Álomút

Informális település. Megismétlem: informális település. A hallgatóknak erről a kifejezésről minden bizonnyal valamiféle olyan fogalom jut eszébe, amelyet csak a társadalomtudósok értenek, pedig a felosztás roppant egyszerű: egy ország területén  léteznek formális települések, városok és falvak,amelyek ott vannak a térképen, amelyeknek körvonalai, az ott levő utak,  ingatlanok nyilván vannak tartva, lakosaik ott szerepelnek mindenféle statisztikákban, a különböző besorolások előnyeivel és hátrányaival egyetemben.

Continue Reading

Itt az idő!

Amikor ezeket a sorokat írom, még mindig a nemzeti ünnep hatása alatt vagyok. És az ukrajnai események hatása alatt. (Mert az analógia, bármennyire is igyekszünk elhessegetni, nyilvánvaló.)

Continue Reading

Az orosz-ukrán konfliktus érzelmi eleme

Oroszország és Ukrajna pattanásig feszült viszonyát elemezve, a kommentátorok többsége általában az orosz invázió mellett, illetve ellene szóló racionális érveket veszi számba, úgymint Oroszország birodalmi hagyományai, Vlagyimir Putyin elnök azon ambícióját, hogy valamilyen formában feltámassza a volt Szovjetuniót, az orosz és az ukrán hadsereg létszámát, felszereltségét, a várható nyugati szankciók visszatartó erejét stb.

Continue Reading

Lőrincze Lajosra emlékezünk

„Pápai Lajos barátom azzal bízott meg, hogy írjam le az életemet, mert ezzel megkönnyíteném a tévé által készítendő portrét. De ne gondoljak a célra, csak írjam, ami eszembe jut. Megpróbálom, de azért valamilyen rendet elképzelek, hogy tartom-e vagy sem, ki fog derülni. Először az életrajz időrendben: Szentgál (gyerekkor), Pápa (középiskola, teológia), Budapest (Eötvös Kollégium, Magyarságtudományi Intézet), Pápa (tanárkodás), Budapest – ami ezután van. Majd: a tudományos és ismeretterjesztő, nyelvművelő munka. Aztán: közélet. Ezután: az egésznek az összegzése, valami visszatekintés. Végül: a tervek, előrenézés.”

(tovább…) Continue Reading

„A nyelv kétoldalú jelenség”

2015-ben belevágtam életem egyik legizgalmasabb kalandjába: olyan gyerekeket kellett tanítanom magyarul, akik otthon alig vagy egyáltalán nem beszélték ezt a nyelvet. Hamar rájöttem, hogy másként kell oktassam őket, mint ahogy én annak idején megszoktam. Szóba sem jöhetett a jól ismert ábécéskönyv, érdekfeszítő feladatokat, programokat kellett kitalálnom ahhoz, hogy egyik tanóráról a másikra fejlődjenek a tanítványaim… legalább egy kicsit.

(tovább…) Continue Reading