November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Bukarestben pénteken 7,31-re csökkent az ezer lakosra számított új koronavírusos megbetegedések elmúlt két hétben jegyzett száma – közölte a fővárosi egészségügyi igazgatóság.
A pénteki kormányülés elején a miniszterelnök felkérte a rendvédelmi szerveket, hogy ‘zéró toleranciát’ tanúsítsanak minden olyan botránykeltő személlyel szemben, aki összetévesztik a tengerparti napozókat a ‘grunddal’.
A különböző gazdasági ágazatokra másképpen hatnak a koronavírus járvány okozta lezárások. Tagadhatatlan, hogy a turizmus, a vendéglátás és a kultúra a járvány nagy vesztes, hiszen ezekben a gazdasági szektorokban szükség van a fogyasztó személyes jelenlétére, arról nem is beszélve, hogy a korlátozó intézkedések először ezekre az ágazatokra hatnak ki. Viszont vannak nyertesei is a járványnak, ilyen az IT szektor és az építőipar.
A pénteki kormányülés elején a miniszterelnök közölte, hogy az európai projektekért felelős minisztérium utalta már az élelmiszervásárlási támogatásra jogosult személyek szociális kártyájára az augusztusra járó pénzösszeget.
Posztkovid önsegítő csoport működik Marosvásárhelyen a Bolyai-téri unitárius egyházközség égisze alatt. Nagy Gizella mentálhigiénés segítő először tavasszal indította útjára a csoportot egy kollégájával együtt, a nyári kimaradás után most ősszel ismét elkezdték, mert igény volt rá.
Jövő év december 31-ig készül meghosszabbítani a kormány a nyugdíjellátásra jogosító szolgálati idő megvásárlási lehetőségének határidejét – jelentette be csütörtök este a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
Az elmúlt 24 órában 4844 új pozitív SARS-CoV-2 esetet jelentettek, és 307 személy vesztette életét a koronavírus okozta betegség, illetve szövődmények miatt. A 307 elhunyt közül 21-en korábban haltak meg – áll a Stratégiai Kommunikációs Csoport ma délben közzétett közleményében.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a büntető törvénykönyv egyik cikkét módosító törvény tervezetét. A jogszabályt az Európai Bizottság áprilisi felszólítására változtatták meg.
„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.
Romániában az oltás soha nem volt és nem is lesz kötelező - jelentette ki a pénteki kormányülés elején Marcel Ciolacu.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csütörtöki tüntetésére utalva a miniszterelnök azt mondta: cinikus képmutatásnak tartja az emberek félretájékoztatásával és ijesztgetésével történő szavazatszerzést. 'Teljesen megértem a romániaiak aggályait a koronavírusjárvány során történtek után, de olyan oltásokról beszélünk, amelyeket szüleink és nagyszüleink is évtizedek óta beadatnak Romániában. Ezek rendkívül súlyos betegségek elleni vakcinák' - fejtette ki a kormányfő.
Bukarestben pénteken 7,31-re csökkent az ezer lakosra számított új koronavírusos megbetegedések elmúlt két hétben jegyzett száma - közölte a fővárosi egészségügyi igazgatóság.
A fertőzöttségi ráta már a huszonegyedik napja csökken. A mutató október 22-én volt a legnagyobb, 16,54 ezrelék. Egy nappal korábban, csütörtökön 7,94 ezrelék volt a mutató a fővárosban.
A pénteki kormányülés elején a miniszterelnök felkérte a rendvédelmi szerveket, hogy 'zéró toleranciát' tanúsítsanak minden olyan botránykeltő személlyel szemben, aki összetévesztik a tengerparti napozókat a 'grunddal'.
Marcel Ciolacu arra utalt, hogy a hét elején Eforie Nordon három turista bántalmazta a vízimentőket, amiért felszólították őket arra, hogy viharjelzés idején ne fürödjenek a tengerben. A rendőrség és a csendőrség a kormány és az ország valamennyi józan gondolkodású lakójának a teljes támogatását élvezi' - jelentette ki Ciolacu.
A különböző gazdasági ágazatokra másképpen hatnak a koronavírus járvány okozta lezárások. Tagadhatatlan, hogy a turizmus, a vendéglátás és a kultúra a járvány nagy vesztes, hiszen ezekben a gazdasági szektorokban szükség van a fogyasztó személyes jelenlétére, arról nem is beszélve, hogy a korlátozó intézkedések először ezekre az ágazatokra hatnak ki. Viszont vannak nyertesei is a járványnak, ilyen az IT szektor és az építőipar.
A gazdasági kilátásokról, továbbá az ágazatok helyzetéről dr. Szász Levente közgazdászt, egyetemi tanárt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar dékánhelyettesét kérdezte marosvásárhelyi kollégánk Nagy-Bodó Szilárd.
A pénteki kormányülés elején a miniszterelnök közölte, hogy az európai projektekért felelős minisztérium utalta már az élelmiszervásárlási támogatásra jogosult személyek szociális kártyájára az augusztusra járó pénzösszeget.
Marcel Ciolacu elmondta, hogy jelenleg 2,4 millió személy részesül a havi 250 lejes támogatásban, és a kedvezményezettek köre hamarosan 90 ezer fővel bővül. A miniszterelnök hozzátette, hogy a támogatást jövőre is utalni fogják az arra jogosultaknak.
Posztkovid önsegítő csoport működik Marosvásárhelyen a Bolyai-téri unitárius egyházközség égisze alatt. Nagy Gizella mentálhigiénés segítő először tavasszal indította útjára a csoportot egy kollégájával együtt, a nyári kimaradás után most ősszel ismét elkezdték, mert igény volt rá.
Egyaránt vártak olyanokat, akik a betegség után, szeretteik elvesztése nyomán, vagy a járványhelyzet okozta szorongások miatt kértek segítséget. Nagy Gizellával beszélgettünk arról, hogy hogyan működik egy ilyen csoport, és pontosan milyen igények hívták életre. A riporter kolozsvári kollégánk Sebők Tímea.
Jövő év december 31-ig készül meghosszabbítani a kormány a nyugdíjellátásra jogosító szolgálati idő megvásárlási lehetőségének határidejét - jelentette be csütörtök este a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
Simona Bucura-Oprescu közlése szerint az erről szóló sürgősségirendelet-tervezetet közvitára bocsátotta a szaktárca. A jogszabályjavaslat szerint az érdekelteknek legtöbb hat év szolgálati idő megvásárlására van lehetőségük. Ennek árát havi részletekben is ki lehet fizetni 2024. december 31-ig. A tervezet szerint szolgálati időt azok a román állampolgárok vásárolhatnak, akik nem nyugdíjasok és életük egy szakaszában nem fizettek az államnak nyugdíjjárulékot. A miniszter közölte azt is, hogy országosan eddig 28.516 személy vásárolt szolgálati időt, amiért összesen 336.885.881 lejt fizettek.
Az elmúlt 24 órában 4844 új pozitív SARS-CoV-2 esetet jelentettek, és 307 személy vesztette életét a koronavírus okozta betegség, illetve szövődmények miatt. A 307 elhunyt közül 21-en korábban haltak meg – áll a Stratégiai Kommunikációs Csoport ma délben közzétett közleményében.
A november 8-át leszámítva (ami egy hétfői nap volt, és a hétvégén eleve kevés tesztet végeznek) legutóbb szeptember 20-án volt ötezer alatt a napi új fertőzések száma. Az új esetekkel hivatalosan 1 735 277-re nőtt a járvány eleje óta diagnosztizált fertőzöttek száma. Közülük 9590-en újra megfertőződtek, azaz az első megfertőződéstől számított 180. nap után lett ismét pozitív a tesztjük. Ugyanakkor 1 556 403 személyt gyógyultnak nyilvánítottak. Az új igazolt esetek mellett 736 fertőzött személynek ismét pozitív lett a koronavírustesztje.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a büntető törvénykönyv egyik cikkét módosító törvény tervezetét. A jogszabályt az Európai Bizottság áprilisi felszólítására változtatták meg.
A kormány által jóváhagyott tervezet szerint az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás akkor is bűncselekménynek számít, ha az elkövető a célzott személyeket nem tekinti kisebbrendűnek a fajuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, nyelvük, vallásuk, nemük, szexuális irányultságuk, politikai véleményük vagy hovatartozásuk, vagyonuk, társadalmi származásuk, életkoruk, fogyatékosságuk vagy betegségük miatt. A tervezetet a parlamentnek kell jóváhagynia.
Méltó emlék az elhunyt falusi muzsikusoknak - ezzel a szándékkal állítottak kopjafákat halottak napja előtt az erdélyi népzenészek öt kalotaszegi faluban. A kopjafákra jótékonysági koncerteken gyűjtöttek. Szilágyi Szabolcs kolozsvári kollégánk összeállítása.
Marcel Ciolacu kormányfő röviddel adásunk előtt találkozott a romániai hivatalos látogatáson lévő Denisz Smihallal, Ukrajna miniszterelnökével.
A megbeszéléseken a Románián áthaladó ukrán gabonamennyiségről, illetve a román gazdák védelmét célzó intézkedésekről is tárgyalnak. Románia hajlandó megduplázni az országon jelenleg áthaladó két millió tonna gabona mennyiségét - mondta Marcel Ciolacu. Hozzátette, az ukrajnai román közösség jogainak biztosításáról is fog tárgyalni Denisz Smihallal.
„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.
De mi volt az előzménye az országgyűlési határozatnak? V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király 1844. november 13-án szentesítette a magyar államnyelvről szóló törvényt. A döntéshez vezető út egyáltalán nem volt egyszerű, ugyanis „a középkori és koraújkori Magyar Királyságban az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt, az ország hivatalai ezen a nyelven leveleztek az alárendelt hivatalokkal, valamint a törvényhatóságokkal (városokkal, vármegyékkel). […] Jelentős változást II. József 1784. május 4-én kiadott nyelvrendelete hozott, amely az év november 1-jétől előírta a Magyar Királyi Helytartótanács számára, hogy ügyintézését és levelezését németül folytassa. […] 1790-től kezdődően a magyar nyelv ügye, az oktatás, a kultúra és az ügyintézés terén való használata állandóan napirenden volt, és amíg 1784-ben jogosan érveltek a német hivatali nyelv bevezetését ellenzők a magyar nyelv alkalmazása helyett a latin megtartása mellett, a kifejezések és a szókincs hiányának indoka miatt, a reformkorban már a nyelvművelésnek és a nyelvújításnak köszönhetőn alkalmas volt arra, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar legyen” – idéztem az egyik cikkből, amely a Magyar Nemzeti Levéltár weboldalán jelent meg 2019. november 13-án.
És mi történt 1844-ben? Akkor az Országgyűlés kimondta, hogy azután minden törvényt magyar nyelven alkotnak, a hivatalok magyar nyelven kötelesek ügyintézést végezni az ország teljes területén, emellett az iskolákban is magyar nyelven történik a tanítás.
Ma 2021. november 11-ét írunk, mindössze két nap választ el a magyar nyelv napjától, amikor a közfigyelem ráirányul az anyanyelvünkre, amely a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja. Ilyenkor feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mit tehetünk magánemberként a magyar nyelvért… Hogyan fejezzük ki magunkat szóban és írásban? Milyen szövegeket adunk ki a kezünkből? És az sem mindegy, hogyan viszonyulunk a magyar nyelvhez az év többi napján… Nádasdy Ádám nyelvész szavaival búcsúzom a hallgatóktól: „Csak az tudja igazán a magyar nyelv szépségét értékelni, aki tud egy-két idegen nyelvet. Ahány nyelv, annyi ember!”
Romániában az oltás soha nem volt és nem is lesz kötelező - jelentette ki a pénteki kormányülés elején Marcel Ciolacu.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csütörtöki tüntetésére utalva a miniszterelnök azt mondta: cinikus képmutatásnak tartja az emberek félretájékoztatásával és ijesztgetésével történő szavazatszerzést. 'Teljesen megértem a romániaiak aggályait a koronavírusjárvány során történtek után, de olyan oltásokról beszélünk, amelyeket szüleink és nagyszüleink is évtizedek óta beadatnak Romániában. Ezek rendkívül súlyos betegségek elleni vakcinák' - fejtette ki a kormányfő.
