Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Újabb földrengés rázta meg Venezuela északi partjait szombaton hajnalban, miután néhány napja két erős rengés következtében több mint 900-an haltak meg.
A 4,9-es erősségű rengés epicentruma Észak-Venezuelában volt, azt egyebek között a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A dél-amerikai országot szerdán két úgynevezett ikerföldrengés is érte, az egyik 7,2-es, a másik 7,5-ös erősségű volt. Azóta számtalan kisebb utórengést mértek.
A legfrissebb adatok szerint a hét közepi földrengésnek legalább 920 áldozata van, de félő, hogy számuk elérheti akár a tízezret is. Az eltűntek száma meghaladja az 50 ezret.
Mentőmunkások dolgoznak a helyszínen egy földrengés sújtotta területen, Caracasban, Venezuela, 2026. június 25. A venezuelai kormány közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 235-re, a sérültek száma pedig legalább 4 300-ra emelkedett két erős, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengés után, amelyek különösen súlyos pusztítást okoztak La Guaira államban.
"
["post_title"]=>
string(37) "Újabb rengés rázta meg Venezuelát"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "ujabb-renges-razta-meg-venezuelat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-27 11:28:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:28:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464937"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3663 (24) {
["ID"]=>
int(464934)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-27 11:25:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:25:41"
["post_content"]=>
string(3240) "
Az oktatási minisztérium arra kéri a tanfelügyelőségeket, hogy a rendkívüli hőségben külön intézkedésekkel védjék az érettségiző diákok és a tanárok egészségét.
A nyári érettségi hétfőn kezdődik a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, miközben több térségben narancs- és vörös riasztás lesz érvényben.
A következő napokban 38–41 fokos csúcsértékeket mérhetnek, különösen Bánságban, a Partiumban és Erdélyben.
A meteorológusok szerint a hőérzetet tovább rontja a magas páratartalom.
Éjszaka sem jön enyhülés, trópusi éjszakákra kell készülni, a minimumok több térségben 20–25 fok között alakulnak.
A hatóságok fokozott óvatosságot kérnek, különösen az idősektől és a krónikus betegektől.
Az oktatási tárca pénteki átirata szerint a vizsgaközpontoknak folyamatos ivóvízellátást kell biztosítaniuk, és lehetőség szerint klímával felszerelt vagy árnyékos termekben kell megszervezniük a vizsgákat és a dolgozatjavítást.
Ahol nincs légkondicionáló, mobil klímákkal és ventilátorokkal kell csökkenteni a hőterhelést, és rendszeresen szellőztetni kell a termeket.
A vizsgaközpontoknak gyors orvosi segítségnyújtást is biztosítaniuk kell, és folyamatosan figyelniük kell a vizsgakörülményeket.
A nyári érettségire csaknem 131 ezer diákot várnak, közülük 116 ezren idei végzősök.
A rendkívüli hőség miatt sebességkorlátozásokat vezetett be a vonatközlekedésben a CFR vasúttársaság, ami a következő napokban késéseket okozhat.
A sebességkorlátozások célja a vasúti pálya védelme és a biztonságos közlekedés fenntartása, ugyanakkor az utasoknak hosszabb menetidőre és esetleges késésekre kell számítaniuk. A vállalat közölte: minden rendelkezésre álló, légkondicionált szerelvényt üzembe állítottak, és igyekeznek biztosítani a klímaberendezések megfelelő működését.
A CFR felhívta a figyelmet arra is, hogy árnyékban 35 fok felett a vonatok környezetében akár 50–80 fok is lehet, ami csökkenti a légkondicionálók hatékonyságát, sőt egyes rendszerek automatikusan szellőztető üzemmódra válthatnak a meghibásodások megelőzése érdekében.
A vasúttársaság azt kéri az utasoktól, hogy gondoskodjanak elegendő folyadékról, vigyék magukkal szükséges gyógyszereiket, és jelezzék a személyzetnek, ha rosszul érzik magukat, vagy egy utastársuk segítségre szorul.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak,…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei,…
Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.
Mára virradóra ismét drágultak az üzemanyagok. A legfrissebb áremelés után a standard benzin ára minden fővárosi töltőállomáson meghaladja a 9 lejt, kivéve a Socar három egységét. A standard gázolaj erősen közelíti a 10 lejes határt, a prémium változat pedig már át is lépte azt.
Egy hét alatt a dízel 80 banival, a benzin 58 banival drágult. A Profit.ro elemzése szerint a háború kitörése óta a gázolaj ára már 1 lej 50 banival, vagyis 18 százalékkal nőtt.
A versenyhivatal szerint nincs szó kartellről: a drágulást elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozza.
Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz. A román államfő hangsúlyozta: Románia nem vesz részt a közel‑keleti konfliktusban, ugyanakkor kész támogatni azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek mérsékelhetik az energiaárak emelkedését és biztosíthatják a szabad hajózást a Hormuzi-szoros térségében.
Nagy‑Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán közös nyilatkozata elítéli a kereskedelmi hajók elleni akciókat, és felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a civil energetikai létesítmények elleni támadásokkal. A részt vevő országok késznek mutatkoznak hozzájárulni a szoros biztonságához, és együttműködnek az energiapiac stabilizálása érdekében.
Copilot
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggeszti az iráni olajra kivetett szankciók egy részét. A döntés azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket péntektől kezdve rakodtak hajókra, és április 19‑ig marad érvényben. A lépés célja a globális olajpiac stabilizálása, miután a Brent hordónkénti ára a közel-keleti háború miatt 70 dollárról 106 dollár közelébe emelkedett. Szakértők szerint a szankciók enyhítése nem növeli érdemben a kínálatot, mivel Irán eddig is jelentős mennyiséget juttatott ki a piacra a korlátozások ellenére.
A háború világszerte ellátási zavarokat okozhat a csúcstechnológiai iparágakban is, mivel a támadások megbénították a héliumtermelést Katarban, amely a világpiac harmadát látja el.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei, hogy segítségükre siessenek a Hormuzi-szorosba. Itthon feszült gazdasági helyzet közepette a koalíciós pártok az idei állami költségvetés kapcsán szólalkoztak össze, de sokáig nem akadályozhatták a büdzsé elfogadását, mert a politikai stabilitás manapság értékes valuta. Szó lesz arról is, hogy Ausztráliában melyek az első tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megtiltották a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy Donald Trump politikájában központi szerepet kap a vallási ideológia, és ez az Irán elleni katonai akcióra is igaz.
Garzó Ferenc olvassa fel A polgár és a fogalmak harca című jegyzetét.
Az izraeli hadsereg légiereje "likvidálta" az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét - jelentette ma a hadsereg. Korábban az iráni állami televízió is bejelentette, hogy Ali Mohammad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője életét vesztette egy támadásban.
Az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat közölte, hogy azzal vádolnak egy, a Vaskupola légvédelmi rendszerben szolgált tartalékos katonát, hogy fizetségért érzékeny biztonsági információkat adott át Iránnak. A közlemény szerint a huszonhat éves jeruzsálemi Raz Cohent letartóztatták.
Az izraeli egészségügyi minisztérium ma reggel közölte, hogy az iráni háború kezdete óta 4099 sebesültet szállítottak kórházba, közülük nyolcvanat jelenleg is ott kezelnek.
Legalább ötvenen megsérültek egy autóalkatrész-gyárban kitört tűzben a Dél-Korea középső részén fekvő Tedzsonban ma - közölték a helyi hatóságok. A közlés szerint több mint 200 tűzoltót és 70 járművet vezényeltek a helyszínre az oltáshoz.
A helyi tűzoltóság közlése szerint 35 sérült állapota súlyos. Egyelőre nem tudni, hogy hány munkás maradt bent az épületben. A tűz lehetséges okait nem közölték.
Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán közös közleményben fejezte ki készségét a biztonságos hajózás helyreállítására a Hormuzi-szorosban - a londoni miniszterelnöki hivatal által tegnap ismertetett közleménye szerint a hat ország felszólította Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.
Késznek mutatkoznak hozzájárulni a biztonságos áthaladást célzó erőfeszítésekhez, de nem részletezik, mely országok vesznek részt az „előkészítő tervezésben”, és nem szólnak arról sem, hogy hajlandók-e haditengerészeti erőt küldeni a térségbe.
Oroszország meggyőződése, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek haladéktalanul le kell állítania az Irán ellen elindított "katonai kalandorakciót" - közölte az orosz külügyminisztérium a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet kapcsán tegnap este kiadott nyilatkozatában.
A tárca szerint Moszkva "változatlanul kiáll a békés együttélés, a biztonság és a jószomszédi légkör megteremtésének szükségessége mellett" a vele baráti arab országok és Irán között.
Az orosz külügyminisztérium közölte: osztja az ománi külügyminiszter álláspontját, hogy el kell indítani egy régiószintű tárgyalási folyamatot a nukleáris energia területén bevezetendő bizalomépítő intézkedések és az átláthatóság, valamint a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló megállapodások elérése érdekében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap esti sajtótájékoztatóján méltatta az Irán elleni háború eredményeit, és kijelentette, hogy Irán "már nem képes uránt dúsítani", és nem képes többé ballisztikus rakétákat gyártani.
Most azon is dolgozunk, hogy megsemmisítsük azokat az ipari kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a programoknak a létrehozását" - mondta a külföldi sajtónak tartott sajtótájékoztatón.
Az iráni hadművelet céljairól közölte, hogy Izrael három dologra összpontosít. Irán nukleáris programjának megakadályozására, a ballisztikus program felszámolására, valamint olyan feltételek megteremtésére, amelyek lehetővé teszik az iráni nép számára, hogy saját kezébe vegye a sorsát.
"
["post_title"]=>
string(92) "Benjámin Netanjahu: Azon is dolgozunk, hogy megsemmisítsük azokat az ipari kapacitásokat"
["post_excerpt"]=>
string(88) "Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Irán "már nem képes uránt dúsítani"."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(86) "benjamin-netanjahu-azon-is-dolgozunk-hogy-megsemmisitsuk-azokat-az-ipari-kapacitasokat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:55:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:55:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461098"
["menu_order"]=>
int(518)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3634 (24) {
["ID"]=>
int(461093)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-20 13:53:56"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:53:56"
["post_content"]=>
string(593) "
Tekintettel a nemzetközi olajpiacon kialakult feszült helyzetre Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kilátásba helyezte tegnap a az iráni olajra vonatkozó kereskedelmi korlátok részleges feloldását. Mint mondta, nagyjából 140 millió hordó olajról van szó. (Egy hordó 159 liternek felel meg.)
Bessent hangsúlyozta, hogy iráni olaj továbbra is eljut Indiába és Kínába a Perzsa-öbölből. Ez a két ország az iráni olaj legfőbb vásárlójának számít.
"
["post_title"]=>
string(127) "Az amerikai pénzügyminiszter kilátásba helyezte az iráni olajra vonatkozó kereskedelmi korlátok részleges feloldását"
["post_excerpt"]=>
string(102) "Bessent hangsúlyozta, hogy iráni olaj továbbra is eljut Indiába és Kínába a Perzsa-öbölből."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(116) "az-amerikai-penzugyminiszter-kilatasba-helyezte-az-irani-olajra-vonatkozo-kereskedelmi-korlatok-reszleges-feloldasat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:53:57"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:53:57"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461093"
["menu_order"]=>
int(519)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3635 (24) {
["ID"]=>
int(461091)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-20 13:52:38"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:52:38"
["post_content"]=>
string(978) "
További "nagyon súlyos válaszcsapásokat" helyezett kilátásba tegnap Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők egyesített parancsnokságának szóvivője arra az esetre, ha nem maradnak abba az iráni energiainfrastruktúra elleni izraeli-amerikai támadások.
A szóvivő az iráni állami médiában közzétett nyilatkozatában úgy vélte, hogy a háború "új szakaszba" lépett azzal, hogy Teherán amerikai befektetőkhöz kötődő energialétesítményeket támadott.
A fő iráni földgázmezőt ért izraeli támadásra válaszul Teherán tegnap a korábbi napokhoz képest intenzívebben támadta rakétákkal és drónokkal a Perzsa-öböl menti arab országok energetikai létesítményeit: lángba borított egyebek között több katari LNG-létesítményt és két kuvaiti olajfinomítót is.
Magyarországnak joga van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök mára virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak nyilatkozva.
Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak.
Annak kapcsán, hogyha Ukrajna visszaállítja a Barátság-kőolajvezeték működését, Magyarország feloldja a hitel blokkolását, a magyar kormányfő azt mondta: nemcsak arról van szó, hogy az olajnak meg kell jönnie, hanem "garanciákat kell kapniuk arra, hogy ez még egyszer nem fordul elő". Eszköz ehhez "most még nincs, de majd lesz" – tette hozzá.
Brüsszel teljesíteni fogja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatási hitelre vonatkozó ígéretét – jelentette ki ma hajnalban Ursula von der Leyen Brüsszelben, miután az EU-csúcson Orbán Viktor magyar miniszterelnök fenntartotta a vétóját az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozásán.
"
["post_title"]=>
string(81) "Orbán Viktor: Magyarországnak joga van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt"
["post_excerpt"]=>
string(189) "Az EU-csúcsot értékelve úgy fogalmazott: egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(76) "orban-viktor-magyarorszagnak-joga-van-blokkolni-a-90-milliardos-ukran-hitelt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-20 13:51:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:51:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461088"
["menu_order"]=>
int(521)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3620 (24) {
["ID"]=>
int(461086)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-20 13:49:40"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-20 11:49:40"
["post_content"]=>
string(1492) "
Megszavazta a parlament mai ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Az állami költségvetés tervezetét 319 támogató és 104 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el.
A társadalombiztosítási költségvetésről szóló jogszabályjavaslat 314 támogató és 105 ellenszavazatot kapott, 12-en tartózkodtak a voksoláskor.
Ma a jogszabályjavaslat függelékei, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének megvitatásával folytatódott a képviselőház és a szenátus együttes ülése.
Ezen elfogadtak két módosító javaslatot, amelyeket korábban a költségvetési szakbizottságok elutasították. Adrian Solomon szociáldemokrata párti képviselő indítványa a vallásügyi államtitkárság költségvetésének kiegészítéséről szól, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) módosító javaslata pedig 25 ezer lejt irányoz elő a Clujul pentru Viață Egyesület számára.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadja az alkotmánybíróságon az idei állami költségvetés tervezetét - jelentette be ma George Simion pártelnök.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.
