A Bukaresti Nemzeti Színházról van szó, amely ígéretéhez híven november végén és december elején, egy rövid hónapnyi idő alatt négy ősbemutatót tartott. Egy mozgásszínházit, az Egyszer volt Romániában-t; továbbá a Néma papagáj-t, egy filmrendező színházi produkcióját; aztán az 50 másodperc-et, egy nyomozó ügyész által írt és drámapályázatot nyert mű színpadra állítását; és végül pedig Az akasztottak erdeje alapján született grandiózus színpadi víziót – Radu Afrim művét -, amelynek révén „a színház kihozta a történelmet a múzeumból”, s mondhatjuk, mindennapi életünk részeként, mentalitásunk meghatározójaként állította elénk.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Jön a pápa
Amikor a tegnap este több forrásból is hallottam-olvastam, hogy május végén Ferenc pápa három napra eljön Romániába – a román források szerint Bukarest-Kolozsvár- Iasi az útvonal, a magyar források kérdőjelekkel ugyan, de Balázsfalvát és Csíksomlyót is hozzácsatolták – a világhálón megkerestem a Vatikán állam illetve a Szent Szék hivatalos honlapját, amelyet még soha nem böngésztem, és a különböző friss sajtóközleményekben megpróbáltam felfedezni a hír igazolását, de nem sikerült.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Xantus Géza köszöntése
Bő esztendeje történt, hogy szinte egyazon időben kellett volna részt vegyek két különböző, nagyon várt eseményen.Az egyik a vajdaság Szerémségben szervezett riporttábor volt, a másik Xantus Géza kézdivásárhelyi kiállításának megnyitója. Ketté nem szakadhattam, így hát: részt vettem a tárlat megnyitóján, utána beültem az autóba és hajnalban máris Újvidéken voltam, csatlakoztam a riporttáborozókhoz.
(tovább…) Continue ReadingÁgoston Hugó: Keserves helyzet
Méltatlankodás következik, mondjuk úgy: adys indulattal, ha már idén januárban van legnagyobb publicistánk halálának századik évfordulója. Ady Endre nem érte meg az első magyar – és egyben a világháború utáni Európában első – 1920-as zsidótörvényt, a híres numerus clausust. Nem érte meg, de elképzelhető, hogyan fogadta volna, ha megéri.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Bámulom a világot
Tegnap ablakot cseréltem az egyik szobában. A régi beadta a kulcsot, felmondta a szolgálatot: a fény mellett a hideget is beengedte. Miközben szerelgettem az új keretet, helyére tettem a nyílót, utcánkat nézegettem – egészen új perspektívából. Tetőtérről lévén szó, fentről láttam az utca történéseit, az embereket. A szomszédokat és az arra járó idegeneket.
Tehát miközben szerelgettem az ablakot, a világot bámultam. Valahogy így tehették a Bánságban is – vagy ahogy a történelmi tájegység déli részének magyar lakói mondják: (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Önbontók helyett
Január 6-án szomorú hírt olvashattunk: meghalt Eugeniu Iordăchescu – a Ceaușescu-éra egyik jótevője. Szégyellem, de be kell vallanom, eddig nem hallottam erről a jótevőről, akit egyesek „a Menyország építője”-ként emlegetnek. Pedig illett volna hallani róla, hiszen építészeti találmányával és annak kitartó alkalmazásával ez az ember – Eugeniu Iordăchescu – a 80-as években 29 épületet mentett meg, közöttük 13 műemlék templomot a lebontástól.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Sárgainges-indulatok
Minden forradalom alapeszméje a szabadság: a nemzet, a faj, a munkásosztály, a nemi hovatartozás szabadsága. A forradalmárok erre a szabadságigényre alapozva próbálják fellazítani vagy felszámolni azokat a kényszereket, melyek a társadalmakat korábban úgymond béklyóba verték.
A XX. század közepén, a párizsi ’68-as lázadások időszakában azonban a gazdaság irányítói ráébredtek arra, hogy ezeket a hatalmukat veszélyeztető törekvéseket, azaz magukat a forradalmakat is a saját szolgálatukba állíthatják. (tovább…)
Continue ReadingSarány István: Szétszóratásban
Tegnap megemlékezés színhelye volt Madéfalva: a Siculicidium néven elhíresült vérengzés 255. évfordulóján emlékeztek a helyiek és vendégeik az ártatlanul legyilkolt áldozatokra. A nagy hideg dacára is szép számban gyűltek össze emlékezők, a szónokok pedig a múlt mára vonatkozó tanulságait fogalmazták meg. Olyan fogalmak hangzottak el, mint szabadságszeretet, felelősség, hagyománytisztelet, önrendelkezés, áldozatvállalás, önvédelem.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Túlhevült optimizmus
Katowiczében két hét lázas kompromisszumkeresés után – egy napos késéssel – véget ért a Párizsi Klímakonferencia határozatait konkrét egyezségekre és intézkedésekre váltani hivatott klímacsúcs.
Hogy a klímaváltozás konkrét és komolyan veendő veszedelem, arról a témában tájékozatlan átlagembert sem kell ma már meggyőzni. A hőhullámok és a pusztító áradások már bennünket, a viszonylag védettnek tekinthető kelet-közép európaiakat is elértek.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Mítosz és valóság
Csíkszeredában nemrég az első világháborús megemlékezések keretében a Székely Hadosztály történetéről mutattak be könyvet. A háború végén összeálló katonai alakulatról mindmáig meglehetősen ellentmondásosak a feljegyzések, a történészek azt tűzték ki célul, hogy eredeti forrásmunkák alapján, a lehető legtárgyilagosabban térképezzék fel ennek a mikor elhallgatott, mikor az egekig magasztalt különítménynek a sorsát, amelyet jelentős mértékben befolyásoltak a korabeli, a magyarországi tanácsköztársaság megalakulásával együtt járó kormányzati és társadalmi változások. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Utánunk a tűzözön
A politikusok megőrültek. Leírom a mondatot, és arra gondolok, a sok alátámasztó példa közül melyikkel folytassam. Vegyük az emberiség jövőjére nézve a legriasztóbbat.
Sok mindenről el lehet morfondírozni egy klímajelentés kapcsán. Például azon: milyen érdekes, hogy a hosszú távú előrejelzések pontosabbak, mint a rövid távúak – közben a magyarázat (ma már) egyszerű: (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Kisszerűek, nagyszerűen
December elsején Sepsiszentgyörgyön egy darabot mutattak be, amelynek a címe: Nem kimondottan 1918. Hanem hogyan? – kérdeznénk mi. A darabot a román társulat mutatta be, az Andrei Mureșanu Színház; a mű szerzője pedig magyar, Székely Csaba. Magyar darab ősbemutatója egy román színházban? – hát ezt is megértük immár? Jó jel! Talán a két közösség közeledéséről beszélhetünk? – és éppen december elsején? Ez aztán a váratlan fordulat! Kezdünk normálisok lenni. Jaj, nehogy elszóljam magam… (tovább…)
Continue Reading