A Szociáldemokrata Párt Dominic Fritz lemondását követeli a Mentsétek meg Romániát Szövetség éléről. A PSD felszólította Dominic Fritzet hogy miután lemond az USR elnöki tisztségéről, vállaljon munkát a magánszférában.
A párt reakciója azután érkezett, hogy a legfelsőbb bíróság közzétette annak a június 18-i jogerős döntésnek az indoklását, amellyel Fritz elvesztette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel folytatott perét, amelyben összeférhetetlenséget állapítottak meg. A PSD emlékeztetett, hogy a bírósági döntés értelmében Fritz három évig nem tölthet be közhivatali tisztséget.
Nem szerepel a szociáldemokraták napirendjén Nicușor Dan államelnök felfüggesztése, ehelyett a párt egy működőképes kormány megalakítására, Románia stabilitására és gazdasági talpra állítására fókuszál – jelentette ki Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt főtitkára.
Facebook-bejegyzésében Manda bírálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) retorikáját, amely sikerként könyveli el a megszorító intézkedések katasztrófát előidéző politikáját. Felszólította a liberálisokat, hogy hagyjanak fel a demagógiával, menjenek ki az utcára és hallgassák meg a lakosságot, azokat az embereket, akik azt mondják, hogy az ország rossz irányba halad.
Magyarellenes incidenseket is jelenthetnének a kormány új, rasszizmus elleni online platformján, a Stop Rasism felületén, a magyar közösség azonban nincs külön feltüntetve a felsorolt kategóriák között.
A csütörtökön elindított rendszerben antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő megnyilvánulásokat lehet bejelenteni. Az észrevételeket a platform automatikusan az illetékes hatóságokhoz továbbítja. A platform nem helyettesíti a hivatalos jogi eljárásokat, sürgős esetben továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban kilábal a koronavírus-járvány okozta recesszióból, a folytatódó nehézségek ellenére az EU gazdasága tovább…
Közös miniszterelnök-jelöltet fog nevesíteni a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ az államelnökkel esedékes cotroceni-i tárgyalásokon –…
Andrei Baciut nevezte ki a kormányfő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) államtitkárú rangú elnökének. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent…
Felfelé módosította az idei költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzését a Költségvetési Tanács – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Az intézmény tegnap közzétett…
Felfüggesztették tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorát. Az egyetem közlemény szerint a professzor nem oktathat mindaddig, amíg…
Megújult hangminőségben ismét megjelenik az István, a király. Szörényi Levente és Bródy János negyven éve bemutatott rockoperájának eredeti változata augusztus…
Az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban kilábal a koronavírus-járvány okozta recesszióból, a folytatódó nehézségek ellenére az EU gazdasága tovább bővül, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 2,5 százalékos növekedési ütemet fog elérni – közölte az Európai Bizottság ma közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a koronavírus elleni oltási kampányok előrehaladtával és a járványügyi korlátozások feloldásával a növekedés tavasszal újraindult, nyáron pedig a gazdaságok újranyitásával töretlenül folytatódott.
Észak-Macedónia alkotmányának módosításáról dönt pénteken a szkopjei parlament, a szavazás tétje pedig az ország európai integrációjának folytatása.
Észak-Macedóniával tavaly júliusban kezdődtek meg az uniós csatlakozási tárgyalások. Ennek érdekében az ország már korábban is módosította az alkotmányát, illetve 2019-ben - egy Görögországgal folyó több évtizedes vita lezárásaként - Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét. Az alkotmánymódosításra azért van szükség, mert az EU-tag Bulgária mindeddig akadályozta Észak-Macedónia felvételét az unióba, főként a bolgár kisebbséget és a közös történelmet érintő kérdések miatt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként Szófia végül a bolgár kisebbség alkotmányos elismerését követelte. Az alkotmánymódosításhoz a 120 képviselő kétharmadának, vagyis 80 politikusnak az igenlő szavazatára van szükség, a kormánykoalíciónak viszont nincs ekkora támogatottsága, így néhány ellenzéki képviselőt is meg kell győznie a lépés jelentőségéről.
Bukarestben ma 7,94-re csökkent az ezer lakosra számított új koronavírusos megbetegedések elmúlt két hétben jegyzett száma - közölte a fővárosi egészségügyi igazgatóság. A fertőzöttségi ráta már huszadik napja csökken.
A mutató október 22-én volt a legnagyobb, 16,54 ezrelék.
Egy nappal korábban, szerdán 8,35 ezrelék volt a mutató a fővárosban.
Az orosz védelmi minisztérium Ukrajnát vádolja az éjszakai moszkvai dróntámadással. A kora reggeli órákban a moszkvai légelhárítás lelőtte a drónt, de annak maradványai egy kiállítóközpont térségében zuhantak le, kevesebb, mint 5 kilométerre a Kremltől.
Az elmúlt 24 órában 71.605 személy kapta meg Romániában a koronavírus elleni vakcinát - közölte a Covid-19 elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság. 25.607-nek az első, 22.776-nak a második, 23.222-nek a harmadik dózist adták be.
Ezzel 13.431.824-re nőtt a beadott oltások száma Romániában.
Eddig 7.372.730-an vették fel a koronavírus elleni vakcina első adagját.
Közös miniszterelnök-jelöltet fog nevesíteni a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ az államelnökkel esedékes cotroceni-i tárgyalásokon - jelentette ki Florin Cîţu, a PNL elnöke a tegnapi kormányalakítási megbeszélést követően. A leendő kormány összetételéről annyit mondott, hogy várhatóan lesz két új minisztérium, az egyik a vállalkozói szférával, a másik a szociális kérdésekkel foglalkozik majd. Feladatkörüket a későbbiekben pontosítják. Florin Cîţu reményét fejezte ki, hogy a kormányalakítási tárgyalások vasárnap lezárulnak, és jövő héten sor kerülhet a kabinet beiktatásáról döntő parlamenti szavazásra. A PSD-vel és RMDSZ-szel folytatott tegnapi megbeszélést nagyon jónak nevezte, hozzátéve, természetes, hogy vannak viták közöttük, hiszen két különböző ideológia felől érkezve kell megtalálniuk a közös nevezőt.
Az államháztartási bevételek növelésére irányuló intézkedéseket javasolt a Szociáldemokrata Párt a kormányalakítási tárgyalásokon. Sorin Grindeanu, a PSD első alelnöke elmondta, növelni kell az államkassza bevételeit, ha azt akarják, hogy a törvénynek megfelelően január elsejétől nőjön a minimálbér, a gyermekpénz, valamint 800-ről 1000 lejre emeljék a nyugdíjminimumot. Az államháztartási bevételek növelése érdekében a PSD „a luxus megadózását” javasolja.
A Nemzeti Liberális Párt nem ért egyet azzal, hogy plusz adót vessenek ki azokra a román állampolgárokra, akik dolgoznak és vagyont halmoznak fel. Florin Cîţu, az alakulat elnöke kijelentette: az adócsalás mindennemű formájának felszámolását támogatják, de nem mondanak le arról az ígéretükről, hogy az adók nem fognak emelkedni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint elakadtak a kormányalakítási tárgyalások a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. A szövetségi elnök úgy nyilatkozott, hogy a két nagy párt nem tudott megegyezni a miniszterelnök személyéről, mind a PNL, mind a PSD saját elnökét szerette volna kormányfőnek javasolni. Kelemen Hunor szerint a kormányfői tisztség rotációs betöltéséről tárgyaltak, és ha ebben az esetben ő kezdene, az talán feloldaná a patthelyzetet.
Andrei Baciut nevezte ki a kormányfő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) államtitkárú rangú elnökének. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy másik döntése értelmében Baciut felmentették az egészségügyi minisztériumban betöltött államtitkári tisztségéből.
Andrei Baciu a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával került a CNAS élére, és Adela Cojant váltja.
Az egyezményről szóló, váratlan és a két ország esetében meglehetősen ritka közös kormányközleményt tegnap este adta ki a két tárgyalóküldöttség az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén.
A közlemény egyértelművé teszi, hogy a két ország szerint - amely a világ két legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátója - még a jelenlegi évtizedben cselekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A kommünikében Washington és Peking kötelezettséget vállal arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben "a kritikus 2020-as évtizedben", emellett többoldalú konstrukciók keretében is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.
Felfelé módosította az idei költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzését a Költségvetési Tanács – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Az intézmény tegnap közzétett éves jelentése szerint 2023-ban a GDP-arányos deficit várhatóan meghaladja majd a 6 százalékot. Az első fél évben 2,3 százalékos volt a hiány, 0,63 százalékponttal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
Ennek magyarázata, hogy az állam bizonyos bevételei a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek, míg bizonyos kiadások a vártnál nagyobbak voltak. A második fél évben az államháztartás alakulását várhatóan befolyásolja majd a közalkalmazotti béremelés, a különböző takarékossági intézkedéseket előíró sürgősségi rendelet pedig nem tudja ellensúlyozni a halmozódó hiányt.
Ilyen körülmények között a tanács a hiánycsökkentő intézkedések elfogadását sürgeti.
Felfüggesztették tisztségéből dr. Szamosközi Istvánt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorát. Az egyetem közlemény szerint a professzor nem oktathat mindaddig, amíg a BBTE etikai bizottsága el nem bírálja az ügyét.
November 4-én nyilvánosságra került egy videófelvétel, amelyben a BBTE Pszichológia Karának volt dékánja és aktív professzora trágár szavakkal sértegeti tanítványait és kolléganőjét.
Közben már több mint 1300-an írták alá azt az erdélyi értelmiségiek, egyetemi tanárok által elindított petíciót, amelynek kezdeményezői egy olyan intézményi közeget szeretnének, amelyben felelősségre vonják mindazokat, akik verbális agresszióval, szitkozódással és obszcén kifejezések használatával élnek.
Megújult hangminőségben ismét megjelenik az István, a király. Szörényi Levente és Bródy János negyven éve bemutatott rockoperájának eredeti változata augusztus 18-án, pénteken dupla CD-n jön ki, augusztus 19-én, szombaton pedig a mű új színpadi előadása látható kétszer is a Papp László Budapest Sportarénában. A Novák Péter rendezte új előadás szombaton 20 órától élőben látható a Duna Televízióban.
Az István, a királyt éppen négy évtizeddel ezelõtt, 1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti Királydombon.
A mű hanganyaga a kerek évforduló tiszteletére most a GrundRecords gondozásában digipak csomagolásban jelenik meg újra.
A lengyel migránsválságnak szentelt rendkívüli ülést tart ma az ENSZ Biztonsági Tanácsa -közölte tegnap este a dpa német hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az Észtország, Franciaország és Írország kérésére összehívott BT-ülést zárt ajtók mögött tartják meg.
A Deutsche Welle német közszolgálati műsorszolgáltató NATO-forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a lengyel hatóságok átadták a katonai szövetségnek a határhelyzettel kapcsolatos információikat.
A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük az Iraki Kurdisztánból, de Szíriából és afrikai országokból is jönnek, és vannak köztük nők és gyerekek. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy Minszk szervezi a migránsok szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap washingtoni tárgyalásain bejelentette, hogy az Európai Unió a jövő héten kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat.
A migránsválság Lengyelországban a legsúlyosabb, több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, és közben egyre hidegebb van, fagyosak az éjszakák. Az elmúlt napokban a migránsok többször megpróbáltak áttörni a határon létesített szögesdrótkerítésen. Sokaknak ez sikerült, de a lengyel hatóságok többségüket elfogták.
Az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban kilábal a koronavírus-járvány okozta recesszióból, a folytatódó nehézségek ellenére az EU gazdasága tovább bővül, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 2,5 százalékos növekedési ütemet fog elérni – közölte az Európai Bizottság ma közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a koronavírus elleni oltási kampányok előrehaladtával és a járványügyi korlátozások feloldásával a növekedés tavasszal újraindult, nyáron pedig a gazdaságok újranyitásával töretlenül folytatódott.
