November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Közös miniszterelnök-jelöltet fog nevesíteni a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ az államelnökkel esedékes cotroceni-i tárgyalásokon –…
Andrei Baciut nevezte ki a kormányfő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) államtitkárú rangú elnökének. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent…
Felfelé módosította az idei költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzését a Költségvetési Tanács – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Az intézmény tegnap közzétett…
Felfüggesztették tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorát. Az egyetem közlemény szerint a professzor nem oktathat mindaddig, amíg…
Megújult hangminőségben ismét megjelenik az István, a király. Szörényi Levente és Bródy János negyven éve bemutatott rockoperájának eredeti változata augusztus…
Jövő év végéig legalább 200 kilométer új sztrádaszakaszt adnak át a forgalomnak – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján a szállításügyi miniszter. Sorin…
A tegnapi kormányülésen 332,5 millió lejjel egészítették ki az egészségügyi minisztérium költségvetését. Az összeget a kormány tartalékalapjából utalják ki –…
Az elmúlt 24 órában 71.605 személy kapta meg Romániában a koronavírus elleni vakcinát - közölte a Covid-19 elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság. 25.607-nek az első, 22.776-nak a második, 23.222-nek a harmadik dózist adták be.
Ezzel 13.431.824-re nőtt a beadott oltások száma Romániában.
Eddig 7.372.730-an vették fel a koronavírus elleni vakcina első adagját.
Közös miniszterelnök-jelöltet fog nevesíteni a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ az államelnökkel esedékes cotroceni-i tárgyalásokon - jelentette ki Florin Cîţu, a PNL elnöke a tegnapi kormányalakítási megbeszélést követően. A leendő kormány összetételéről annyit mondott, hogy várhatóan lesz két új minisztérium, az egyik a vállalkozói szférával, a másik a szociális kérdésekkel foglalkozik majd. Feladatkörüket a későbbiekben pontosítják. Florin Cîţu reményét fejezte ki, hogy a kormányalakítási tárgyalások vasárnap lezárulnak, és jövő héten sor kerülhet a kabinet beiktatásáról döntő parlamenti szavazásra. A PSD-vel és RMDSZ-szel folytatott tegnapi megbeszélést nagyon jónak nevezte, hozzátéve, természetes, hogy vannak viták közöttük, hiszen két különböző ideológia felől érkezve kell megtalálniuk a közös nevezőt.
Az államháztartási bevételek növelésére irányuló intézkedéseket javasolt a Szociáldemokrata Párt a kormányalakítási tárgyalásokon. Sorin Grindeanu, a PSD első alelnöke elmondta, növelni kell az államkassza bevételeit, ha azt akarják, hogy a törvénynek megfelelően január elsejétől nőjön a minimálbér, a gyermekpénz, valamint 800-ről 1000 lejre emeljék a nyugdíjminimumot. Az államháztartási bevételek növelése érdekében a PSD „a luxus megadózását” javasolja.
A Nemzeti Liberális Párt nem ért egyet azzal, hogy plusz adót vessenek ki azokra a román állampolgárokra, akik dolgoznak és vagyont halmoznak fel. Florin Cîţu, az alakulat elnöke kijelentette: az adócsalás mindennemű formájának felszámolását támogatják, de nem mondanak le arról az ígéretükről, hogy az adók nem fognak emelkedni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint elakadtak a kormányalakítási tárgyalások a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. A szövetségi elnök úgy nyilatkozott, hogy a két nagy párt nem tudott megegyezni a miniszterelnök személyéről, mind a PNL, mind a PSD saját elnökét szerette volna kormányfőnek javasolni. Kelemen Hunor szerint a kormányfői tisztség rotációs betöltéséről tárgyaltak, és ha ebben az esetben ő kezdene, az talán feloldaná a patthelyzetet.
Andrei Baciut nevezte ki a kormányfő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) államtitkárú rangú elnökének. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy másik döntése értelmében Baciut felmentették az egészségügyi minisztériumban betöltött államtitkári tisztségéből.
Andrei Baciu a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával került a CNAS élére, és Adela Cojant váltja.
Az egyezményről szóló, váratlan és a két ország esetében meglehetősen ritka közös kormányközleményt tegnap este adta ki a két tárgyalóküldöttség az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén.
A közlemény egyértelművé teszi, hogy a két ország szerint - amely a világ két legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátója - még a jelenlegi évtizedben cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A kommünikében Washington és Peking kötelezettséget vállal arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben "a kritikus 2020-as évtizedben", emellett többoldalú konstrukciók keretében is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.
Felfelé módosította az idei költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzését a Költségvetési Tanács – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Az intézmény tegnap közzétett éves jelentése szerint 2023-ban a GDP-arányos deficit várhatóan meghaladja majd a 6 százalékot. Az első fél évben 2,3 százalékos volt a hiány, 0,63 százalékponttal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
Ennek magyarázata, hogy az állam bizonyos bevételei a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek, míg bizonyos kiadások a vártnál nagyobbak voltak. A második fél évben az államháztartás alakulását várhatóan befolyásolja majd a közalkalmazotti béremelés, a különböző takarékossági intézkedéseket előíró sürgősségi rendelet pedig nem tudja ellensúlyozni a halmozódó hiányt.
Ilyen körülmények között a tanács a hiánycsökkentő intézkedések elfogadását sürgeti.
Felfüggesztették tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorát. Az egyetem közlemény szerint a professzor nem oktathat mindaddig, amíg a BBTE etikai bizottsága el nem bírálja az ügyét.
November 4-én nyilvánosságra került egy videófelvétel, amelyben a BBTE Pszichológia Karának volt dékánja és aktív professzora trágár szavakkal sértegeti tanítványait és kolléganőjét.
Közben már több mint 1300-an írták alá azt az erdélyi értelmiségiek, egyetemi tanárok által elindított petíciót, amelynek kezdeményezői egy olyan intézményi közeget szeretnének, amelyben felelősségre vonják mindazokat, akik verbális agresszióval, szitkozódással és obszcén kifejezések használatával élnek.
Megújult hangminőségben ismét megjelenik az István, a király. Szörényi Levente és Bródy János negyven éve bemutatott rockoperájának eredeti változata augusztus 18-án, pénteken dupla CD-n jön ki, augusztus 19-én, szombaton pedig a mű új színpadi előadása látható kétszer is a Papp László Budapest Sportarénában. A Novák Péter rendezte új előadás szombaton 20 órától élőben látható a Duna Televízióban.
Az István, a királyt éppen négy évtizeddel ezelõtt, 1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti Királydombon.
A mű hanganyaga a kerek évforduló tiszteletére most a GrundRecords gondozásában digipak csomagolásban jelenik meg újra.
A lengyel migránsválságnak szentelt rendkívüli ülést tart ma az ENSZ Biztonsági Tanácsa -közölte tegnap este a dpa német hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az Észtország, Franciaország és Írország kérésére összehívott BT-ülést zárt ajtók mögött tartják meg.
A Deutsche Welle német közszolgálati műsorszolgáltató NATO-forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a lengyel hatóságok átadták a katonai szövetségnek a határhelyzettel kapcsolatos információikat.
A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük az Iraki Kurdisztánból, de Szíriából és afrikai országokból is jönnek, és vannak köztük nők és gyerekek. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy Minszk szervezi a migránsok szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap washingtoni tárgyalásain bejelentette, hogy az Európai Unió a jövő héten kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat.
A migránsválság Lengyelországban a legsúlyosabb, több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, és közben egyre hidegebb van, fagyosak az éjszakák. Az elmúlt napokban a migránsok többször megpróbáltak áttörni a határon létesített szögesdrótkerítésen. Sokaknak ez sikerült, de a lengyel hatóságok többségüket elfogták.
Jövő év végéig legalább 200 kilométer új sztrádaszakaszt adnak át a forgalomnak – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján a szállításügyi miniszter. Sorin Grindeanu hozzátette: az optimista forgatókönyv szerint és kedvező időjárási körülmények között azonban akár 300 kilométer autópálya is elkészülhet. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás óta a román állam sok mindennel maradt adósa az állampolgároknak, de főként a közúti infrastruktúra terén akad törlesztenivaló.
Az Agerpres hírügynökség arról tájékoztatott, hogy tegnap aláírták a Nagyszeben-Fogaras autópálya 3-as szakaszának tervezésére és építésére vonatkozó szerződést. Az Alsóárpás-Felsőszombatfalva közötti 17,6 kilométer hosszú 3-as szakasz kivitelezését a török Makyol Insaat Sanayi Turizm Ve Ticaret vállalat 1,77 milliárd lejért (mintegy 354 millió euróért) vállalta. A 48 hónapra szóló szerződésből 12 hónapot fordítanak a tervezésre, 36 hónapot pedig a munkálatok elvégzésére. A projekt szerint a sztrádaszakaszon 27 hidat és felüljárót építenenek.
A szállításügyi miniszter szerint a következő hetekben várható a szerződések aláírása a további három sztrádaszakaszról is, és így beindulhat a Nagyszeben és Fogaras közötti autópálya építése annak teljes, 68 kilométeres hosszában.
A tegnapi kormányülésen 332,5 millió lejjel egészítették ki az egészségügyi minisztérium költségvetését. Az összeget a kormány tartalékalapjából utalják ki – közölte Cseke Attila, a szaktárca vezetője.
A Covid-betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerekre 120 millió lejt fordítanak, így 70.000 fiola remdesivirt vásárolnak. Az oltóközpontok működtetésére 30 millió lejt, további 30 milliót pedig az oltást igénylő személyeknek ígért élelmiszerutalványokra költ majd a minisztérium.
A 100 lej értékű élelmiszerutalvány azoknak jár, akiket augusztus 31-e után teljeskörűen beoltottak.
Románia egyike azoknak az uniós országoknak, amelyeknek csökkent az ipari termelése – közölte tegnap az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy 1,2 százalékkal csökkent az ipari termelés az EU-ban és az euróövezetben, és éves szinten a visszaesés Észtországban, Bulgáriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Luxemburgban és Romániában volt a legjelentősebb. Hazánkban 6,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés.
Éves viszonylatban az ipari termelés a legjelentősebben Dániában, Írországban és Szlovákiában bővült.
Az EU-ban a tőkejavak termelése 0,7 százalékkal csökkent a májusi 1,2 százalékos növekedés után, míg az energiatermelés 0,5 százalékkal nőtt az előző havi 2,5 százalékos visszaesést követően. Eközben a nem tartós fogyasztási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek és a köztes javak termelése egyaránt 0,4 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
Elveszítette Románia tegnap azt az Európai Bizottság ellen - 2019 júliusában - indított pert, amelyben a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének a megsemmisítését kérte.
Izsák Balázs, a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés bizottságának képviselője úgy nyilatkozott, hogy Románia a saját külpolitikai tekintélyét rombolja, amikor az európai polgári kezdeményezésekkel szemben pereskedik. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint ez immár a negyedik olyan elveszített per, amelyben a román állam hol beavatkozóként, hol felperesként vesz részt. Mint ismert, a n
emzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A nemzeti régiók gazdasági emancipációját szolgáló kezdeményezés, Székelyföld esetében az autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Az elmúlt 24 órában 71.605 személy kapta meg Romániában a koronavírus elleni vakcinát - közölte a Covid-19 elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság. 25.607-nek az első, 22.776-nak a második, 23.222-nek a harmadik dózist adták be.
Ezzel 13.431.824-re nőtt a beadott oltások száma Romániában.
Eddig 7.372.730-an vették fel a koronavírus elleni vakcina első adagját.
