A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Ludovic Orbant javasolja miniszterelnöknek a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak egy része. A PNL 41 képviselője és szenátora nyílt levélben fogalmazta…
Erdély-szerte megemlékeznek ma az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulójáról. A központi ünnepséget a szabadságharc véres megtorlásának helyszínén, Aradon tartják, ahol…
Jövő héten várja kormányalakítási tárgyalásokra a parlamenti pártokat Klaus Johannis. Ezt az államelnök maga jelentette be a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában,…
Adásunkban Harcsa Veronika jazzénekesnővel és Márkos Albert színházi és filmes zeneszerzővel hallhatnak interjút a Bukarestben is bemutatott Kassák Lajos zenés…
Ma nyílt meg Brassó főterén a román közszolgálati rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár, amely 40 standon vasárnapig várja az érdeklődőket, naponta 10:00 és 21:00 óra között. A könyvvásár rendezvényeinek teljes, folyamatosan frissülő programja a www.gaudeamus.ro honlapon is elérhető.
Ludovic Orbant javasolja miniszterelnöknek a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak egy része. A PNL 41 képviselője és szenátora nyílt levélben fogalmazta meg véleményét, miszerint Florin Cîţu jelenlegi pártelnök és ügyvivő kormányfő a felelős a politikai válság miatt.
A nyílt levél aláírói úgy vélik, mielőbb szükség van egy teljes jogkörű kormány felállítására, amely azonnal hivatalba lépve képes megbirkózni a nehéz helyzettel, amelybe Románia sodródott. A PNL képviselői és szenátorai szerint Ludovic Orban a legalkalmasabb a miniszterelnöki tisztség betöltésére és a koalíció helyreállításáról szóló tárgyalások levezénylésére. Arra kérik a parlamenti pártokat, hogy támogassák a javaslatukat.
A romániai Golden Gate néven is emlegetett építmény Galacot és Brăilát köti össze Dobrudzsával. A Duna-híd fesztávolsága 1,12 kilométer, és Európa öt leghosszabb hídja közé tartozik. A kivitelező az olasz WeBuild, a beruházás értéke 2,6 milliárd lej. A munkálatok 2019 első negyedévében kezdődtek és 15 hónapos késéssel, július 6-án adják át.
A Galac/Brăila és Tulcea közti függesztett híd a harmadik, kizárólag Románia területén fekvő Duna-híd. A másik kettő a cernavodai vasúti, illetve a Giurgeni és Vadu Oii közti közúti híd.
Erdély-szerte megemlékeznek ma az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulójáról. A központi ünnepséget a szabadságharc véres megtorlásának helyszínén, Aradon tartják, ahol a 13 vértanú emlékére tartott gyászmisét a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke, Kovács Gergely celebrálja majd.
Több mint száz idős személyt mentettek ki tegnap három Bukarest melletti öregotthonból. A rendőrök és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészeinek akciójára azt követően került sor, hogy kiderült, a voluntari-i idősotthonok lakóit bántalmazták, éheztették és ingyenmunkára kényszerítették.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a DIICOT 24 gyanúsítottat őrizetbe vett és kettőt hatósági felügyelet alá helyezett kiszolgáltatott személyekkel való visszaélés miatt. A rendőrség közölte, hogy az idősek közül 56-ot kórházba szállítottak a rohammentők. A katasztrófavédelem pedig arról számolt be, hogy az 56-ból négy személyt kellett bent tartani a kórházban. A nyomozók szerint Ilfov megyében 2020 novemberében alakult meg az a két bűnszervezet, amely az öregotthonok kiszolgáltatott, sok esetben fogyatékkal élő lakóit kihasználta és embertelen körülmények között tartotta.
A környéken élő lakók arról számoltak be a sajtónak, hogy az idősotthon lakói mintegy két éve élnek auschwitzi életkörülmények között, nem egyszer látták őket meztelenül jönni a kerítéshez, pénzt és ételt koldulva a járókelőktől.
Csalódottságát fejezte ki tegnap esti közleményében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) amiatt, hogy az államfő csak a jövő héten kezdi el a kormányalakítási tárgyalásokat a parlamenti pártokkal, és felszólította Klaus Johannist, hogy “ne húzza az időt”.
Az USR emlékeztette az államfőt arra, hogy egy kormánytöbbség kialakítására képes miniszterelnök kijelölése az egyetlen módja a jelenlegi politikai válság feloldásának. A párt szerint ez a jelölt nem lehet Florin Cîţu jelenlegi ügyvivő kormányfő, aki mögött nem áll parlamenti többség.
Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.
A törvény egyebek mellett előírja, hogy a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig.
A felsőoktatási törvény értelmében az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.
Klaus Iohannis államfő szerint az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik őket.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján.
Az RMDSZ visszaállítaná a Nemzeti Liberális Párt-USR-RMDSZ koalíciót. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint még mindig ez lenne az ország, a társadalom számára a leginkább kiegyensúlyozott és hatékony kormányzati koalíció - nyilatkozta Kelemen Hunor a 10 perc Bukarest legújabb adásában.
Németország támogatja, hogy Románia még az idén teljes jogú tagként csatlakozzon a schengeni övezethez - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tegnap Berlinben Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A német politikus Németország fontos és megbízható partnerének, szövetségesének, valamint jó barátjának nevezte Romániát. Scholz szerint Románia minden feltételt teljesített és nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az állandó belső határellenőrzés nélküli európai övezet tagja lehessen.
Marcel Ciolacu az osztrák és a holland kormány elutasító álláspontjára utalva kiemelte, hogy fel kell oldani a román és a bolgár schengeni csatlakozási folyamat "indokolatlan blokádját", és kifejezte reményét, hogy a csatlakozást ugyancsak támogató Spanyolország erőfeszítései sikerre vezetnek. A román kormányfő arról is beszélt, hogy Németország Románia első számú kereskedelmi partnere, de az együttműködést még tovább lehet bővíteni, a többi között a háború utáni ukrajnai újjáépítésében. Ciolacu szerint Románia a fekvése és az erőforrásai révén az energiaellátásban is fontos regionális központtá válhat, ami számos más terület, köztük a védelmi ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mellett ugyancsak nagy lehetőségeket kínál a német vállalkozásoknak. A román kormányfő hangsúlyozta, hogy kitartóan támogatni kell az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, és minél hamarabb meg kell kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Olaf Scholz Ukrajna támogatásáról szólva rámutatott: hazája már 17 milliárd euró értékben nyújtott humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást Kijevnek, amivel a második helyen áll, rögtön az Egyesült Államok után. A német kancellár szerint köszönet jár Romániának, amiért "példamutatóan" vesz részt a NATO keleti szárnyának megerősítésében, határozottan reagál a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadásra, szolidaritást vállal Moldovával és "igazán figyelemre méltó" módon járul hozzá az Ukrajnában termesztett gabona exportjához. (MTI)
Jövő héten várja kormányalakítási tárgyalásokra a parlamenti pártokat Klaus Johannis. Ezt az államelnök maga jelentette be a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában, miután a parlament tegnap délután elfogadta a Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt. Az államfő úgy fogalmazott: időt akar adni az alakulatoknak arra, hogy a vezetőtestületeik meghozzák a "felelős döntéseket", amelyeket ismertetnek majd a kormányalakítási tárgyalásokon, így csak jövő héten hívja konzultációra a pártokat. Addig a Cîțu-kormány ügyvivőként vezeti az országot.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítványát 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához legkevesebb 234 voksra volt szükség.
A szavazás eredményének kihirdetése után Marcel Ciolacu szociáldemokrata elnök leszögezte: a PSD semmiképpen nem fog egy kisebbségi, liberális kormányt támogatni, legfeljebb egy szakrétői kormány beiktatását hajlandó megszavazni, amely elvezeti az országot az előrehozott választásokig.
Adásunkban Harcsa Veronika jazzénekesnővel és Márkos Albert színházi és filmes zeneszerzővel hallhatnak interjút a Bukarestben is bemutatott Kassák Lajos zenés irodalmi est kapcsán. Ezt követően elkalauzoljuk Önöket a kolozsborsai Bánffy-kastélyba, illetve a felújítás előtt álló marosvásárhelyi Teleki Téka nagytermébe. Adásunk végén a Helikon irodalmi folyóirat szeptemberi lapszámainak tartalmát ismertetjük.
A Meta tulajdonosa bejelentette, hogy csütörtökön indul az ellen-Twitter.
Már júniusban kiszivárgott dokumentumokból lehetett tudni, hogy Mark Zuckerberg készül indítani egy platformot azoknak a felhasználóknak, akik kiábrándultak az Elon Musk által tulajdonolt Twitterből – emlékeztet a hírt közlő 444.hu.
Az alkalmazás a Threads nevet fogja viselni és az Instagrammal is összekapcsolható lesz. Az alkalmazás – amelynek neve magyarul szálat jelent – már most megrendelhető az App Store-ban. A hivatalos tájékoztatás szerint a Threads egy szövegalapú csevegőalkalmazás. Nemcsak funkciója, hanem az előzetes képek alapján kinézetét tekintve is hasonlít a Twitterhez.
Ma nyílt meg Brassó főterén a román közszolgálati rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár, amely 40 standon vasárnapig várja az érdeklődőket, naponta 10:00 és 21:00 óra között. A könyvvásár rendezvényeinek teljes, folyamatosan frissülő programja a www.gaudeamus.ro honlapon is elérhető.
