Bíró Béla

Angela Merkel jogállama időnként botrányos történeteket produkál. Két ilyentől újabban még ? a kancellárasszonyhoz tüntetően lojális ? német sajtó is hangos.

Egy Mustafa K. nevű afgán emigráns, akinek az állampolgári jogok védelmében a német sajtó a családnevét sem szolgáltatja ki, s aki ? bár a menekültszállást, melyben elszállásolták, felgyújtotta, s ezért a német igazságszolgáltatás letöltendő börtönbüntetésre ítélte ? továbbra is német állampolgár marad. (tovább…)

A hónapok óta tartó viták, tiltakozások, aláírásgyűjtés ellenére az Emil Boc által vezetett kolozsvári polgármesteri hivatal versenyvizsga bizottsága végül mégiscsak…

Bizonyosan sokakat gondolkodtatott már el a kérdés, hogy miért élnek tovább a nők, mint a férfiak. A dolog ugyanis elvben nem volna szükségszerű, hiszen a 100 évet a férfiak ugyanúgy elérhetik, mint a nők.

A statisztikai átlagok tehát aligha lehetnek genetikai – vagy engedékenyebb fogalmazásban – pusztán genetikai természetűek. A Világegészségügyi Szervezet (a WTO), miután a legújabb statisztikák is azt jelzik, hogy bár az átlagos élettartam világszerte növekszik (2000-hez viszonyítva 5 évvel tovább élünk), a nők világátlagban változatlanul valamivel több mint 4 esztendővel élik túl a férfiakat. Ez pedig valóban jelentékeny különbség. A világháborúk „csupán” négy-öt évig tartottak, s mégis úgy tűnt, soha nem érnek véget. Egy halálos beteg pedig hálás lenne a sorsnak, ha kapna még legalább egy év haladékot.

A világpolitika kezd valamiféle kutya-komédiává átalakulni. Első reflexem az volt, hogy Caragiale-komédiát írjak, de az ötletről rögtön le kellet mondanom, hiszen épp az hiányzik belőle (mármint a világpolitikából) ami a Caragiale vígjátékokat oly emlékezetessé teszi: a felszabadító humor.

Ez a komédia még tragikomédiának sem nevezhető, bár mindkét esztétikai minőség nyomokban jegyeit magán viseli. (tovább…)

Az európai Parlement liberális szekciójának egyik hangadó személyisége Margrethe Vestager, aki – magyarországi elvbarátait támogatandó – nemrégen a Momentum nevű magyar liberális pártalakulatot is meglátogatta, úgy véli, hogy aki hisz Istenben, annak óvakodnia kell az egyháztól. Én ezt a bon mot-t szeretném stílusosan megfordítani. Azaz úgy vélem, az egyházhoz azoknak is ragaszkodniuk kell, akik nem hisznek Istenben.

Hallgassa meg!

A nyugati sajtó (Európában mindenekelőtt a német) – hidegháborús embargók ide vagy oda – Donald Trump és Vlagyimir Putyin titkos frigyének botrányától volt hangos. Még csak tárgyilagosságot mímelő írásokkal sem találkozhattunk. A mainstream sajtó lapjai hetente többször is beszámoltak az elnöki összeesküvés leleplezésének fejleményeiről, és igyekeztek folyamatosan fenntartani a látszatot, hogy a felfüggesztési eljárás (az ún. impeachment) beindítása csupán napok kérdése.

A G-7-ek taorminai találkozóját a nyugati sajtó egyöntetűen kudarcnak ítéli. És teljes joggal. A G-7-tek ugyanis, melyek a korábbi években egyöntetű és egyértelmű, bár folyamatosan valóságidegen határozatokat hoztak, ezúttal döntésképtelenekké váltak. Trump amerikai elnök a napirendre tűzött mindhárom alapkérdésben: a klímapolitikában, a szabadkereskedelemben és a menekültkérdésben is a nyugateurópai nagyhatalmak, valamint Kanada és Japán államfőivel, illetve miniszterelnökeivel radikálisan ellentétes álláspontot képviselt. Nem, nem, nem, háromszor is nem. Ez volt az alaptétele.

(tovább…)

Többször is esett már szó ezeken a hasábokon, hogy Európa mai gazdasági problémáinak fő oka a német gazdaságpolitika. Az egyik legjelentősebb német közgazdász Heiner Flassbeck a válságokat azzal magyarázza, hogy a német gazdaságpolitika  a munkabéreknek – a német termelékenységhez mérten igen jelentékeny – visszafogásával olyan versenyelőnyt teremtett önmaga számára a nemzetközi, de főként az európai piacokon, hogy európai partnereit is kiszolgáltatott helyzetbe hozta.