Előre tervezett karbantartási munkálatok miatt átmenetileg nem elérhető az egészségbiztosítás informatikai rendszere.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint a leállás hétfő hajnali 2 óráig tart. Ez idő alatt az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszereket és az orvosi segédeszközöket offline rendszerben biztosítják.
Az országos nettó havi átlagbér megközelítette az 5300 lejt, 300 lejjel több, mint az előző évben - közölte az Országos Statisztikai Intézet. Ugyanakkor a bruttó átlagbér 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 8700 lejt.
A legnagyobb nettó jövedelmek a távközlésben, számítástechnikában, a legkisebbek pedig a vendéglátóiparban voltak. Országos viszonylatban Bukarestben volt a legmagasabb a nettó átlagjövedelem 7150 lej, míg a legalacsonyabb Botosani megyében, 4059 lej volt. Az alkalmazottak átlaga 73 ezerrel nőtt, meghaladva az 5,5 milliót - derül ki a statisztikai adatokból.
A bruttó nemzeti össztermék 2,89 százalékára csökkent a költségvetési deficit az év első nyolc hónapjában, ami 31 százalékos zsugorodást jelent tavalyhoz képest - jelentette be a pénzügyminisztérium.
A szaktárca szerint a csökkenés tükrözi a pénzügyi-költségvetési folyamat megszilárdításának folytatását, miközben az általános költségvetési bevételek 11,4 százalékkal nőttek, miközben az összkiadások csupán 4,2 százalékkal emelkedtek.
Nicuşor Dan államfő kihirdette azt a törvényt, amely megszünteti a külön középiskolai felvételi vizsgák szervezésének lehetőségét Romániában.
A korábbi szabályozás szerint a középiskolák a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére saját felvételi vizsgát szervezhettek volna az országos képességfelmérő után. A szenátus szeptember 8-án döntött ennek az előírásnak az eltörléséről a 2026–2027-es tanévtől.
Előre tervezett karbantartási munkálatok miatt átmenetileg nem elérhető az egészségbiztosítás informatikai rendszere.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint a leállás hétfő hajnali 2 óráig tart. Ez idő alatt az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszereket és az orvosi segédeszközöket offline rendszerben biztosítják.
A mai műsorban rövid összefoglalót hallhattak a az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról (TIFF), amely 25. jubileumi kiadásához érkezett. Mint már…
Az iskolai szintek előrehaladtával párhuzamosan csökken az anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek aránya Romániában: míg az óvodásoknak 94 százaléka tanul anyanyelvén,…
Októberben lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés alapján indított hetes cikkely szerinti eljárás – közölte Magyar Péter miniszterelnök…
Karol Nawrocki lengyel elnök bejelentette, hogy visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. A vita oka, hogy május…
Norvégiában csaknem teljes tilalmat vezetnek be a mesterséges intelligenciát használó eszközökre az általános iskolás gyerekek számára. Jonas Gahr Store norvég…
Franciaországban letartóztattak egy 48 éves, Fehéroroszországban született férfit, amikor a francia és az ukrán hadsereg beszállító cégének egyik drónprototípusát filmezte.…
Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült…
Összeütközött két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek. Mindkét szerelvény dél…
Miközben Romániában továbbra sincs kormány, és a politikai válság már hetek óta bénítja az állam működését, a pénzpiacot is megrázta egy újabb botrány. A Versenytanács példátlanul nagy, 3,7 milliárd lejes bírságot szabott ki tíz bankra, mert szerintük manipulálták a ROBOR-t – azt a kamatlábat, amelytől százezrek hiteltörlesztése függ.
Valóban lehetett manipuláció? És hogyan hat mindez a fogyasztókra, miközben a lej gyengül, az infláció makacsul magas, és a költségvetési hiány miatt a hitelminősítők is egyre türelmetlenebbek?
Ezekről is beszél a következő közel félórában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Az interjúban szó lesz arról is, hogy tartható-e az év végére várt 6 százalék körüli infláció, milyen hatásai lehetnek a fogyasztás visszaesésének, és mennyire reális veszély Románia leminősítése a „bóvli” kategóriába. A riporter Borbély Tamás.
A mai műsorban rövid összefoglalót hallhattak a az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról (TIFF), amely 25. jubileumi kiadásához érkezett. Mint már közel két évtizede, 2026-ban is hagyományosan szerdán, azaz június 17-én volt az úgynevezett „magyar nap” - amely a Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központ, az erdélyi Filmtett Egyesület és Nemzeti Filmintézet / Magyar Filmalap közös szervezésében jön létre. Az idei magyar válogatásában több generáció rendezői találkoztak, a nemzetközileg ismert alkotók mellett a független magyar filmes szcéna fiatal rendezői is bemutatkoztak. A kerek évforduló jegyében különleges programokkal, visszatekintésekkel és új díjak bevezetésével ünnepelték a negyedszázados fennállást.
A fesztivál után a filmek nem maradnak Kolozsváron: a 2026-os TIFF válogatásának egy reprezentatív részét ezt követően Bukarestben, Nagyszebenben, Temesváron, Nagyváradon és más kiválasztott városokban is bemutatják a TIFF Unlimited Karaván keretében. Ez a vándorfesztivál-formátum lehetővé teszi, hogy az ország különböző pontjain élő filmszeretők is hozzáférjenek az év legjobb fesztiválfilmjeihez – a pontos erdélyi helyszínek és időpontok a karaván menetrendjének véglegesítésekor válnak ismertté. A mai Észpresszóban Bara Zsolt riportösszeállítását hallhatják - - ő a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten kért mikrofon elé néhány olyan rendezőt/vágót vagy színészt, akiknek filmjeit/alkotásait a most zajló TIFF „magyar napján” is láthatta a közönség.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos tanácsa úgy döntött, hogy vasárnap 12 órára, a Romexpo kiállítási központba hívja össze a párt rendkívüli kongresszusát. A döntést nagy szavazattöbbséggel fogadták el. A testület 551 támogató és 128 elutasító szavazattal, három tartózkodás mellett, jóváhagyta a PNL alapszabályának módosítását is. A PNL közleménye szerint megszüntetik a végrehajtó bizottságot (Bex) és az országos politikai büró lesz a párt központi vezető testülete. Emellett az első alelnökök számát négyről egyre csökkentik.
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt közölte, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi rendkívüli tisztújító kongresszuson, mert nem akarja legitimálni azt a színjátékot, amellyel diktatúrát vezetnek be a pártban. A politikus közölte, hogy a kormánya beiktatásáról szóló parlamenti szavazás után fontolóra veszi a vasárnapi kongresszusi döntések megtámadásának összes lehetőségét. Veștea elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a pártvezetés elutasította a kongresszus egy héttel történő elhalasztását. Úgy vélte, hogy a tervezett határozatok azt irányozzák elő, hogy Ilie Bolojan kezében összpontosuljon a hatalom.
A PNL-n belüli Bolojan-ellenes tábor tegnap a liberálisok kongresszusának összehívására vonatkozó párthatározatok felfüggesztését kérte az Ilfov megyei törvényszéktől. A keresetet ugyanazok a képviselők és szenátorok nyújtották be, akiknek a kezdeményezésére a törvényszék csütörtökön rekordidő alatt felfüggesztette a Veștea-kormány beiktatását megszavazó liberális törvényhozók kizárását előíró párthatározatot. A törvényszék július 3-ára tűzte ki a tárgyalás időpontját.
Az iskolai szintek előrehaladtával párhuzamosan csökken az anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek aránya Romániában: míg az óvodásoknak 94 százaléka tanul anyanyelvén, a középiskolában már csak 86 százalék jár magyar tagozatra - számolt be egy friss gyorselemzés adatai alapján a Maszol hírportál. A Barna Gergő szociológus által jegyzett gyorselemzés szerint a romániai közoktatási rendszerben körülbelül 140 ezer magyar kötődésű gyermek tanul. A lemorzsolódás mögött a szűkös szakválaszték és a román nyelven való érvényesülés kényszere állhat. A magyar diákok 90 százaléka anyanyelvén tanul, míg 9,5 százalékuk román tannyelvű osztályba jár. A közoktatásban magyar nyelven tanulók 5-6 százaléka román-magyar vegyes családból származhat, míg a magyarul tanulók 14-15 százaléka roma származású.
Októberben lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés alapján indított hetes cikkely szerinti eljárás – közölte Magyar Péter miniszterelnök az Európai Tanács kétnapos brüsszeli ülését követően. Mint mondta, az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalásainak legfontosabb célja ennek az eljárásnak a lezárása volt. Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrégiben kötött megállapodás és a kormányzat által tett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendőek az eljárás lezárásához.
Karol Nawrocki lengyel elnök bejelentette, hogy visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. A vita oka, hogy május végén Zelenszkij úgy döntött: a II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről nevezi el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Ez a hadsereg etnikai tisztogatást követett el a II. világégés idején az akkor német megszállás alatt lévő, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában. Ennek nyomán több mint százezer lengyel halt meg.
Norvégiában csaknem teljes tilalmat vezetnek be a mesterséges intelligenciát használó eszközökre az általános iskolás gyerekek számára. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök szerint a legfontosabb dolog, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni és számolni. A mesterséges intelligencia használata azzal a veszéllyel jár, hogy a gyerekek kihagynak bizonyos fontos lépéseket a fejlődésükben – mondta a kormányfő. Norvégiában az augusztus végén kezdődő új tanévtől vezetik be, hogy az első és a hetedik évfolyam között a gyerekek egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligenciát az iskolai feladataikhoz.
Franciaországban letartóztattak egy 48 éves, Fehéroroszországban született férfit, amikor a francia és az ukrán hadsereg beszállító cégének egyik drónprototípusát filmezte. A titkosszolgálatok belső kémelhárítási főigazgatósága megállapította, hogy a férfi egy felvételt továbbított valakinek Oroszországba.
Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült Államok elnöke ezzel arra a Rómában kiadott nyilatkozatra reagált, amelyben az olasz kormányfő hamis állítással vádolta őt. Az ügy előzménye, hogy Trump egy olasz televíziónak adott interjúban azt állította, hogy Meloni a G7-csoport eheti találkozóján könyörgött neki egy közös fotóért. Meloni cáfolta az amerikai elnök állítását. A diplomáciai vita nyomán lemondta jövő hétre tervezett hivatalos Egyesült Államokbeli látogatását Antonio Tajani olasz külügyminiszter.
Összeütközött két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek. Mindkét szerelvény dél felé, a londoni St. Pancras nemzetközi pályaudvarra tartott, amikor az egyik a vasútbiztonsági berendezések hibája miatt a nyílt pályán megállt, és a mögötte érkező vonat hátulról nekiütközött.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és biztosította őket arról, hogy Románia megőrzi Európa-barát orientációját. Nicușor Dan szerint Adrian Veșteának van a legnagyobb esélye megszerezni a parlamenti többséget. Közölte, nem változott korábbi álláspontja, miszerint nem támogat olyan kisebbségi kormányt, amely a nacionalista pártok parlamenti támogatására támaszkodik.
Miközben Romániában továbbra sincs kormány, és a politikai válság már hetek óta bénítja az állam működését, a pénzpiacot is megrázta egy újabb botrány. A Versenytanács példátlanul nagy, 3,7 milliárd lejes bírságot szabott ki tíz bankra, mert szerintük manipulálták a ROBOR-t – azt a kamatlábat, amelytől százezrek hiteltörlesztése függ.
Valóban lehetett manipuláció? És hogyan hat mindez a fogyasztókra, miközben a lej gyengül, az infláció makacsul magas, és a költségvetési hiány miatt a hitelminősítők is egyre türelmetlenebbek?
Ezekről is beszél a következő közel félórában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Az interjúban szó lesz arról is, hogy tartható-e az év végére várt 6 százalék körüli infláció, milyen hatásai lehetnek a fogyasztás visszaesésének, és mennyire reális veszély Románia leminősítése a „bóvli” kategóriába. A riporter Borbély Tamás.
