A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet folytatja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közös projektjeit, melynek keretében március 30-án a dunai hajózás történetét felelevenítő kiállítást nyílt az Intézet kiállítótermeiben.
A tárlat a XIX. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek indult Duna-menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be. A térség dunai és tengeri kapcsolatait ismertető kiállítás a Bécs-Konstantinápoly gőzhajó-járatok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését tárja a látogatók elé. A kiállítás korabeli dokumentumok felhasználásával összegzi a gőzhajók nemzetközi utasainak tapasztalatait, az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a „Kelethez”, a „Máshoz”, illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata. A kiállítást Kósa András László, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, Constantin Ardeleanu a galaci Dunărea de Jos Egyetem tanára, a New Europe College kutatója és az online, Budapestről bejelentkező Zsigmond Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese nyitották meg. Elsőként Kósa András Lászlót a Bukaresti Magyar Intézet igazgatóját kértem mikrofon elé, akitől azt kérdeztem miért gőzhajó és miért ismét Duna tematikájú kiállítást láthatunk.
Constantin Ardeleanutól a galaci Dunărea de Jos Egyetem tanárától, a New Europe College kutatójától először arra kerestem a választ, hogy mennyire sajátos, egyedi ez a kiállítás a Duna romániai szakaszán?
A kiállítás Bukarestben a Magyar Kulturális Intézetben május 5-ig tekinthető meg, majd anyagát további romániai helyszínekre is elviszik, Szörényvárra, Galacra és Tulceára.