A Szociáldemokrata Párt állandó bürója ma úgy döntött, hogy a szociáldemokraták nem fogják támogatni Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányát a parlamenti beiktatási szavazáskor. Sorin Grindeanu PSD-elnök elmondta, hogy ezt a javaslatot terjesztik a politikai országos tanács elé, amelynek a végleges döntést kell meghoznia ebben a kérdésben. Grindeanu közölte, a mai döntés egyhangúan született meg.
A Kanadának váratlanul felajánlott „társult tagság” számtalan jogi és technikai kérdést felvet, de ezeken túl nagyon fontos a nagyobb gondolatra, a jövőre koncentrálni – húzta alá Winkler Gyula, amikor arra kértük, hogy Ursula von der Leyen évértékelőjét kommentálja. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet: nem véletlen, hogy az unió helyzetéről tartott évértékelőnek most először sikerült elérnie a globális média ingerküszöbét. A bejelentett együttműködés nem a technikai részletek miatt érdekes, hanem azért, mert az Európai Bizottság elnöke és a kanadai kormányfő olyan, értékeken alapuló gondolatot fogalmazott meg, amely képes felvillanyozni az állampolgárok képzelőerejét – vélte az Európai Parlament Nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnöke hozzátéve, hogy „az Európai Unió újragondolása már nem halogatható tovább”.
Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz német kancellár kormányzópártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben tegnap tartott tartományi választáson. Az előzetes eredmények szerint a CDU 81 éves történetének leggyengébb eredményét érte el a szavazatok mindössze 4,9 százalékának megszerzésével. A CDU kiesett a tartományi parlamentből, mivel nem érte el az 5 százalékos küszöböt. A szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) az előzetes eredmények szerint 38 százalékkal győzött, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig a második helyet szerezte meg 35 százalékkal. Berlinben a Baloldal aratott világos győzelmet, miután a szavazók csaknem 26 százaléka adta le rá a voksát. A CDU mintegy 19 százalékot, az AfD 16 százalékot, a Zöldek 14 százalékot, az SPD pedig 12 százalékot kapott.
Az orosz parlament alsóházába megtartott választásokon a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása után a kormányzó Egységes Oroszország párt csaknem 58 százalékkal vezet - közölte Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke. Az előzetes adatok szerint a kormánypárt rekordszámú mandátumot, 355-at szerzett a 450 fős alsóházban, miután a 225 egyéni választókörzet közül 208-ban győzött. Az előző összetételű parlamentben az Egységes Oroszországnak 310 helye volt. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő bejelentette, hogy az Európai Unió elítéli, és nem ismeri el az Oroszország által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott úgynevezett választásokat és azok eredményét.
A Szociáldemokrata Párt állandó bürója ma úgy döntött, hogy a szociáldemokraták nem fogják támogatni Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányát a parlamenti beiktatási szavazáskor. Sorin Grindeanu PSD-elnök elmondta, hogy ezt a javaslatot terjesztik a politikai országos tanács elé, amelynek a végleges döntést kell meghoznia ebben a kérdésben. Grindeanu közölte, a mai döntés egyhangúan született meg.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Ausztrália és Új-Zéland légi úton megkezdi kedden a zavargások miatt Új-Kaledónián rekedt állampolgárainak evakuálását – jelentette be a két ország külügyminisztere a francia fennhatóság alatt álló sziget hatóságaival folytatott egyeztetést követően.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
Műsorunk tartalmából: •A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletről, megtudhatják annak hátterét és azt is,…
Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Több mint 34%-kal nőtt az év első negyedévében a Romániába importált földgáz mennyisége 2023 azonos időszakához képest. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a hazai gáztermelés is enyhén, alig több mint egy százalékkal nőtt.
Valamennyi Romániában feldolgozott élelmiszertermék kereskedelmi árrésének korlátozására készül a kormány – jelentette be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A hatóságok fellépnek azokkal a termelőkkel és kereskedőkkel szemben, akik csökkentették a termékek súlyát, de megtartották azok árát – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Jóváhagyta a kormány a 2024-2025-ös tanév közoktatási és felsőoktatási beiskolázási tervét. A kabinet közleménye szerint a közoktatásban a következő tanév beiskolázási tervének számadatai nem változnak az idei tanévhez képest.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a hét folyamán tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról.
A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és fehérorosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét.
Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az "nagyon komoly", és több európai országot is érint – jelentette ki Tusk. Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Svédországból is jöttek jelzések, hogy "furcsa események közül egyesek szintén szabotázs eredménye lehetnek" – tette hozzá.
Közölte: jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban. Ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg – fejtette ki Tusk.
A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt – mondta. Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása – idézte fel Tusk. Hozzáfűzte: a litvániai incidensek kapcsán letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni.
Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik.
Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy vásárcsarnok, ahol elsősorban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat. Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.
Ausztrália és Új-Zéland légi úton megkezdi kedden a zavargások miatt Új-Kaledónián rekedt állampolgárainak evakuálását - jelentette be a két ország külügyminisztere a francia fennhatóság alatt álló sziget hatóságaival folytatott egyeztetést követően.
Penny Wong ausztrál külügyminiszter kedden közölte, hogy két kormányzati repülőgép leszállására kaptak engedélyt a szigeten, hogy az ausztrál és más nemzetbeli turistákat el tudják szállítani.
Az ausztrál külügyminisztérium szerint az ország 300 állampolgára tartózkodik Új-Kaledónián.
Új-Zéland szintén bejelentette, hogy kedden egy repülőt küld 50 állampolgáráért, akik Noumeában, a csendes-óceáni sziget fővárosában rekedtek a választási reform elfogadását követően, május 13-án kitört zavargások miatt. Winston Peters külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz napokat éltek át állampolgáraik Új-Kaledónián, és prioritásként kezelik hazahozatalukat.
Wong és Peters egyúttal arról is tájékoztatott, hogy további repülőgépek küldésén dolgoznak.
A sziget francia főbiztosa kedden elmondta, hogy a repülőtér továbbra is zárva marad a kereskedelmi járatok előtt, és hozzátette, hogy a középületek védelmére katonaságot vezényelnek ki.
Mintegy 3200 ember vár arra, hogy elhagyhassa Új-Kaledóniát, ahol az elmúlt napokban hatan vesztették életüket a zavargásokban.
A francia hatóságok azt remélik, hogy a csütörtök óta érvényben lévő rendkívüli állapot megfékezi az erőszakot.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
Karim Khan palesztin oldalon Jahja Szinvár, a Hamász gázai övezeti vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri , a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője ellen kérte elfogatóparancs kiadását.
A palesztin vezetők elfogása melletti indokai között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények elrendelése és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
Az Izrael elleni vádak között egyebek mellett a civilek éheztetését, szenvedés és súlyos testi károsodás okozását, kegyetlen bánásmód alkalmazását, szándékosan elkövetett gyilkosságokat, a polgári lakosság elleni támadások szándékos elrendelését és üldöztetés okozását sorolta fel a főügyész.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint a hágai ügyész „abszurd és hamis kérése nemcsak Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere, hanem egész Izrael ellen irányul". Erkölcsi vakság egy sorba állítani az izraeli vezetőket és a Hamász palesztin terrorszervezet vezetőit – reagált Beni Ganz, a hadikabinet tagja.
Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze által kezdeményezett elfogatási parancsot az izraeli kormánytagokkal szemben. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
A következő egy órában Pünkösd ünnepéről, valamit a ma már világszerte, vagy legalábbis a világ magyarsága körében ismert csíksomlyói búcsúról hallhatnak, valamit az elmúlt hétvégén megszervezett IX.Csíkszeredai Könyvvásárról Bíró István kisriportjában, a június 10–16. között Nagyváradon megrendezésre kerülő Holnapután színházi fesztivál 12. kiadásáról az esemény szervezőjével Fazakas Mártával Rácz Éva beszélgetett, illetve a nemrégiben felújított Bohus palotáról, az aradi szecessziós építészet egyik gyöngyszeméről, valamint a Bohus család kiemelkedő személyiségeiről Puskel Péter előadásában hallhatnak – tartsanak velünk!
•A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletről, megtudhatják annak hátterét és azt is, hogy kicsoda a szlovák kormányfő. Szó lesz a gazdaságról is, hiszen hazánk még mindig az infláció szorításában van. A jegybank elnöke szerint az ikerdeficit továbbra is sérülékennyé teszi hazánkat.
• Szőcs Levente háttere a katalán választásokról
• Garzó Ferenc jegyzete: Jóslatok, remények és a tiszavirág boldogsága
Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közölte, hogy a román gazdaság továbbra is 3,2 százalékos bővülésével számol 2024-ben, a tavaly szeptemberben előrejelzetthez hasonlóan. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap a tavaly októberi 3,8 százalékról áprilisban 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát.
Több mint 34%-kal nőtt az év első negyedévében a Romániába importált földgáz mennyisége 2023 azonos időszakához képest. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a hazai gáztermelés is enyhén, alig több mint egy százalékkal nőtt.
Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság becslései szerint az év végéig a földgáztermelés várhatóan 2,3%-kal nő, az import pedig közel három százalékkal csökken 2023-hoz képest.
Valamennyi Romániában feldolgozott élelmiszertermék kereskedelmi árrésének korlátozására készül a kormány – jelentette be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alakult ki azáltal, hogy egyes hazai termékeknek nagyon magas, az importból származó termékeknek pedig nagyon alacsony a kereskedelmi felára. Hozzátette, a törvénytervezettel a kormány 5 százalékban szabná meg az összes olyan importált termék kereskedelmi árrését, amelyet nem dolgoznak fel, hanem nyersanyagként értékesítenek Romániában.
A hatóságok fellépnek azokkal a termelőkkel és kereskedőkkel szemben, akik csökkentették a termékek súlyát, de megtartották azok árát – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Tájékoztatása szerint az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság közvitára bocsát egy rendeletet, amely előírja, hogy a feldolgozó cégek jól látható helyen tüntessék fel a termék tömegének változására vonatkozó információt a csomagoláson. Hangsúlyozta: a burkolt árdrágítást és a vásárlók becsapását jelenti az a gyakorlat, hogy azonos áron, de kisebb kiszerelésben kerülnek a kereskedelmi forgalomba bizonyos termékek. A miniszterelnök szerint beavatkozásra van szükség a mosószerek piacán is, ahol indokolatlan drágulások tapasztalhatók; a jelenséget a Versenytanács fogja kivizsgálni.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség ma kezdi el a kifizetések jóváhagyását, és a gazdák jövő hét elején megkapják a hektáronkénti 100 eurós területalapú támogatást.
Jóváhagyta a kormány a 2024-2025-ös tanév közoktatási és felsőoktatási beiskolázási tervét. A kabinet közleménye szerint a közoktatásban a következő tanév beiskolázási tervének számadatai nem változnak az idei tanévhez képest.
Az iskoláskor előtti oktatásban, azaz a bölcsődékben és óvodákban összesen 665.000 hely van a következő tanévben. Az elemi osztályokban 933.000, az általános iskolák felső tagozatának osztályaiban pedig 813.000 helyet biztosítanak. A középiskola 9. osztályaiban 134.000 hely van nappali, illetve további 9500 hely esti és csökkentett látogatású tagozaton. Az esti tagozat 11. osztályaiban 16.000 hely van. A művészeti oktatás általános iskolai tagozatain összesen 21.500 helyet biztosítanak, a sportiskolákban pedig 15.500 helyet. Az iskolai sportkluboknál 53.000 hely van. A felsőoktatásban összesen 113.078 helyet hagytak jóvá.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a hét folyamán tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról.
A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és fehérorosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét.
Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az "nagyon komoly", és több európai országot is érint – jelentette ki Tusk. Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Svédországból is jöttek jelzések, hogy "furcsa események közül egyesek szintén szabotázs eredménye lehetnek" – tette hozzá.
Közölte: jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban. Ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg – fejtette ki Tusk.
A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt – mondta. Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása – idézte fel Tusk. Hozzáfűzte: a litvániai incidensek kapcsán letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni.
Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik.
Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy vásárcsarnok, ahol elsősorban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat. Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.