Ezen a héten több jeles napot ünnepeltünk és ünnepelünk, most ezekre térek ki néhány szó erejéig. November 27-én, azaz hétfőn volt a dr. Alfred Nobel által alapított díj, közismert nevén a Nobel-díj ünnepnapja.
Szabály szerint, ha a megnevezés előtagja tulajdonnév, akkor a díj szót kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez. Ebből kifolyólag a Nobel-díj is kötőjellel íródik, ugyanúgy, mint a Kossuth-díj vagy a Grammy-díj. A Nobel Alapítványt dr. Alfred Nobel 1895. november 27-én keltezett végrendelete alapján hozták létre, amelyben többek között ez állt:
?Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.? Nobel ötféle: fizikai, kémiai, fiziológiai-orvosi, irodalmi és békedíjat alapított, amit később kiegészítettek az emlékére létrehozott közgazdasági díjjal.
A Magyar Tudományos Akadémia honlapján lévő információk szerint tizenhárom magyar származású Nobel-díjas van, és közülük a 2016-ban elhunyt Kertész Imre az egyetlen, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki.
Most pedig ideje rátérni egy újabb jeles napra, a november 30-i Szent András napjára, amely 2012 óta munkaszüneti nap Romániában. A keleti egyház védőszentje, Szent András apostol az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. Maga az András-nap szabály szerint kötőjellel íródik, ugyanúgy, mint a Márton-nap, a Szent István-nap és a Szent Anna-nap.
Végre megérkeztünk december elsejéhez, a magyar rádiózás napjához. 1925-ben ezen a napon indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás, amit avatóünnepség és hangverseny előzött meg. A magyar rádiózás napja egyébként a többi nevezetes naphoz, ünnephez, időszakhoz, történelmi eseményhez hasonlóan kisbetűkkel íródik.
Ugyanez a szabály vonatkozik a december 3-i jeles napra, pontosabban advent első vasárnapjára, amely a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és természetesen az adventi időszak kezdetét jelenti. Magát a megnevezést 2015 szeptembere, vagyis az új helyesírási szabályzat megjelenése óta ádventként is leírhatjuk, tulajdonképpen ránk van bízva, hogy melyiket használjuk a kettő közül. Csupán egyetlen tanács: bármelyikre is szavazunk, a későbbiekben tartsunk ki amellett, hisz csak így lehetünk következetesek.
Maga a szó a latin ?Adventus Domini? kifejezésből származik, amelynek jelentése ?az Úr eljövetele?, az advent vagy az ádvent pedig eljövetelt jelent.
Advent első vasárnapja november 27. és december 3. közé esik, míg a negyedik, utolsó vasárnap december 18. és december 24. közé. Idén december 24-én, azaz szenteste gyújtjuk meg a 4. gyertyát az adventi koszorún.
Szintén december 3-án lesz József Attila halálának 80. évfordulója. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja ezt vallotta a magyar nyelvről. ?[?] Nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe.?