A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
A római katolikus egyházban több évszázada mellőzött hagyományt keltettek újra azzal, hogy a temesvári egyházmegye három diakónusát szentelték fel szombaton.
Makó japán hercegnő férjhez megy jegyeséhez és elhagyja az uralkodó családot. Több éves halogatások és viták után Makó hercegnő ebben a hónapban megy hozzá volt iskolatársához, Komuróhoz.
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.” Valószínűleg sokan rájöttek, hogy A Dunánál című költemény első két sorát idéztem; József Attila nevéhez fűződik, és a költő által szerkesztett Szép Szó című folyóirat 1936-os könyvnapi különszámában jelent meg először.
Szabadnapot kapnak a diákok és óvodások, illetve a pedagógusok a nevelés világnapján, október 5-én, amelyet 1994 óta ünnepelnek.
1966-ban ezen a napon írta alá az UNESCO és Munkaügyi Világszervezet a tanárok jogállására vonatkozó ajánlását. Ez a dokumentum, valamint a felsőoktatásra vonatkozó az 1997-ben kelt ajánlás jelenti globálisan a viszonyítási alapot a pedagógusok jogainak és felelősségének kezelésében.
Folytatja a tiltakozó akciókat az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) szakszervezeti szövetség. Ma a váltott műszakban dolgozó egészségügyi alkalmazottak érdekeiért tiltakoznak – tájékoztat a szervezet közleménye.
A szakszervezetisek kérik, hogy a készülő bértörvény kiemelt órabért biztosítson az éjszakai műszakért és a hivatalos munkaszüneti napokon végzett munkáért, csökkentsék a váltott műszakban dolgozó egészségügyi dolgozók nyugdíjkorhatárát, és a váltott műszakot sorolják a különleges munkakörülmények közé. Kérik továbbá, hogy a műszakváltásra fordított időt munkaidőként kezeljék. Azt is szeretnék elérni, hogy vezessenek nyilvántartást az alkalmazottak megbetegedéseiről, hogy váljon egyértelművé a munkakörülmények és az egészségügyi kockázatok közötti összefüggés.
Több ezer tonna illegális hulladékot állítottak meg a határőrök a román-bolgár határon az év első kilenc hónapjában.
Ezeket 77 kamionban és négy uszályhajón próbálták behozni az országba. A határőrök szerint a szállítmányok főként Bulgáriából, Görögországból és Szerbiából érkeznek a szállítók pedig szabályos iratokkal rendelkező termékek mögé próbálják eldugni a hulladékot.
A római katolikus egyházban több évszázada mellőzött hagyományt keltettek újra azzal, hogy a temesvári egyházmegye három diakónusát szentelték fel szombaton.
Az egyházmegyében hosszú idő után ők az első szerpapok, de az egész romániai római katolikus egyházban is mindössze csak hat papsegéd van – az első hármat egy héttel korábban a nagyváradi egyházmegyében szentelték fel. A temesvári Szent György Székesegyházban tartott ünnepi szentmise keretében Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szentelte fel az új oltárszolgákat, akik három különböző aradi egyházközségben segítik majd a plébánosokat és a gyülekezeteket. Pataky Lehel Zsolt is jelen volt a történelmi eseményen.
Tűz ütött ki a konstancai Fertőző Kórházban. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet. A tűz a kórház intenzív osztályán keletkezett.
A közszolgálati rádió tudósítója szerint az intenzív osztályon kezelt 10 betegből kilenc életét vesztette. A fertőző kórház a megye legfontosabb COVID-fertőzötteket kezelő egysége 140 férőhellyel. Az ügyészségre hivatkozó Agerpres hírügynökség úgy tudja gondatlanságból elkövetett emberölés miatt már kivizsgálás indult a konstancai kórháztűz ügyében.
Bemutatta régi-új előadását Csíkszeredában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A János vitéz című darabot a Petőfi 200 emlékév apropóján újították fel és vitték színpadra. Az alkotók szerint a történet főszereplője ezúttal is Tündérországba érkezik, amely nem más, mint Csíkország. Bíró István összeállítása.
Makó japán hercegnő férjhez megy jegyeséhez és elhagyja az uralkodó családot. Több éves halogatások és viták után Makó hercegnő ebben a hónapban megy hozzá volt iskolatársához, Komuróhoz.
A házasságnak három évvel ezelőtt kellett volna megköttetnie, de törölték, miután Komuró családja pénzügyi botrányban keveredett. A hercegnő férje ezen a héten Japánba utazott az Egyesült Államokból, ahol jogot hallgat. A házasságkötés után a hercegnő elveszti uralkodói címét, a házaspár pedig az Egyesült Államokba költözik.
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.” Valószínűleg sokan rájöttek, hogy A Dunánál című költemény első két sorát idéztem; József Attila nevéhez fűződik, és a költő által szerkesztett Szép Szó című folyóirat 1936-os könyvnapi különszámában jelent meg először.
Az elkövetkező percekben viszont nem a tragikus sorsú költőről, hanem a vers címében szereplő folyamról lesz szó, ugyanis ma van a nemzetközi Duna-nap. De mi rejlik mögötte? Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által működtetett Jeles Napok elnevezésű szolgáltatás honlapja szerint „a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első nemzetközi Duna-napot. A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.”
Európa második legnagyobb vízgyűjtője tíz országon, négy fővároson folyik keresztül… nem mellékes, hogy még kilenc államból folyik bele víz, és így összesen tizenkilenc országot és nyolcvanegymillió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig – olvasható a dunanap.hu című honlapon. A Duna-nap egyébként minden évben valamilyen téma jegyében zajlik, az idei esztendő jelmondata így hangzik: „Őrizzük meg kéknek a Dunát!”
Mielőtt kitérnék arra, hogy még milyen neves költőket és írókat ihletett meg a folyam, megemlítem, hogy a Duna-nap kötőjellel írandó, ugyanis tulajdonnévvel képzett összetételről van szó. További példák: Kossuth-szobor, Jókai-villa, Ady-vers, Fekete-tenger, Fekete-erdő.
Most pedig felvetődhet a kérdés, hogy még kiket ihletett meg a Duna… Petőfi Sándor A Dunán, míg Ady Endre A Duna vallomása címmel írt verset a folyamról, sőt Jókai Mór Az arany ember című regényében is megjelenik, amikor a sokak által kedvelt író a Vaskaput próbálta megismertetni az olvasókkal. Most csupán egy mondatot idézek: „Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.”
Amúgy a nemzetközi Duna-nap megnevezésben kizárólag a folyam nevét kezdjük nagybetűvel, a többi szó kisbetűs, és ahogy már korábban szó volt róla, a nap köznevet kötőjellel kapcsoljuk a Duna tulajdonnévhez.
Június 30-án, pénteken kezdődnek a nagyszebeni Hungarikum Napok.
Július 2-ig, vasárnapig az Astra Múzeum Skanzenjében számos gasztronómiai és kulturális program, kézműves vásár, interaktív műhelyek, gyermekprogramok, hagyományos termékek és sok más meglepetés várja az érdeklődőket a tizennegyedik HUNGARIKUM Napokon.
Megemelné a parlamenti küszöböt, és ezzel a Parlamentből is kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a Képviselőház elé - közölte ma a Digi24 hírtelevízió.
Egyetlen cikkből áll a kormánypárti honatyák tervezete, amely a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint az utóbbi két évtizedben a parlament "politikai töredezettsége" megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt pedig az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a Parlament.
A kézműves és ipari kenyér kategóriában is a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vitte el a pálmát az Év kenyere-versenyen.
A győztes pékség vezetője, Bocskor István szerint a siker titka a 26 év tapasztalatában és a hivatástudatban rejlik. Az aradi nemzetközi vásáron kiosztották az Év tortája címet is, amit ezúttal egy craiovai cukrász műve érdemelt ki. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az Év kenyere-verseny díjkiosztó-ünnepsége után készült.
Szabadnapot kapnak a diákok és óvodások, illetve a pedagógusok a nevelés világnapján, október 5-én, amelyet 1994 óta ünnepelnek.
1966-ban ezen a napon írta alá az UNESCO és Munkaügyi Világszervezet a tanárok jogállására vonatkozó ajánlását. Ez a dokumentum, valamint a felsőoktatásra vonatkozó az 1997-ben kelt ajánlás jelenti globálisan a viszonyítási alapot a pedagógusok jogainak és felelősségének kezelésében.
