Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.

Ma olyasvalakiről lesz szó, akinek a neve valószínűleg keveset mond a hallgatóknak, de róla is érdemes beszélni. Louis Madarasz 1859. január 20-án látta meg a napvilágot Texasban, a szakmabeliek őt tartják minden idők legtehetségesebb díszítő szépírójának.

Ahogyan a neve is sejteti, Louis Madarasz anyai és apai ágról is magyar származású, családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után költözött Amerikába. Egyik nagyapja nem volt más, mint Kisfaludi Madarász László, Kossuth rendőrminisztere, aki a Habsburg-ház trónfosztását indítványozta.

Louis Madarasz tizenéves korában kezdett rajongani a szépen írt betűkért, kitartóan gyakorolt, állandó kísérletezéssel igyekezett megtalálni a saját stílusát; már húszéves kora előtt mesterfokú szépíró lett. Különleges betűivel először üdvözlőlapokat, majd kártyákat, feliratokat készített, munkásságát pedig egyre többen értékelték. Ebből adódóan számos megrendelője lett, és végül sikeres vállalkozást épített fel.

Rendkívül szeretett fekete papírra fehér betűkkel írni, ez lett a specialitása, művészetét, a Madarasz-stílusú írást pedig számos iskolában tanította; drámai, meglehetősen árnyékolt betűkkel alkotott. A szépírás mellett az utazás, sőt a színház világa is vonzotta, számos városban élt és több Shakespeare-darabban is színpadra lépett.

Egyes források neki tulajdonítják a világ egyik legismertebb ábráját, a Coca-Cola feliratát. A cég szerint hivatalosan az akkori könyvelő, Frank Robinson vetette papírra az első változatot, de később a szakértők a stílus elemzése után arra következtettek, hogy az illetékesek Madaraszt kérhették fel a vázlatok megrajzolására 1886-ban.

Louis Madarasz ötvenéves korában, 1910. december 23-án hunyt el, halála előtt még karácsonyi üdvözlőlapot írt.