Vélemény

A román belpolitika az utóbbi hetekben végre áttörte a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. A pénteki majd a szombati, a tüntetők és a készenléti rendőrség közti – jóideje példátlan – összecsapások nyomán a német Die Welt több cikkben is reagált a romániai eseményekre.

Joggal. A román kormány törvénymódosításai valóban vitathatók, s az sem kétséges, hogy alapvető vonatkozásokban a korrupcióellenes harc tompítását célozzák, azaz élvonalbeli jobboldali román politikusok büntetőjogi eljárásoktól való mentesítését szeretnék „kiharcolni”. (tovább…)

1956 októberében a romániai magyarság legelfogultabban baloldali személyiségei is ösztönösen és azonnal a forradalom oldalára álltak. Budapest népében mindannyian önmagukra ismertek. Úgy érezték (magam is még majdnem kisgyerekként ? és illegalista szülők leszármazottjaként is ? úgy éreztem), hogy ha ott lennénk, mi is azt tennők, amit a budapestiek. Meg voltunk győződve róla, hogy a király végképp meztelen: a magyarországi forradalom a diktatúra vége. (tovább…)

Ezekben a napokban Erdély városaiban, falvaiban, kisebb vagy nagyobb rendezvényekkel a magyar forradalom hatvanadik évfordulójára emlékezünk. A középnemzedék és a fiatalok olyképpen, hogy meghallgatják, amit mások beszélnek róla, vagy megnéznek dokumentumkiállításokat, filmeket, az idősebbeknek viszont még mindig ott élnek emlékezetükben azok az 1956 októberi és novemberi napok, (tovább…)

Trump hatalomra jutása óta mind egyértelműbbé vált, hogy – választási kampányban hangoztatott – jelszava az Amerika first nem annyira belpolitikai, mint inkább külpolitikai tartalmú, a – természetesen alapvetően más hátterű, de lényegi törekvéseiben félelmetesen hasonló – hitleri Deutscland über alles 21. századi megfelelője. Trump minden cselekedete az Amerikai Egyesült Államok világhatalmi pozíciójának megerősítésére és az amerikai dominancia-igénnyel szembeni bárminő ellenállás letörésére irányul. (tovább…)

Kedves hallgatóim, sajtótörténeti esemény színhelye ma Budapest: a hajléktalanok újságja egyszeri különkiadásként a Népszabadság mellékletoldalaival jelent meg. A hajléktalanok lapjának Fedél Nélkül a címe, és fantasztikus gesztus, hogy ha egyszeri alkalommal is, de tizenkétezer példány erejéig befogadták a Népszabit, az immár közel két hete beszüntetett újságot. (tovább…)

Már a tavaly feltűnt, hogy a bukaresti Bulvár Fesztiválon szeretik a magyar darabokat. Az idén is igazolódott ez a benyomás. A fesztivál első napjain három magyar darabot olvastak fel ? a Balassi Intézet nagytermében ? román színészek és színiakadémisták. Alexandru Mâzgăreanu, Adela Bi?ică és Mihai Lungeanu rendezők vezényletével tették ezt. A darabok a fesztivál Válságban a család című vonulatába illeszkednek be. (tovább…)

Nem vagyok heraldikus, nem vagyok jártas az ebből vagy abból a századból származó címerekben, de azt tudom, hogy nagyon sok nyugat-európai város vagy éppenséggel ország címerében ott a medve. Előszeretettel használták a középkorban, mert úgy tekintettek rá, mint az erő, a bölcsesség, a függetlenség példaképére, a közösség oltalmazójára. A medvés címeres városok és országok nagy többségében azonban a természetben már gyakorlatilag eltűnt a medve, még Svájc fővárosban , Bernben is, amely éppenséggel a medvéről kapta a nevét, csupán néhány címerállat fürdőzik egy híd alatti kis tóban, a turisták és a városlakók nagy örömére. (tovább…)

Kivételes módon emlékeztetnem kell, itt és most, a kedves hallgatót/olvasót, hogy véleményt fogalmazok meg, sem az irodalomtudomány, sem a zenetudomány szakértője nem vagyok, és mégis ilyesmiről szól mai jegyzetem. Elsősorban azért, hogy kifejezzem örömömet az fölött, és megosszam a hallgatóval/olvasóval is, hogy kulturált vita (legfennebb némitúlzott malícia jelenik meg itt-ott, de az is elviselhető) övezi a pop-folk-rock énekes Bob Dylan, irodalmi Nobel-díját. (tovább…)

Tuzson Bence, a magyar kormány kommunikációjáért felelős államtitkára nemrég az M1 televízió nyilvánossága előtt fejtette ki, hogy mielőtt a kormány elhatározta, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a kötelező kvóták elutasításának jogi feltételeit megteremtő alkotmánymódosítások tervezetét, más európai államok alkotmányait is megvizsgálta. Hasonló kitételekkel több esetben is találkozott. (tovább…)

Azt hiszem, minden újságíró szívének a csücskében van egy olyan hely, ahová szívesen jár, ahová nagy kedvvel tér vissza. Igy vagyok én a csíkszentdomokosi Márton Áron emlékmúzeummal, amelyet közel két esztendőnyi átalakítás, felújítás után holnap délben újra látogathatóvá tesznek. A múzeum azért tér el a szokásostól, mert 2010-ben, a  püspök halálának 30. évfordulóján, nem is akármilyen közösségi összefogás nyomán nyitotta meg kapuit és olyan intézmény vált belőle, amely mind szemléleténél, mind elrendezésénél, mind a dokumentumok bemutatásánál fogva alaposan eltér az országban látható, bármiféle falusi múzeumtól. (tovább…)

Miután a múlt héten Szűz Mária (értsd Nagyboldogasszony ünnepe, a munkaszüneti nap) mentesített a jegyzetírástól, augusztus huszonharmadikáról pedig, erről a lángoló nemzeti ünnepről ahogy eddig, úgy most sem szándékozom megemlékezni – szentelem szertelen észrevételeimet a legújabb hazai történelmi dátumnak, illetve az azt meghatározó eseménynek, az augusztus tizedikei tüntetésnek. Pontosabban megosztom az egy héttel ezelőtt leírt gondolataimat, kiegészítve friss benyomásokkal. (tovább…)

A minap arról olvashattunk, hogy „súlyos vétket ismert be Ferenc pápa”. Nem ő maga követte el, hanem paptársai. Szexuális játékot űztek kiskorúakkal – lelkiismeretesen művelték a pedofíliát. Legalább olyan lelkiismeretesen, mintha miséztek volna. És az eredmény: Pennsylvaniában például a gyermek- és fiatalkorú áldozatok száma meghaladja az ezret. Chilében már öt katolikus püspök mondott le, mert pedofil bűntettek miatt vádolják őket. De Ausztráliában is hatósági vizsgálat indult több katolikus pap ellen pedofília miatt. (tovább…)