Törökországban vasárnap javában zajlott le az Erdogan által történelminek aposztrofált a választási kampány. Az ország elnököt és parlamentet választott. E pillanatban persze számos fontosabbnak tűnő ügy is van, amiről írnom lehetne. A múlt héten zajlott a V4-ek ? Kurz, ausztriai kancellár által is szekundált ? csúcstalálkozója, amikor is Magyarországtól Szlovákia vette át az elnöki tisztséget. Az Európai Tanács csúcsértekezletre készül, melyet szintén vasárnap egy Angela Merkel (s implicite Európa) (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Migránsok vagyunk ? magunk is!
El kellene dönteni ? végre! -, mi a címe Matei Vi?niec darabjának? Román kiadásban MIGRÁÁÁNSOK, három á-val. A magyar címe viszont az o-kat triplázza, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház plakátján ezt olvashatjuk: MIGRÁNSOOOK. Jó lenne, ha á-val lenne, és legalább öt á-val. Mert akkor áriázhatnánk is: MIGRÁÁÁÁÁNSOK ? zengené a dal! Vajon mire gondoltak a székelyek, hogy o-val írták? Talán arra, hogy okká léptetik elő a népvándorlást? Ez is meglehet! (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Kányádi Sándor kulcsszavai
?Az mennyire, de mennyire szép dolog, hogy a magyar Facebook ismerőseim többsége a maga módján emlékezik rá, búcsúzik tőle .?
? Épp ezt gondoltam én is:milyen sokan szeretjük és tiszteljük nem csak a munkásságát, hanem őmagát is, mint embert, hiszen eddig még nem láttam a Facebook-on ilyen sok közösségi és személyes hangvételű megemlékezést művészről, költőről.?
?Hál’Istennek, hogy így van! Azt jelenti, Kányádi Sándort mindannyian magunkénak érezzük.? (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Tudományellenesség
Nemrég emlékezett meg a világ ? szűkítsük a kört: a tudományos világ ? Karl Marx, ahogyan magyarul meghonosodott: Marx Károly születésének kétszázadik évfordulójáról. Minden idők egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról van szó, A tőke című monumentális alapmű, és ?természetesen ezt is tudjuk róla ? az 1848-ban kiadott kísértet(i)es Kommunista Kiáltvány szerzőjéről. Persze Marxot lehet kifogásolni, az elméletére alapozó ideológia miatt kárhoztatni, (tovább…)
Continue ReadingMagyari Nándor László: Hibrid politikai háború
Kiváló kifejezést találtak az „alternatív tények” kifejezés amerikai kiagyalói a populista politizálás alapjainak megnevezésére, mert a kortárs populizmus filozófiai alapját, ha ugyan van neki ilyesmije, a „nemlétez?” dolgok „létez?kként” való fölt?ntetése (arisztotelészi értelemben a tökéletes hazugság, azaz hamis állítások szövevénye) adja. És ha ez az árnyékvilág – a valóság mediatikus szimulákrummá való átrajzolása nyomán – önálló életre kel, azaz már semmiféle kapcsolatot nem tart az „els?dleges”, megtapasztalható, mérhet?, racionális kategóriákkal fölfogható, közvetlen tényekkel, akkor sem bévülr?l, sem kívülr?l, racionális eszközökkel, nem bírálható. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: A munka gyönyörűsége
Hogy sorsotok előre nézzétek vigyázó szemetek Berlinre vessétek! Batsányi híres sorait már jó ideje így kell átfogalmaznunk. Mert ami ott történik előbb-utóbb bennünket is utol fog érni. S ez esetben is a szó negatív értelmében. Batsányiékat még a francia nacionalizmus érte utol, bennünket a német ?humanizmus? fog nem kevésbé keserves következményekkel utolérni.
Susanne Gaschke Olvasni, írni, gondolkodni? című a Die Weltben megjelent írásában meglehetősen siralmas képet fest a német oktatási rendszerről. ?Az iskolák és a főiskolák manapság nyilvánvalóan azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a tanítványok jól érezzék magukat az intézményben. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Giccsmúzeum
A napokban az egyik ismerősőm megkérdezte: mit szoktam olvasni rendszeresen, mármint papíron, és nem a napi tájékozódásra gondolt, hanem magvasabb típusú olvasmányokra, főként folyóiratokra. Mondom neki, a Székelyföldet mindenképpen, a Látó, a Korunk is gyakran a kezembe kerül, annál is inkább, mert itt nyomják Csíkszeredában, a Művelődést, havilapként pedig vagy a könyvtárban vagy éppen a Megyei Kulturális Központban megtalálom, ahová elég gyakran vezet az utam. De olvasok még valamit, mondom neki, a román nyelvű Dilema Veche folyóiratot, immár jó hosszú ideje, egyrészt, hogy lássam, miként gondolkodnak a mértékadó román értelmiségiek, másrészt pedig, ritka használat miatt, nem szeretném elfelejteni annak a országnak a nyelvét, amelyikben élek. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Ma van a napja!
?Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította, felhíva a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztetve a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: 200 év Aradon
Igen, Aradon kétszáz éve van magyar színjátszás. Büszkén tartják számon azt, hogy 1818-ban Aradra látogatott egy hivatásos magyar színtársulat és előadást tartott ott. Azután más magyar színházak is felkeresték Aradot, mert volt ott kinek játszani. Majd megalakult a város saját színháza ? az is magyar színház volt. És a város lakosai nem sajnálták rá a pénzt, gyönyörű színházat építettek ? 1874-ben adták át az aradi nagy színház épületét, amely a Kolozsvári Nemzeti Színház épületéhez hasonlítható vagy akár a Temesvári Operáéhoz. Gyönyörű lakás a kultúra számára. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Ha összetörik az álmunk
Román Győző is költő. Nem tudtam róla, de ez az én hibám. Falumbéli ? szülővárosunktól, Kolozsvártól távol élő, és emiatt néha bánkódó társam. Nehéz visszajutni Kolozsvárra ? már a temetőben sem biztos a helyünk. A Házsongárdban is arra számíthatunk, hogy ?zörögnek a csontok, lázadnak a holtak?. De ugyan miért kell lázadniuk? Mert ?mások fekszenek már a sírban?. Nem azok, akiknek eredetileg ásták. Ott is elfoglalták a helyünket ? és akkor velünk mi lesz? Ugyan mi lehetne! ?A földbe tesznek, s beírnak a nagykönyvbe idegennek.? Ez lenne az erdélyi ? a kolozsvári ? magyar sors? (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: GDPR
Jelenleg már jónéhány angol betűszó meghonosodott a nyelvünkben és talán az egyik leggyakoribb a GPS (Dzsi-Pi- Esz), a globális helyzetmegállapító rendszer, amely műholdak segítségével irányít autósokat, turistákat, de nemcsak őket, hanem mondjuk önjáró mezőgazdasági gépeket is. Tartok tőle, hogy rövid távon csatlakozik hozzá egy másik, egy kissé hosszabb, de ugyanolyan elterjedt lesz, hiszen ma, május 25.-én lép életbe, (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Időutazás
A kedves hallgató, akinek a kezében még nem járt az a friss könyv, amelyről ma beszélni szeretnék, képzeljen el két párhuzamos oldalt. Az egyiken azt írja: Vitorla-Ének, Fiatal költők antológiája. A verseket válogatta és a bevezetőt írta Lászlóffy Aladár. Ifjúsági Könyvkiadó Bukarest, 1967. A szemben levő oldalon pedig majdhogynem ugyanaz a szöveg: Vitorla-Ének. (tovább…)
Continue Reading