A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
A legfőbb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament két háza kedden, a délben kezdődött…
A francia rendőrök csaknem 4 ezer rendbontót állítottak elő hétfő estig az igazoltatás közben agyonlőtt tinédzser miatt kirobbant franciaországi zavargások során, a többségük tinédzser.
Amennyiben az USR-PLUS megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ez annyit jelent, hogy elismeri inkompetens miniszterei voltak – jelentette ki Florin Cîţu kormányfő a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos parlamenti vitán.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
Az USR parlamenti képviselői és szenátorai láthatóan fognak szavazni ma a bizalmatlansági indítványról – jelentette be Ionuţ Moşteanu, a párt képviselőházi frakcióvezetője.
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendeletet fogadott el a kormány hétfői ülésén, miután a rendszer működését szabályozó tervezet a tárcaközi egyeztetések során kapott végleges formát.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kinevezte Mircea Abrudeant a kormány miniszteri rangú főtitkárának. Az erről szóló döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Módosította a Munkatörvénykönyvet a kormány. A kabinet szigorított a szürke munkáért kiszabható bírságokon, illetve a bérek kifizetésével késlekedő munkáltatókra kiróható büntetéseken.
A legfőbb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament két háza kedden, a délben kezdődött együttes ülésen. A Florin Cîțu által vezetett kabinet megbukik, ha a képviselők és szenátorok több mint fele – minimum 234 törvényhozó – megszavazza a bizalmatlansági indítványt.
A francia rendőrök csaknem 4 ezer rendbontót állítottak elő hétfő estig az igazoltatás közben agyonlőtt tinédzser miatt kirobbant franciaországi zavargások során, a többségük tinédzser.
Az előállított csaknem négyezer rendbontó átlagéletkora 17 év, jelentős részük viszont alig 12-13 éves a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Kétharmaduknak soha nem volt dolga a rendőrséggel. A bíróságok eddig 374 fiatalt ítéltek el gyorsított eljárásban. Strasbourgban négy és tíz hónap közötti letöltendő börtönbüntetéseket szabtak ki a zavargókra és a fosztogatókra.
Gérald Darmanin belügyminiszter szerint jelentősen visszaesett az incidensek száma, beleértve a gyújtogatásokat is. Ennek ellenére éjszakánként továbbra is 45 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot az utcákon.
Emmanuel Macron francia államfő hétfő este látogatást tett az öt éjjelen át tartott elővárosi zavargásokat megfékező párizsi rendfenntartó erőknél, amelyeknek köszönetét fejezte ki, és támogatásáról biztosította őket.
Amennyiben az USR-PLUS megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ez annyit jelent, hogy elismeri inkompetens miniszterei voltak - jelentette ki Florin Cîţu kormányfő a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos parlamenti vitán.
Hozzátette, az USR emberei maguk ismerték el, hogy inkompetensek és nincs mit keresniük a kormányzásban. A szövetséget felelőtlennek és zöldfülűnek nevezte a miniszterelnök, aki sajnálatát fejezte ki, hogy nem menesztette jóval korábban az USR minisztereit, mert akkor jobban felkészült volna az egészségügyi rendszer a járvány negyedik hullámára, jobban felhasználta volna az ország az Európai Uniótól kapott pénzeket és néhány kilométerrel több autópálya épült volna meg. Ma legalább megmutatta a románoknak, hogy hol a helye, a Szociáldemokrata Párt mellett - utalt Cîţu az USR-PLUS honatyáira, akik a parlamentben a PSD képviselői mellett ültek a teremben.
Lengyelország legalább az év végéig még megtartaná a Németország által kölcsönadott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket.
Ezt a lengyel védelmi miniszter közölte, miután német hivatali partnerével tartott megbeszélést hétfőn a délkelet-lengyelországi Zamoscban, ahová Boris Pistorius látogatásra érkezett az ott állomásozó német kontingenshez.
Mariusz Blaszczak hangsúlyozta, hogy a légvédelmi rakétákra szükség van az Ukrajnának szánt, Lengyelországon áthaladó szállítmányok védelmére.
A Cîţu kormánynak sürgősen távoznia kell, hogy Románia kilábaljon az állandó politikai, gazdasági és társadalmi válságból - jelentette ki Lucian Romaşcanu szociáldemokrata szenátor a párt bizalmatlansági indítványának felolvasásakor. A szociáldemokraták szerint a koalíciós kormányzás miatt minden állampolgár 560 euróval szegényebb, mert az intézkedések lerombolták az emberek vásárlóerejét.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
A leginkább érintett térség Donyeck és Luhanszk régió több mint 10 ezer halállal és sebesüléssel járó esettel. A vonatkozó ENSZ-jelentés szerint a legtöbb polgári áldozatot nagy kiterjedésű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség lövedékeit és a légi csapásokat. A statisztika készítői hangsúlyozták: a valós számok jóval magasabbak lehetnek, mivel azokról a területekről, ahol intenzív harcok zajlanak, késnek az adatszolgáltatások.
Az USR parlamenti képviselői és szenátorai láthatóan fognak szavazni ma a bizalmatlansági indítványról - jelentette be Ionuţ Moşteanu, a párt képviselőházi frakcióvezetője.
Mint fogalmazott, ma Florin Cîţu megbukik, ez az utolsó napja a Victoria-palotában. Ugyanakkor azt is elmondta, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a Szociáldemokrata Párt valóban kívánatosnak tartja jelenleg a kormányváltást. Ionuţ Moşteanu szerint felelőtlenség lenne kisebbségi kormányra bízni az országot, és ha a PNL Cîţutól eltérő személyt javasol a kabinet élére, az USR hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a liberálisokkal - mondta.
Az új fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen megnövekedett egyes rakétatípusaik hatótávolsága is.
Június 25-én a tajvani védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az előző 24 órában 21 kínai katonai repülőgépet, öt hajót és nyolc J–10-es vadászgépet észleltek, amelyek a Tajvani-szoros középvonalán haladtak át. A harci gépek a szárazföldtől 44 kilométerre lévő összefüggő övezet közelében közelítették meg a szigetet.
A „határsértések” azt a washingtoni bejelentést követték, amely szerint az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott két fegyvereladási csomagot Tajvannak, mintegy félmilliárd dollár értékben. A Tajvanba irányuló amerikai fegyvereladásoknak idén ez a második köre, és a tizedik olyan, amelyet Joe Biden elnöksége idején hagytak jóvá.
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendeletet fogadott el a kormány hétfői ülésén, miután a rendszer működését szabályozó tervezet a tárcaközi egyeztetések során kapott végleges formát.
Az újra nem használható, primer/elsődleges csomagolóanyagok betétdíjas rendszere 2022. október 1-től lép életbe, és a 2022. szeptember 30-a után piacra dobott összes újra nem használható, primer/elsődleges csomagolóanyagra vonatkozik. A rendszer költségeit alapvetően azok a gyártók fogják állni, amelyek piacra dobják a csomagolásokat és vállalják a felelősséget ezek újrahasznosításáért. Az európai irányelv szerint a szennyező fizet – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Hozzátette, azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A betétdíj 2022. október 1-től egységesen 50 bani, ennyit kell a fogyasztó a termék árán kívül fizessen, amikor olyan terméket vásárol, ami primer/elsődleges csomagolóanyagba van csomagolva. Ezt az összeget maradéktalanul visszakapják a vásárlók, amikor a gyűjtőpontoknál leadják a visszaváltható csomagolásokat – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kinevezte Mircea Abrudeant a kormány miniszteri rangú főtitkárának. Az erről szóló döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Korábban Abrudean a miniszterelnöki kancellária vezetője volt. Ebből a tisztségből felmentették, a helyére Alexandru-Mihai Ghigiut nevezte ki a kormányfő.
Az új kormány első hete éles konfliktussal indult, miután a frissen kinevezett Ciolacu nem fogadta el a PNL jelölését a kormányfőtitkári posztra. A tisztség révén a kormányfőségről frissen lemondott Nemzeti Liberális Párt részben megőrizheti az ellenőrzést a kormányzás fölött.
Módosította a Munkatörvénykönyvet a kormány. A kabinet szigorított a szürke munkáért kiszabható bírságokon, illetve a bérek kifizetésével késlekedő munkáltatókra kiróható büntetéseken.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a ténylegesnél kevesebb munkaidő bejelentése esetén 8 és 10 ezer lej közötti bírságot szabnak ki minden alkalmazott után. A bérek kifizetésének késéséért 5 és 10 ezer lej közötti pénzbírság fenyegeti a munkáltatót, ugyancsak minden alkalmazott után, amennyiben a késés több mint 1 hónappal meghaladja a szerződésben foglalt határidőt. A kabinet ugyancsak tegnap fogadta el a határozatot, amely nettó értékben 10 százalékkal, azaz 138 lejjel emeli a minimálbért 2022. január elsejétől. Raluca Turcan tárcavezető szerint ez majdnem 2 millió alkalmazottat érint.
Csaknem tíz százalékponttal visszaesett a képességvizsgán átmenő jegyet szerzett diákok aránya tavalyhoz képest.
Az országos képességfelmérő óvások utáni végleges eredményeit a délelőtt tette közzé az oktatási minisztérium. Az összesített adatok szerint az óvások után 117.798 tanuló ért el legalább 5-ös átlagot, ami 76,4 százalékos arányt jelent. Ez kisebb a 2021-ben jegyzett 76,8 százaléknál, illetve a 2022-es 82,3 százaléknál.
Az idei vizsgára feliratkozott 161.652 nyolcadikos tanuló közül 154.115-en jelentek meg a vizsgán. További 15.500 nyolcadikos be sem iratkozott a képességvizsgára. Őket is figyelembe véve a legalább 5-ös átlagot elért tanulók aránya valamivel 66,5 százalék alatt van.
A legfőbb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament két háza kedden, a délben kezdődött együttes ülésen. A Florin Cîțu által vezetett kabinet megbukik, ha a képviselők és szenátorok több mint fele – minimum 234 törvényhozó – megszavazza a bizalmatlansági indítványt.
