Újabb két évre Kranowszky-Nagy Andreát választották az aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriuma elnökének a szervezet közgyűlésén.
Az aradi magyar oktatás támogatására 1991-ben létrehozott alapítvány jelenleg főleg a magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium háttérintézményeként működik, az utóbbi évtizedekben hangsúlyosan a kollégiumban lakó diákok bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett programok, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni. A közgyűlésen a kuratóriumi tiszteletbeli tagjává választották Sándor Tivadar nyugalmazott arad-gáji római katolikus plébánost, aki mindig is szívügyének tekintette a magyar oktatás támogatását, ha kellett kétkezi munkával, ha kellett pénzzel, vagy bentlakás alapítással járulva hozzá a magyar iskolák fenntartásához. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi Alma Mater Alapítvány tisztújító közgyűlése után készült.
Némelyek keskeny, mások széles csíkozásúak, piros-feketék, illetve úgynevezett búzakékesek, vagy éppen sokszínűek, derékban korcba szedettek, aljukon keskeny vagy széles a bársonyszegő.
Nagyjából ezek jellemzőek a székely népviselet rokolyáira. S még mi mindenben különböznek vagy hasonlítanak egymásra, az kiderül a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület és az András Alapítvány csíkszéki népviseleteket ismertető telefonos alkalmazásából. A Folkapp számítógépen is elérhető, amelyben a férfi népviseletekről is lehet tájékozódni. A közelmúltban beüzemelt alkalmazásról és a népviseletekről György Katalinnal, az András Alapítvány programfelelősével, népviselet-kutatóval Bíró István beszélgetett.
Ezen a héten, pontosabban kedden ünnepeltük a könyv világnapját, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűkkel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep, történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt a korábban említett dátumon.
Ezen a napon világszerte ünneplik a könyveket, amelyek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jövő, illetve a generációk és a kultúrák között.
Az olvasás egyébként nemcsak szabadidős tevékenység, hanem konkrét hatással van az egészségünkre, közérzetünkre: bármilyen könyvet is veszünk a kezünkbe, megmozgatja a szürkeállományunkat, ugyanakkor csökkenti a stresszt és a szorongást. Több tanulmány is bebizonyította, hogy míg a gyakori mozgás erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, az olvasás ugyanezt teszi az agyunkkal.
Mivel április 23. a szerzői jogok napja is, szeretnék elmesélni Önöknek egy néhány éve olvasott történetet, amelyet egy magyarországi, marketinggel foglalkozó cég vezetője, Szombati Orsolya osztott meg a hírlevele olvasóival. Miután megjelent a legelső, saját elektronikus könyve, az egyik megrendelő gondos utómunkával eltüntette a szerző nevét, illetve a címet, utána pedig teljesen ingyenesen közzétette a világhálón, mint a saját könyvét. Azzal viszont nem számolt, hogy az eredeti szerző korábban beállított néhány lebuktató kulcsszót az egyik internetes keresőben, így amikor a könyv felkerült a világhálóra, a rendszer azonnal értesítést küldött a sértett félnek. Végül a plagizálót tárgyalásra hívták, és kénytelen volt büntetést fizetni a csalásért. Hogyan védhetjük a szellemi tulajdonunkat, amelynek nem mellékesen holnap lesz a világnapja? A sértett szerző szerint kell egy alapos Jogi Nyilatkozat, emellett kulcsszóértesítőket kell beállítani a témáinkra, és rendszeresen kell ellenőrizni azokat. Ugyanakkor nem árt, ha van egy határozott, adatvédelemben jártas ügyvéd, akire rá lehet bízni a jogsértő eseteket. Végül pedig a nyilvánossággal is meg kell osztani a történteket, így mások is láthatják, hogy kiállunk a jogainkért.
Hajlandó letenni a fegyvert a Hamász palesztin terrorszervezet, ha megvalósul a kétállami megoldás – jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.
Halil al-Hajja úgy nyilatkozott: az iszlamista fegyveres csoport hajlandó beleegyezni ötéves vagy annál is hosszabb tűzszünetbe Izraellel, letenné a fegyvert és politikai párttá alakulna át, ha az 1967 előtti határok között független palesztin állam jöhetne létre. A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.
Arról is beszélt, hogy a szervezet szeretne csatlakozni a rivális Fatah vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezethez, aminek révén egységes kormányzatot szeretne Gázában és Ciszjordániában.
Újabb két évre Kranowszky-Nagy Andreát választották az aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriuma elnökének a szervezet közgyűlésén.
Az aradi magyar oktatás támogatására 1991-ben létrehozott alapítvány jelenleg főleg a magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium háttérintézményeként működik, az utóbbi évtizedekben hangsúlyosan a kollégiumban lakó diákok bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett programok, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni. A közgyűlésen a kuratóriumi tiszteletbeli tagjává választották Sándor Tivadar nyugalmazott arad-gáji római katolikus plébánost, aki mindig is szívügyének tekintette a magyar oktatás támogatását, ha kellett kétkezi munkával, ha kellett pénzzel, vagy bentlakás alapítással járulva hozzá a magyar iskolák fenntartásához. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi Alma Mater Alapítvány tisztújító közgyűlése után készült.
Románia is visszavonta ma ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépéséig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma.
Június 7-éig, holnapig kapott haladékot Dormánfalva polgármestere a Bákó megyei prefektustól arra, hogy tisztázza a hivatala által – az úzvölgyi katonatemető román parcellájának létrehozásához – kiállított építési engedély vitatott törvényességű részleteit. A prefektusi hivatal az MTI hírügynökséggel közölte: ha Constantin Toma polgármester nem küldi meg holnapig az építés engedélyeztetésével kapcsolatban hozott intézkedéseit, a közigazgatási bíróságon kérni fogják a dokumentum érvénytelenítését.
Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a kormány – írja a Transindex hírportál a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat mai hírlevelére hivatkozva.
Nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven folyik a gyakorlati oktatás a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetemen – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a Legfelsőbb Bíróság döntésére hivatkozva.
Ma az utolsó nap, amikor a www.votstrainatate.ro honlapon regisztrálhatnak azok az állampolgárok, akik külföldön akarnak szavazni az államelnök-választáson.
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének tegnap Brüsszelben. Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május 26-i európai parlamenti választáson, amelyet az EPP nyert meg. Így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa.
Navracsics Tibor szerint a bonchidai kastélyban szervezett, és az EU által finanszírozott programok példájával érvelni lehet az Európai Parlamentben a költségvetési vita során a kultúrára szánt összegek megnövelése mellett.
A franciaországi Colleville-sur-Mer településen megemlékezést tartanak ma a normandiai partraszállás 75. évfordulóján Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök részvételével. A két politikus Caenben megbeszélést tart. A francia államfő Theresa May brit kormányfővel Ver-sur-merben elhelyezi egy brit emlékmű alapkövét.
Románia is visszavonta ma ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépéséig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma.
A jelölésekre azután került sor, hogy Andrus Ansip észt és Corina Cretu román biztos júliusban lemondott azért, hogy képviselők legyenek az Európai Parlamentben. Helyükre Bukarest Ioan Mircea Pascut, Tallinn pedig Kadri Simsont kívánta delegálni, végül azonban - a szakemberek szerint az erősödő tiltakozó hangok hatására - mindkét ideiglenes jelöltet hivatalosan visszavonták.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke korábban arra kérte a két országot, hogy ne jelöljenek senkit, hangsúlyozva, hogy ez csak az adófizetõk pénzének pazarlása lenne, minthogy nem is kapnának saját portfóliót a jelenlegi brüsszeli testület mandátumának október 31-i lejártáig tartó rövid időre.
Június 7-éig, holnapig kapott haladékot Dormánfalva polgármestere a Bákó megyei prefektustól arra, hogy tisztázza a hivatala által - az úzvölgyi katonatemető román parcellájának létrehozásához - kiállított építési engedély vitatott törvényességű részleteit. A prefektusi hivatal az MTI hírügynökséggel közölte: ha Constantin Toma polgármester nem küldi meg holnapig az építés engedélyeztetésével kapcsolatban hozott intézkedéseit, a közigazgatási bíróságon kérni fogják a dokumentum érvénytelenítését.
A Bákó megyei prefektusi hivatal azt is közölte, hogy június 25-ig adott haladékot a dormánfalvai önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a március 29-én hozott határozatát, amelyben a település tulajdoni regiszterébe foglalta a temető területét. Ha ez nem történik meg, ez a határozat is közigazgatási per tárgya lesz.
Mint ismert, a Dormánfalva polgármesteri hivatala mára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amit a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az RMDSZ politikusai bejelentették, élő lánccal védik meg ma délután 4 órától a temetőt, ugyanis ott semmilyen átalakítás nem engedhető meg addig, amíg a hadisírok gondozásáról szóló román-magyar egyezménynek megfelelően a román és a magyar védelmi minisztérium meg nem egyezik erről.
Az ügyben Sevil Shhaideht, a fejlesztési minisztérium volt államtitkárát hivatali visszaéléssel vádolják.
A tárgyaláson a Teleorman megyei volt tanácselnököt, Adrian Ionuţ Gâdeát képviselő ügyvéd azt kérte, hogy a bizonyítékok közé soroljanak be egy helyszíni kivizsgálást, mert ahol a Belina-sziget van, ott 'nem járnak hajók', és az tulajdonképpen egy halastó, nem a Duna egyik ága, ahogyan azt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) állítja. Az ügyészek szerint 2013-ban több állami tisztviselő többrendbeli törvénysértést követett el akkor, amikor a Belina-szigethez és a Pavel-ághoz tarozó több mint háromszáz hektáros területet átadták az állam tulajdonából Teleorman megye tulajdonába és a megyei tanács adminisztrálásába, majd röviddel ezután bérbe adták a Tel Drum társaságnak.
A vádhatóság szerint a terület az állam közvagyonát képezte, így kormányhatározattal nem, csak törvénnyel lehetett volna a tulajdonjogot módosítani. (Agerpres)
Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a kormány – írja a Transindex hírportál a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat mai hírlevelére hivatkozva.
A magyar közösség elleni jogsértésekkel foglalkozó szervezet felidézte: az RMDSZ-nek számos, a kisebbségi anyanyelvhasználatnak kedvező passzust sikerült beépítenie a parlament által tavaly elfogadott közigazgatási kódexbe, a törvénykönyvet azonban nem lehetett kihirdetni, mert elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt.
A kormány most arra készül, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet, de az új tervezetből kihagyták például azt az előírást, amely kötelezővé tette volna, hogy az utcák, terek és parkok nevét a kisebbségek nyelvén is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az eltörölt cikkelyek között szerepel továbbá a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén, valamint az alternatív küszöb bevezetése a nyelvi jogok alkalmazását illetően - írta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.
A szászrégeni IRUM megkezdte a saját fejlesztésű román traktor, a Tagro sorozatgyártását.
Az erőgépet a mezőgazdasági és erdészeti gépek kutatási és fejlesztési központjában fejlesztették ki, és tavaly ősszel mutatták be a bukaresti INDAGRA agrárvásáron. A traktort, amelyet óriási érdeklődés övez, októbertől elkezdik exportálni, első körben Magyarországra – közölte Mircea Oltean, az IRUM vezérigazgatója. A cég traktorok és erdészeti gépek gyártójaként ismert, de miután tíz évvel ezelőtt Fehéroroszország engedélyével megkezdte a TAG traktorok gyártását, az IRUM-ot mezőgazdasági gépek gyártójának is tekintik. A szászrégeni IRUM 1953-ban alakult, és 1999-ben vált teljesen magántulajdonú vállalattá, amikor a Maviprod átvette.
Az új tulajdonos megőrizte a fő tevékenységi területet, és továbbra is erdőgazdálkodáshoz szükséges gépeket és berendezéseket gyártott.
Nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven folyik a gyakorlati oktatás a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetemen – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a Legfelsőbb Bíróság döntésére hivatkozva.
Mint ismert, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület a bukaresti ítélőtáblánál megtámadta az Országos Diszkriminációellenes Tanács által 2013 októberében hozott döntést, miszerint nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven végezhető el a szakmai gyakorlat a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen. A fővárosi táblabíróság megalapozatlanként elutasította a keresetet, és most ezt a döntést erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság.
Ma az utolsó nap, amikor a www.votstrainatate.ro honlapon regisztrálhatnak azok az állampolgárok, akik külföldön akarnak szavazni az államelnök-választáson.
A jogvesztő határidő ma éjfélkor jár le. A honlap szerint tegnap estig 28.400 kérést regisztráltak azok részéről, akik szavazókörzetben adnák le voksukat, és 29.800-at azok részéről, akik levélben szavaznának. Ha egy településen legkevesebb száz személy kéri, szavazókörzetet létesítenek. (Agerpres)
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének tegnap Brüsszelben. Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május 26-i európai parlamenti választáson, amelyet az EPP nyert meg. Így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa.
A néppárt tíz frakcióvezető-helyettesének egyike pedig Siegfried Mureşan, a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott romániai európai parlamenti képviselő lett.
Manfred Weber tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, Európának változásra van szüksége, hogy erős maradjon, meg kell hallani az állampolgárok hangját, a néppárti frakció pedig mindenekelőtt teljesíteni kívánja az ígéreteit, például az egyenlőbb életkörülmények, a külső határok megerősítése, valamint a biztonság, a terrorizmus elleni harc terén. Mint mondta, az Európai Néppárt kész kompromisszumokat kötni a parlamenti többség kialakítása érdekében az integrációpárti, megbízható erőkkel.
Navracsics Tibor szerint a bonchidai kastélyban szervezett, és az EU által finanszírozott programok példájával érvelni lehet az Európai Parlamentben a költségvetési vita során a kultúrára szánt összegek megnövelése mellett.
Az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos Bonchidán, a felújítás alatt álló Bánffy-kastélyban szervezett sajtótájékoztatón beszélt erről tegnap. Az esemény keretében a kastély felújításán munkálkodó Transylvania Trust Alapítvány bemutatta azt az Artech nevű most induló projektjét, amelyhez spanyolországi, ukrajnai és albániai partnereivel 200 ezer eurós támogatást nyert a Kreatív Európa program keretében. Amint a mandátuma végéhez közeledő EU-biztos elmondta: ha a tagállamok és az EP meg tudnak állapodni a pénzügyi kerettervről, a Kreatív Európa Programra fordított összeg 30 százalékkal nő, és 1,85 milliárd eurós kerettel rendelkezik majd, az Erasmus oktatási program kerete pedig megduplázódik, és 30 milliárd euróra nő.
Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke felidézte: az alapítvány húsz éve kapta meg 49 évre Bánffy Miklós örökösétől a romos kastély használati jogát, és 2004 óta a hetedik projektjükhöz szereztek támogatást a Kreatív Európa program keretében. Hozzátette: azóta, hogy az örökös visszaigényelte a kastélyt, a román állam nem támogatta a műemlék helyreállítását. Így csak kulturális projektekkel pályázhattak.
A magyar állam részéről tavaly decemberben megítélt 950 ezer eurós támogatásból a kastély főépületét és romantikus stílusban épített szárnyát szeretnék felújítani – részletezte Hegedüs Csilla.
Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk? címmel tartott ma előadást Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Sapientia EMTE Csíki Karán. A magyar államfő Csíkszeredában kijelentette: a klímaváltozás egyik következménye a vízválság, amely itt kopogtat az ajtón, a víz a 21-ik század legfontosabb kérdése.
A franciaországi Colleville-sur-Mer településen megemlékezést tartanak ma a normandiai partraszállás 75. évfordulóján Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök részvételével. A két politikus Caenben megbeszélést tart. A francia államfő Theresa May brit kormányfővel Ver-sur-merben elhelyezi egy brit emlékmű alapkövét.
Mint ismert, 1944. június 6-án kezdődött meg a második világháborúban a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete: a D-napon az angolszász szövetségesek Normandiában megnyitották a második frontot.
Románia is visszavonta ma ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépéséig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma.
A jelölésekre azután került sor, hogy Andrus Ansip észt és Corina Cretu román biztos júliusban lemondott azért, hogy képviselők legyenek az Európai Parlamentben. Helyükre Bukarest Ioan Mircea Pascut, Tallinn pedig Kadri Simsont kívánta delegálni, végül azonban - a szakemberek szerint az erősödő tiltakozó hangok hatására - mindkét ideiglenes jelöltet hivatalosan visszavonták.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke korábban arra kérte a két országot, hogy ne jelöljenek senkit, hangsúlyozva, hogy ez csak az adófizetõk pénzének pazarlása lenne, minthogy nem is kapnának saját portfóliót a jelenlegi brüsszeli testület mandátumának október 31-i lejártáig tartó rövid időre.
