Vélemény

Nemcsak a hóvirágok, hanem a kétkerekű járművek megjelenése is jelzi, hogy lassan, de feltartóztathatatlanul érkezik a tavasz. Családomban is előkerültek a kétkerekűk, ki-ki ellenőrzi, hogy a gumiabroncsok, a kerekek, a lánc, a váltó meg a fékek rendben vannak-e, működik-e az első fehér meg a hátsó vörös fényű lámpa.

Az úgynevezett Világgazdasági Fórum egyfajta világállamról álmodozik. Vannak megfontolandó elgondolásai. A konzervatív nyilvánosság ráadásul ezeket is hajlandó félreérteni.

„Nem igaz, hogy vénkorban az ember többet tud. Csak másképpen emlékezik”. Márai Sándornak ezek a szavai ötlenek fel bennem mostanában, s nem csak azért, mert én is belecsúsztam a hivatalos vénkorba. Hanem azért, mert az egyes emberrel párhuzamosan maga a társdalom sőt, maga az idő is öregszik.

Szerdán és csütörtökön több mint 40 ország mintegy 2000 küldöttje, köztük az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament elnöke, állam- és kormányfők, pártelnökök és európai biztosok vettek részt Bukarestben az Európai Néppárt kongresszusán.

Marcel Ciolacu bedobta a „Hagyjuk a hülyeségeket, Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája” lózungot és ezzel máris beszorította az RMDSZ-t az etnikai pászmára, ahonnan aztán a választásokig vélhetően nem is fog tudni kijönni.

Ötvenöt évvel ezelőtt egy januári napon a szabadságért gyújtotta fel magát Jan Palach. A cseh egyetemista Prágában a Vencel téren így tiltakozott az ellen, hogy hazáját megszállta a szovjet hadsereg. Így kívánta tiltakozásra ösztönözni az elfásult, elcsigázott lakosságot. A húszéves fiatalember 1969 januárjában három nap alatt belehalt sérüléseibe, a temetésén több százezer ember búcsúzott tőle.

Bátran kijelenthetjük: a mai nap sikerszerzője Lázár Ervin, ugyanis a mai – immár 16-ik Nemzetközi Felolvasómaraton – résztvevői az ő műveiből olvasnak fel.

Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a Székelyföld autonómiája soha nem létezett és soha nem is fog létezni, a román nyilvánosság nagy része ma is a szakmailag nagyon kétséges dáko-román kontinuitás-elmélettel támasztja alá. Az internet is tele van efféle kommentekkel.

„Elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után feloldódunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban.” Ez a mondat Magyarország új köztársasági elnökétől származik.

Kedves hallgatóim, jegyzetem elhangzása után, mintegy két és fél óra múlva, Marosvásárhelyen megnyitom a csíkszeredai Botár László képzőművész kiállítását a felújított és a tegnap este hivatalosan is átadott Kultúrpalotában.

Két belpolitikai hír az elmúlt hét „terméséből” mindenképpen figyelmet érdemel. Az egyik az, hogy a koalíciós pártoknak hosszas alkudozások után sikerült megegyezniük a választások összevonásáról, a másik pedig, hogy a Bloomberg értesülései szerint Klaus Iohannis bejelentkezett a NATO főtitkári tisztségére.

A TikTok társadalmi veszélyeiről sokat olvasni az utóbbi hónapokban. A kémkedéssel, adatlopással vádolt közösségi média a nyugati kancelláriák kereszttűzébe került. A kormányok sorra szólítják fel tisztségviselőiket, hogy töröljék magukat a kínai szolgáltatásról.