A Szociáldemokrata Párt Dominic Fritz lemondását követeli a Mentsétek meg Romániát Szövetség éléről. A PSD felszólította Dominic Fritzet hogy miután lemond az USR elnöki tisztségéről, vállaljon munkát a magánszférában.
A párt reakciója azután érkezett, hogy a legfelsőbb bíróság közzétette annak a június 18-i jogerős döntésnek az indoklását, amellyel Fritz elvesztette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel folytatott perét, amelyben összeférhetetlenséget állapítottak meg. A PSD emlékeztetett, hogy a bírósági döntés értelmében Fritz három évig nem tölthet be közhivatali tisztséget.
Nem szerepel a szociáldemokraták napirendjén Nicușor Dan államelnök felfüggesztése, ehelyett a párt egy működőképes kormány megalakítására, Románia stabilitására és gazdasági talpra állítására fókuszál – jelentette ki Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt főtitkára.
Facebook-bejegyzésében Manda bírálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) retorikáját, amely sikerként könyveli el a megszorító intézkedések katasztrófát előidéző politikáját. Felszólította a liberálisokat, hogy hagyjanak fel a demagógiával, menjenek ki az utcára és hallgassák meg a lakosságot, azokat az embereket, akik azt mondják, hogy az ország rossz irányba halad.
Magyarellenes incidenseket is jelenthetnének a kormány új, rasszizmus elleni online platformján, a Stop Rasism felületén, a magyar közösség azonban nincs külön feltüntetve a felsorolt kategóriák között.
A csütörtökön elindított rendszerben antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő megnyilvánulásokat lehet bejelenteni. Az észrevételeket a platform automatikusan az illetékes hatóságokhoz továbbítja. A platform nem helyettesíti a hivatalos jogi eljárásokat, sürgős esetben továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a büntető törvénykönyv egyik cikkét módosító törvény tervezetét. A jogszabályt az Európai Bizottság áprilisi felszólítására változtatták meg.
„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.
A gyógykezelési infrastruktúrákba beruházni szándékozóknak nyújt térítésmentes finanszírozást a gazdasági, vállalkozói és turisztikai minisztérium. A program idei költségvetése 15 millió lej.
Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat kapott mások mellett Trif Olga Mária, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, Muzsnay Árpád tanár, újságíró és a Kormorán Együttes.
Romániában 1.730.433-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 5.416 új esetet jelentettek. Bukarestben 601 új fertőzöttről számoltak…
A munkahelyek megvédését, az infláció letörését és a bérek növelését nevezte a legfontosabbaknak a magyar gazdaság szempontjából Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az Európai Bizottság majdnem fél százalékkal lekerekítette Románia várható gazdasági növekedését az idei évre. A bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint…
Franciaországra vonatkozó utazási figyelmeztetést adott ki a román Külügyminisztérium. A meteorológusok szerint a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, a hőhullám pedig jövő kedden vagy szerdán tetőzik.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a büntető törvénykönyv egyik cikkét módosító törvény tervezetét. A jogszabályt az Európai Bizottság áprilisi felszólítására változtatták meg.
A kormány által jóváhagyott tervezet szerint az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás akkor is bűncselekménynek számít, ha az elkövető a célzott személyeket nem tekinti kisebbrendűnek a fajuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, nyelvük, vallásuk, nemük, szexuális irányultságuk, politikai véleményük vagy hovatartozásuk, vagyonuk, társadalmi származásuk, életkoruk, fogyatékosságuk vagy betegségük miatt. A tervezetet a parlamentnek kell jóváhagynia.
Méltó emlék az elhunyt falusi muzsikusoknak - ezzel a szándékkal állítottak kopjafákat halottak napja előtt az erdélyi népzenészek öt kalotaszegi faluban. A kopjafákra jótékonysági koncerteken gyűjtöttek. Szilágyi Szabolcs kolozsvári kollégánk összeállítása.
Marcel Ciolacu kormányfő röviddel adásunk előtt találkozott a romániai hivatalos látogatáson lévő Denisz Smihallal, Ukrajna miniszterelnökével.
A megbeszéléseken a Románián áthaladó ukrán gabonamennyiségről, illetve a román gazdák védelmét célzó intézkedésekről is tárgyalnak. Románia hajlandó megduplázni az országon jelenleg áthaladó két millió tonna gabona mennyiségét - mondta Marcel Ciolacu. Hozzátette, az ukrajnai román közösség jogainak biztosításáról is fog tárgyalni Denisz Smihallal.
„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.
De mi volt az előzménye az országgyűlési határozatnak? V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király 1844. november 13-án szentesítette a magyar államnyelvről szóló törvényt. A döntéshez vezető út egyáltalán nem volt egyszerű, ugyanis „a középkori és koraújkori Magyar Királyságban az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt, az ország hivatalai ezen a nyelven leveleztek az alárendelt hivatalokkal, valamint a törvényhatóságokkal (városokkal, vármegyékkel). […] Jelentős változást II. József 1784. május 4-én kiadott nyelvrendelete hozott, amely az év november 1-jétől előírta a Magyar Királyi Helytartótanács számára, hogy ügyintézését és levelezését németül folytassa. […] 1790-től kezdődően a magyar nyelv ügye, az oktatás, a kultúra és az ügyintézés terén való használata állandóan napirenden volt, és amíg 1784-ben jogosan érveltek a német hivatali nyelv bevezetését ellenzők a magyar nyelv alkalmazása helyett a latin megtartása mellett, a kifejezések és a szókincs hiányának indoka miatt, a reformkorban már a nyelvművelésnek és a nyelvújításnak köszönhetőn alkalmas volt arra, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar legyen” – idéztem az egyik cikkből, amely a Magyar Nemzeti Levéltár weboldalán jelent meg 2019. november 13-án.
És mi történt 1844-ben? Akkor az Országgyűlés kimondta, hogy azután minden törvényt magyar nyelven alkotnak, a hivatalok magyar nyelven kötelesek ügyintézést végezni az ország teljes területén, emellett az iskolákban is magyar nyelven történik a tanítás.
Ma 2021. november 11-ét írunk, mindössze két nap választ el a magyar nyelv napjától, amikor a közfigyelem ráirányul az anyanyelvünkre, amely a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapja. Ilyenkor feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mit tehetünk magánemberként a magyar nyelvért… Hogyan fejezzük ki magunkat szóban és írásban? Milyen szövegeket adunk ki a kezünkből? És az sem mindegy, hogyan viszonyulunk a magyar nyelvhez az év többi napján… Nádasdy Ádám nyelvész szavaival búcsúzom a hallgatóktól: „Csak az tudja igazán a magyar nyelv szépségét értékelni, aki tud egy-két idegen nyelvet. Ahány nyelv, annyi ember!”
A gyógykezelési infrastruktúrákba beruházni szándékozóknak nyújt térítésmentes finanszírozást a gazdasági, vállalkozói és turisztikai minisztérium. A program idei költségvetése 15 millió lej.
Támogatás igényelhető többek között az elszállásolási, a közétkeztetési és a kezelési infrastruktúra kiterjesztésére és rehabilitálására. Pénzt adnak a gyógykezeléshez szükséges felszerelésekre és orvosi berendezésekre is. A kiírás a jövő hónapban lesz, a beiratkozás pedig kizárólag online történik.
Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat kapott mások mellett Trif Olga Mária, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, Muzsnay Árpád tanár, újságíró és a Kormorán Együttes.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által adományozott díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára adta át az államalapítás ünnepe alkalmából Budapesten, a Hagyományok Házában. A kimagasló egyéni teljesítmények az egész közösséget, az egész nemzetet megerõsítik - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken az ünnepségen.
Romániában 1.730.433-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 5.416 új esetet jelentettek. Bukarestben 601 új fertőzöttről számoltak be, s ezzel a fertőzöttségi ráta 7,94 ezrelékre csökkent. Országos szinten ez az arány 6,84 ezrelékre esett vissza.
Ma 318 koronavírus-fertőzéshez köthető halálesetről számoltak be a hatóságok, ezek közül 15 áldozat korábban hunyt el. A járvány kezdete óta 52.206-an hunytak el és 1.542.661-en gyógyultak meg.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 16.588 személyt kezelnek, közülük 1.772-őt intenzív osztályon.
Az elmúlt 24 órában országszerte 51.819 tesztet végeztek el.
A munkahelyek megvédését, az infláció letörését és a bérek növelését nevezte a legfontosabbaknak a magyar gazdaság szempontjából Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Saját hadiipar nélkül Magyarország nem tud az országot megvédeni képes hadsereget létrehozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a hadsereg újjáépítéséről szólva hangsúlyozta: a magyar hadsereg lényege a katona, és nagyon fontos, hogy "ne egyenruhás munkavállalóink", hanem "harcosaink legyenek". Elmondta: pénteken adják át a Rheinmetall gyárát, és Zalaegerszeg büszke lehet arra, hogy a világ legmodernebb páncélozott harci járműve itt készül majd.
Az Európai Bizottság majdnem fél százalékkal lekerekítette Románia várható gazdasági növekedését az idei évre. A bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a júliusi 7,4 helyett csupán 7 százalékos gazdasági növekedés lesz Romániában. Ugyanakkor 2022-ben és 2023-ban 5,1, illetve 5,2 százalékos bővülésre számítanak Brüsszelben.
Franciaországra vonatkozó utazási figyelmeztetést adott ki a román Külügyminisztérium. A meteorológusok szerint a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, a hőhullám pedig jövő kedden vagy szerdán tetőzik.
A Külügyminisztérium a Franciaországba utazóknak azt javasolja, hogy tájékozódjanak a francia meteorológiai szolgálat honlapjáról, hiszen már hét megyében másodfokú riasztás van érvényben és mától újabb 12-ben emelik második szintre a hőségriadót.
Jelentősen megemelkedik az infláció a következő időszakban. A Román Nemzeti Bank bejelentése szerint az éves pénzhígulás 2022 áprilisáig emelkedik az energiaárak drágulása miatt és csupán 2023 második felében éri el a jegybank által megcélzott értéket. Az inflációra vonatkozó jegybanki jelentés szerint év végére a pénz hígulás eléri a 7,5 százalékot, majd 2022 második negyedévében 8,6 százalékra emelkedik. Ezt a növekedést az okozza, hogy a kormány csak március végéig támogatja az energiaárak növekedéséből eredő számlák kifizetését.
A Nemzeti Bank becslése szerint az idei év végéig 22,9, a jövő év végéig pedig 16 százalékkal drágul az energia. Az élelmiszerárak 1 százalékponttal nagyobb mértékben emelkednek, mint az előrejelzés és elérik a 7,3 százalékot éves viszonylatban 2021 végéig.
Az európai gazdaság versenyképesebbé és kevésbé szennyezővé vált.
Az Eurostat adatai szerint az első negyedévben majdnem 3 százalékkal csökkent az üvegház-effektust okozó gázkibocsátás tavalyhoz képest és ez nem a gazdaság lassulása, hanem a bruttó európai össztermék 1,2 százalékos növekedésével párhuzamosan történt. Európai viszonylatban a gázkibocsátás 2,9 százalékkal csökkent. A román GDP az európai átlag fölött növekedett, elérte a 2,4 százalékot, míg a gázkibocsátás majdnem 5 százalékkal csökkent.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a büntető törvénykönyv egyik cikkét módosító törvény tervezetét. A jogszabályt az Európai Bizottság áprilisi felszólítására változtatták meg.
A kormány által jóváhagyott tervezet szerint az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra való felbujtás akkor is bűncselekménynek számít, ha az elkövető a célzott személyeket nem tekinti kisebbrendűnek a fajuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, nyelvük, vallásuk, nemük, szexuális irányultságuk, politikai véleményük vagy hovatartozásuk, vagyonuk, társadalmi származásuk, életkoruk, fogyatékosságuk vagy betegségük miatt. A tervezetet a parlamentnek kell jóváhagynia.
