Ágoston Hugó: Egy asszimiláns feljegyzései

Kedves hallgatóim, rövidesen megjelenik egy rendkívül érdekes könyv egy felkavaró témáról. Székely Ervin legújabb regénye az erdélyi magyarok identitásproblémáiról szól. Alapvonásaiban róla magáról, a szerzőről, de sok szempontból mindazokról, akik a romániai diktatúra körülményei között szembesültek az asszimiláció ?gyakorlati? és tudati, lelkiismereti problémáival, de szembesülnek ma is, a megváltozott körülmények között. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: A tűréshatár ostroma

A múlt hét elején Budapesten a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek működését, finanszírozását. Közben már kiderült, hogy az azoknak szánt összegek ki is kerültek az MTA költségvetési keretéből.

(tovább…) Continue Reading

Zsehránszky István: A párbeszéd hiánya

Kedden a Kollokvium előadásain szemet szúrt a párbeszéd hiánya. Erre hívta fel a figyelmet ? már délután – az olvasószínházi előadás. Dézsi Szilárd rendezésében felolvasták Závoda Péter JE SUIS AMPHITRION című darabját. A darab ? szinte kivétel nélkül ? monológokból áll. Dialógus csak apró technikai kérdések esetén észlelhető ? vagyis a párbeszéd a fontoskodás velejárója. Ilyen lenne a mai világ? (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Populizmus és világválság

A ? mindenekelőtt a jobboldali, és nacionalizmussal kapcsolt ? populizmusok előretörése, sőt sikere úgy értelmezhető, mint egyféle válasz arra, amit a hiperglobalizáció, a neoliberális gazdaságpolitikák, de lényegében, mint a világrendszer strukturális válságának kihívása jelent. Más kérdés, hogy a jobboldali populizmusok, és különösen az alt right (alternatív jobb) válaszai hatékonyak-e, illetve vezethetnek-e bármiféle (köz)jóra ? ahogy most éppen az osztrák választások eredménye mutatja ? népszerűek. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Szülővárosom, szeretlek

Végre szóvá tették: az uz-völgyi cirkusz nem valami spontán tiltakozás, hanem előre megfontolt szándékkal szervezett összecsapás. Romániában is, akárcsak az egykori szovjet birodalom országaiban, léteznek olyan személyek és csoportok, akiknek érdekében áll az, hogy a különböző nemzetiségű állampolgárok időnként egymásnak essenek. Cornel Vâlcu kolozsvári egyetemi tanár szerint: „el akarják terelni a figyelmet arról, hogy az országban nem mennek jól a dolgok: nem működik az igazságszolgáltatás, a tanügy, az egészségügy, nincsenek autópályák”. Vagyis, tennénk hozzá: a hatalom gyakorlói – a korrupt politikusok – miközben zsebre vágják az ország pénzét, amit ugye többek között iskolákra, kórházakra, autópályák építésére kellene fordítani, nemzetiségi konfliktusokat szerveznek. Szembeállítanak egymással románt és magyart – és bárkit! – Huligánokat, gátlástalan szurkolókat vezényelnek az uz-völgyi temetőbe, hogy rongálják meg a sírokat, miközben ők hivatalosan a román hősi emlékmű felszentelését végzik. Mondhatjuk: gyönyörű vallási ünnepet rendeztek…

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Románia és a V4-ek

Románia, bár elmaradottabb náluk, szinte már minden szempontból a visegrádi ?négyekhez? tartozna. Nemcsak gazdasági, de politikai és kulturális érdekei is ehhez a társéghez csatolják. A Duna-medencei népek érdekszövetsége jó másfél évszázados ellenségeskedés után mintha csak manapság válna a felek többsége számára nyilvánvalóvá. Hogy Magyarország két tradicionális ellenlábasa Csehország és Szlovákia összefogott a magyarokkal, (tovább…)

Continue Reading

Sarány István: Sapientia, avagy bölcsesség

„Kedves barátaink, győztünk!” Ezekkel a szavakkal indította beszédét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem első csíkszeredai tanévnyitó ünnepségén, 2001. október 5-én Németh Zsolt, akkor a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. S méltán használta a győzelem kifejezést, ugyanis számos akadályt, gáncsoskodást kellett legyőzniük az intézményalapítóknak, emellett a kishitűséggel, a kételyekkel, az ellendrukkerekkel is küzdeniük kellett.

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Kulturális forradalmak – Európában

Az Európai Bizottság új elnöknője, Ursula von der Leyen megnevezte biztosait. Átvitt értelemben: minisztereit. Mivel minden tagállamnak joga van saját biztost delegálni, a „minisztériumok” száma jóval nagyobb a szokásosnál. Ez azonban lehetőséget is teremt arra, hogy a biztosok az Unió rendjének alakításával kapcsolatos minden kérdéskört részleteiben és alaposan áttekinthessenek és kezükben tarthassanak.

(tovább…) Continue Reading

Sarány István: Szomszédság

Zajlik az élet keleti és északi szomszédjainknál: Moldova Köztársaságban, Kisinyovban áll a bál, Ukrajna pedig forrong a meglepetésszerű eredményt hozó elnökválasztás után és a parlamenti választások előtt.

Ugye, az történt, hogy Kijevben a mágnás – vagy ahogy még emlegetik: oligarcha – Viktor Porosenko alulmaradt az államfői tisztségért folytatott választási küzdelemben, az elnökválasztást pedig egy hazájában – és az orosz nyelvterületen egyaránt – népszerű színész, Volodimir Zelenszkij nyerte.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Zene a szoborparkban

Kétség nem fér hozzá, a művészettörténészek egybehangzó megállapítása, hogy az 1937-ben Homoródszentmártonban született és 1995-ben Párizsban elhunyt Román Viktor a legnevesebb erdélyi magyar szobrász, akit sokkal jobban ismernek külföldön, mint hazájában, hiszen alkotásai a francia fővárosban és nagyvárosokban ugyanúgy jelen vannak, mint Svájcban, Olaszországban vagy éppen Angliában. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Mi legyen a kormánnyal?

A helyzet a politikai fronton pillanatról pillanatra változik, de ez lényegtelen. Nincs számottevő erő, amely a szociáldemokratákat leváltaná, ezért a reális hatalom, vagyis az okkult körök, amelyek sorában sem a korrupcióellenes ügyszségről, sem az államelnökről nem lehet tudni, hogy milyen mértékben főkolompos és milyen mértékben puszta eszköz, a jól bevált recept szerint sorra ütik ki a kormány sakkfiguráit. (tovább…)

Continue Reading