Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingA családias megszólítástól az udvariatlanságig
Legutóbb arról is beszéltünk, hogy miként szólíthatunk meg egy ismeretlen nőt. A korától függően az asszonyom, a hölgyem, esetleg a kisasszony ajánlott, semmiképp sem az anyuka. Májusban egy cikk is megjelent az egyik legnépszerűbb internetes női magazinban, az újságíró pedig elmesélte, mi történt vele a zöldségesnél, a kórházban, vagy éppen az autószerelő-műhelyben.
(tovább…) Continue Reading„Hogyan szólíthatom?”
Ma a megszólításról lesz szó, amely „az emberek közötti kapcsolatfelvétel fontos eszköze, a nyelvi érintkezés megindítója”. Általában számos körülménytől függ, hogy kit hogyan kell, illik, célszerű megszólítani, ugyanis nem mindegy, milyen kapcsolat, életkor- és rangbeli viszony van a megszólító és a megszólított között, ugyanakkor a nemi hovatartozást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy családtagot vagy egy ismerőst másként szólítunk meg, mint egy idegent; utóbbi gyakran zavart kelt a mai nyelvhasználatban.
(tovább…) Continue Reading
Gárdonyitól az új szabályzatig
A nyelvművelő rovat első felében Gárdonyi Gézára és Babits Mihályra emlékezünk.
Continue ReadingA fogalmazási hibák nyomában
A Nyelvművelő kéziszótár lapozgatása közben rábukkantam egy érdekesnek tűnő szócikkre, amely a fogalmazási hibákat tárgyalja. A szakkönyv szerint „a figyelmetlenség, igénytelenség sok zavart okoz a fogalmazásban”.
(tovább…) Continue ReadingA hangos olvasás előnyei
Ma elsősorban arról lesz szó, hogy miért érdemes hangosan elolvasni a szövegeinket, mielőtt megjelentetjük a nagy nyilvánosság előtt. Itt most…
Continue ReadingMagázás, önözés és tegezés. Melyiket mikor?
Nemrég valaki megkérdezte tőlem, hogy miért magázom, önözöm a Szövegkovács névre hallgató Facebook-oldalam kedvelőit. A válaszom egyszerű: így fejezem ki a tiszteletemet irántuk, ráadásul azt sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az érdeklődők nagy részét nem ismerem személyesen.
(tovább…) Continue ReadingKölcseytől az írásjelekig
Ma többek között szó lesz a 227 éve született Kölcsey Ferencről, néhány világnapról, de az is kiderül, hogy néha, a legjobb szándékunk ellenére, milyen hamis írásjeleket szoktunk használni.
Continue ReadingKözéppontban a könyv és a szerzői jog
Mielőtt belemerülnék a mai témába, elmesélnék Önöknek egy rövid történetet. 2018. április 23-án e-mailben kaptam egy hírlevelet, amelynek írója arról mesélt, hogyan sértették meg a szerzői jogait. Írt egy elektronikus könyvet, amelyet húszévnyi értékesítői tapasztalatra és sok-sok emberismereti tudásra alapozott. Több mint ötezren vásárolták meg, egyvalaki azonban nem csak a benne lévő információkra áhítozott.
(tovább…) Continue ReadingMóra Ferenc és a Hold
Hallgassa meg!
Continue ReadingAz ordító hibáktól Zamárdiig
Hallgassa meg!
Continue ReadingÓvatosan bánjunk a le igekötővel
Ezúttal a le igekötővel foglalkozom, amely a Nyelvművelő kéziszótár szerint „eredetileg mozgás, cselekvés lefelé irányulását […], illetve befejezettségét, befejeződését […] kifejező, a mai nyelvhasználatban – más igekötők rovására is – igen elterjedt igekötő”. Például a lemegy és a lekiált lefelé irányuló cselekvésre, mozgásra, míg a leír, legyőz valaminek a befejezettségére utal.
(tovább…) Continue Reading