Vélemény

A nyelvi, kulturális szempontból vegyes lakosságú területeken folyamatosan zajlik a szimbolikus térfoglalás. Ez elsősorban a köztéri szobrok, templomok emelésében nyilvánul meg, de ennek része az emléktáblák, utcanév-táblák elhelyezése, az utcák megnevezése, a települések nevének az ott lakó kisebbségek nyelvén való feltüntetése, esetünkben a különböző hivatalok magyar nyelvű megnevezésének megjelenítése is.

Ha valakik komolyan gondolták volna ? márpedig nagyon is ideje lenne komolyan gondolni ? az ú.n. ?székely kongresszus? kijelölt feladatát, hogy a régióra vonatkozó kutatások, azaz összegyült tudás mellett egyféle perspektívát, valamiféle tervet vázoljanak a régiófejlesztésre vonatkozóan, akkor azokat a kérdéseket kellett volna megfogalmazni, melyek egy ilyen projekthez közelítik, az amúgy szétszórt és szerteágazó tudást. Legalábbis arra kellett volna vállalkoznia a konferencia-sorozat megtervezőinek, hogy olyan környezetet, olyan beszédhelyzetet, illetve tágabb kontextust vázoljanak, amely a bemutatott dolgozatok, előadások jelentését egy nyalábba foglalva egy ilyen jövőterv, mint sajátos jelentés fele mozdították volna el. (tovább…)

A kedves hallagató feltehetőleg alig hallhatott valamit Makedóniáról. Legfeljebb annyit tudhat, hogy az ókori Görögország egyik görög elit által kormányzott szomszédállama, Nagy Sándor szülőhazája. A középkorban időnként független állam, az újkorban Szerbia, majd Jugoszlávia egyik szövetségi állama, mely a jugoszláv államszövetség szétesése nyomán ismét független állammá alakult. A függetlenség azonban korántsem járt felvirágzással. Makedónia ma is a Balkán egyik legszegényebb állama. (tovább…)

Az Európai intézményekben – szinte már párhuzamosan – két meghatározó jelentőségű kampány zajlik. Egyik Románia, a másik Magyarország ellen. Románia esetében a tét Laura Codruța Kövesi (újabban Kovesi) európai főügyésszé való kinevezése, Magyarország esetében a FIDESZ-KDNP-nek az Európai Néppárti Szekcióból való kizárása.

Tavaly a Szakszervezeti Művelődési Házban tartották, az idén viszont ? pontosabban a tegnap ? a csíkszeredai Erőss Zsolt sportarénában nyílt meg és a hét végén is várja az érdeklődőket a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár. Hogy miért székelyföldi? Egyrészt nyilvánvalóan a helyszínért, másrészt pedig a régióban működő, és a rendezvényen jelen levő kiadók nagy számáért. (tovább…)

Egy ismerősöm meséli, hogy 75 éves apjuk a születésnapi ünnepségen, orvosi leletetek halmazával a tarsolyában (súlyos érelmeszesedés, cukorbaj, veseelégtelenség) leszavaztatta az ünneplő rokonságot, hogy mit szeretnének jobban, azt -e, hogy még kb. öt évig maradjon az, ami, azaz élje megszokott életét munkástól, vörösborostól, töltött káposztástól, szórványos szexestől és elmaradhatatlan hobbistól.

A legaggasztóbb fejlemény az, hogy ? amint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke alkalmi üzenetében megfogalmazta ? napjainkban az újságírókat nem csupán tekintélyuralmi rendszerekben, de demokratikusnak tartott országokban is egyre gyakrabban megfélemlítik, hátrányos intézkedésekkel sújtják.

Kedves hallgatóim, tegnap, május harmadikán ?ünnepeltük? a Sajtószabadság világnapját. (tovább…)

A múlt hét végén az RMDSZ kongresszus elvonta a figyelmet arról a belső lázadásról – nevezhetjük palota- vagy inkább udvarházforradalomnak, mert a Székelyföldön kevés a palota –  amely a Székely Nemzeti Tanácsban kitört. Még a kongresszus előtt néhány nappal Bardóc-Miklósvár-, Csík-, Gyergyó-, Kézdi- és Udvarhelyszék széki elnökei eljuttattak a sajtóhoz egy nyílt levelet, amelyben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az SZNT letért eredeti útjáról, diktatórikussá,  úgymond kézi vezérlésűvé vált.

Azt hiszem, nem újdonság, a Bukaresti Rádió magyar adásának hallgatói többször is hallottak róla: Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia körül, immár hetek óta dúl a kíméletlen harc. Voltaképpen arról van szó, hogy a kormány el akarja venni az intézmény önálló költségvetését, le akarja róla választani a különböző kutatóintézeteket, néhányat – különösképpen a társadalomtudományok területéről – esetleg meg is szüntetne, majd pályázati rendszerben osztaná ki a pénzeket, megszabva azokat a kutatási célokat, amelyekre egyáltalán pályázni lehet más, egyetemi vagy a kormány alapította kutatóintézetek társaságában.

Meggondolkoztató ez, a világszínház legújabb produkciója: márciusban Brexitet hirdettek Angliában ? vagyis kivonulást, távozást Európából -, ugyanakkor a Vatikánban pedig az anglikán egyházfő misézett, vagyis az angol nemzeti egyház visszabújt a Vatikán keblére. Ki érti ezt? Ferenc pápától tudjuk, hogy a krízis ? önmagában véve ? nem valami negatív jelenség, hanem jót tesz. (tovább…)