényt, hogy Iohannis Kijevben parolázott Európa legfontosabb vezetőivel.