Vélemény

Kedves hallgatóim, rövidesen megjelenik egy rendkívül érdekes könyv egy felkavaró témáról. Székely Ervin legújabb regénye az erdélyi magyarok identitásproblémáiról szól. Alapvonásaiban róla magáról, a szerzőről, de sok szempontból mindazokról, akik a romániai diktatúra körülményei között szembesültek az asszimiláció ?gyakorlati? és tudati, lelkiismereti problémáival, de szembesülnek ma is, a megváltozott körülmények között. (tovább…)

Erre lenne szükség ahhoz, hogy túléljük a környezetszennyezést. A sajtó elkeseredett beszámolókat közöl. Például arról, hogy „elképesztő mennyiségű szemét van…

Kedden a Kollokvium előadásain szemet szúrt a párbeszéd hiánya. Erre hívta fel a figyelmet ? már délután – az olvasószínházi előadás. Dézsi Szilárd rendezésében felolvasták Závoda Péter JE SUIS AMPHITRION című darabját. A darab ? szinte kivétel nélkül ? monológokból áll. Dialógus csak apró technikai kérdések esetén észlelhető ? vagyis a párbeszéd a fontoskodás velejárója. Ilyen lenne a mai világ? (tovább…)

A ? mindenekelőtt a jobboldali, és nacionalizmussal kapcsolt ? populizmusok előretörése, sőt sikere úgy értelmezhető, mint egyféle válasz arra, amit a hiperglobalizáció, a neoliberális gazdaságpolitikák, de lényegében, mint a világrendszer strukturális válságának kihívása jelent. Más kérdés, hogy a jobboldali populizmusok, és különösen az alt right (alternatív jobb) válaszai hatékonyak-e, illetve vezethetnek-e bármiféle (köz)jóra ? ahogy most éppen az osztrák választások eredménye mutatja ? népszerűek. (tovább…)

Románia, bár elmaradottabb náluk, szinte már minden szempontból a visegrádi ?négyekhez? tartozna. Nemcsak gazdasági, de politikai és kulturális érdekei is ehhez a társéghez csatolják. A Duna-medencei népek érdekszövetsége jó másfél évszázados ellenségeskedés után mintha csak manapság válna a felek többsége számára nyilvánvalóvá. Hogy Magyarország két tradicionális ellenlábasa Csehország és Szlovákia összefogott a magyarokkal, (tovább…)

„Kedves barátaink, győztünk!” Ezekkel a szavakkal indította beszédét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem első csíkszeredai tanévnyitó ünnepségén, 2001. október 5-én Németh Zsolt, akkor a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. S méltán használta a győzelem kifejezést, ugyanis számos akadályt, gáncsoskodást kellett legyőzniük az intézményalapítóknak, emellett a kishitűséggel, a kételyekkel, az ellendrukkerekkel is küzdeniük kellett.

Az Európai Bizottság új elnöknője, Ursula von der Leyen megnevezte biztosait. Átvitt értelemben: minisztereit. Mivel minden tagállamnak joga van saját biztost delegálni, a „minisztériumok” száma jóval nagyobb a szokásosnál. Ez azonban lehetőséget is teremt arra, hogy a biztosok az Unió rendjének alakításával kapcsolatos minden kérdéskört részleteiben és alaposan áttekinthessenek és kezükben tarthassanak.

Kétség nem fér hozzá, a művészettörténészek egybehangzó megállapítása, hogy az 1937-ben Homoródszentmártonban született és 1995-ben Párizsban elhunyt Román Viktor a legnevesebb erdélyi magyar szobrász, akit sokkal jobban ismernek külföldön, mint hazájában, hiszen alkotásai a francia fővárosban és nagyvárosokban ugyanúgy jelen vannak, mint Svájcban, Olaszországban vagy éppen Angliában. (tovább…)

A helyzet a politikai fronton pillanatról pillanatra változik, de ez lényegtelen. Nincs számottevő erő, amely a szociáldemokratákat leváltaná, ezért a reális hatalom, vagyis az okkult körök, amelyek sorában sem a korrupcióellenes ügyszségről, sem az államelnökről nem lehet tudni, hogy milyen mértékben főkolompos és milyen mértékben puszta eszköz, a jól bevált recept szerint sorra ütik ki a kormány sakkfiguráit. (tovább…)