A Szociáldemokrata Párt állandó bürója ma úgy döntött, hogy a szociáldemokraták nem fogják támogatni Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányát a parlamenti beiktatási szavazáskor. Sorin Grindeanu PSD-elnök elmondta, hogy ezt a javaslatot terjesztik a politikai országos tanács elé, amelynek a végleges döntést kell meghoznia ebben a kérdésben. Grindeanu közölte, a mai döntés egyhangúan született meg.
A Kanadának váratlanul felajánlott „társult tagság” számtalan jogi és technikai kérdést felvet, de ezeken túl nagyon fontos a nagyobb gondolatra, a jövőre koncentrálni – húzta alá Winkler Gyula, amikor arra kértük, hogy Ursula von der Leyen évértékelőjét kommentálja. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet: nem véletlen, hogy az unió helyzetéről tartott évértékelőnek most először sikerült elérnie a globális média ingerküszöbét. A bejelentett együttműködés nem a technikai részletek miatt érdekes, hanem azért, mert az Európai Bizottság elnöke és a kanadai kormányfő olyan, értékeken alapuló gondolatot fogalmazott meg, amely képes felvillanyozni az állampolgárok képzelőerejét – vélte az Európai Parlament Nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnöke hozzátéve, hogy „az Európai Unió újragondolása már nem halogatható tovább”.
Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz német kancellár kormányzópártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben tegnap tartott tartományi választáson. Az előzetes eredmények szerint a CDU 81 éves történetének leggyengébb eredményét érte el a szavazatok mindössze 4,9 százalékának megszerzésével. A CDU kiesett a tartományi parlamentből, mivel nem érte el az 5 százalékos küszöböt. A szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) az előzetes eredmények szerint 38 százalékkal győzött, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig a második helyet szerezte meg 35 százalékkal. Berlinben a Baloldal aratott világos győzelmet, miután a szavazók csaknem 26 százaléka adta le rá a voksát. A CDU mintegy 19 százalékot, az AfD 16 százalékot, a Zöldek 14 százalékot, az SPD pedig 12 százalékot kapott.
Az orosz parlament alsóházába megtartott választásokon a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása után a kormányzó Egységes Oroszország párt csaknem 58 százalékkal vezet - közölte Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke. Az előzetes adatok szerint a kormánypárt rekordszámú mandátumot, 355-at szerzett a 450 fős alsóházban, miután a 225 egyéni választókörzet közül 208-ban győzött. Az előző összetételű parlamentben az Egységes Oroszországnak 310 helye volt. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő bejelentette, hogy az Európai Unió elítéli, és nem ismeri el az Oroszország által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott úgynevezett választásokat és azok eredményét.
A Szociáldemokrata Párt állandó bürója ma úgy döntött, hogy a szociáldemokraták nem fogják támogatni Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányát a parlamenti beiktatási szavazáskor. Sorin Grindeanu PSD-elnök elmondta, hogy ezt a javaslatot terjesztik a politikai országos tanács elé, amelynek a végleges döntést kell meghoznia ebben a kérdésben. Grindeanu közölte, a mai döntés egyhangúan született meg.
Norvégia, Spanyolország és Írország is el fogja ismerni a független palesztin államot, miután a három ország miniszterelnöke bejelentette ezt. Reményüket…
Románia szorosabb együttműködést szeretne Törökországgal két olyan területen, amelyet stratégiai fontosságúnak tart: a védelmi iparban és az energetikában – nyilatkozta…
Holnap kezdődik a 3. Sepsibook könyvvásár és irodalmi fesztivál Sepsiszentgyörgyön, amelynek díszvendége Nádas Péter és Gabriela Adameșteanu író. A vasárnapig…
A történelmi, régészeti vagy építészeti műemléknek minősülő épületek tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó kifizetése alól az épület felújításának vagy restaurálásának ideje…
Két lépésben összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak – jelentette be tegnap este Marcel Ciolacu miniszterelnök. Az…
Két évtizedes fennállását ünnepelte idén a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ legjelentősebb eseményét kollégánk,…
Az incidensről az egyik résztvevő számolt be Facebook-oldalán. A Nemzeti Liberális Párt képviselője, Florin Roman azt állítja, hogy egykori párttársa, Dan Vîlceanu volt pénzügyminiszter a térdével orron rúgta az ülésterem melletti folyosón. Ennek a mozzanatnak nem volt szemtanúja, viszont a térfigyelő kamerán látszik a két férfi dulakodása.
A román állampolgárok hamarosan útlevél nélkül utazhatnak be Törökországba. Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta az erről szóló rendeletet – közölte a digi24 hírtelevízió a török sajtóra hivatkozva.
Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.
Az Egyesült Államok hivatalos részvétnyilvánítást küldött Iránnak Ebrahim Raiszi elnök, Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter, és delegációjuk halála miatt a vasárnapi helikopter-baleset nyomán – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
Norvégia, Spanyolország és Írország is el fogja ismerni a független palesztin államot, miután a három ország miniszterelnöke bejelentette ezt. Reményüket fejezték ki, hogy a kezdeményezésük kedvezően befolyásolja a palesztin hatóságok és Izrael közötti békekötési folyamatot, és más államok is fogják követni a példájukat. Az EU tagállamok közül az elmúlt hetekben Szlovénia és Málta jelezte, hogy szándékukban áll elismerni a palesztin államot. Úgy vélték, hogy a kétállami megoldás létfontosságú a közel-keleti tartós békéhez.
Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország valószínűleg egy olyan űrfegyvert állított alacsony Föld körüli pályára a múlt héten, amely alkalmas más műholdak megtámadására - jelentette be Pat Ryder, a Pentagon szóvivője. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy a kilövésre május 16-án került sor, és az orosz műhold jelenleg ugyanazon a pályán kering, mint egy amerikai kormányzati műhold. A Pentagon szerint nem ez az első alkalom, hogy Oroszország ilyen űrfegyvereket indít.
Több szervezet és ország is bírálta, hogy az izraeli hatóságok az úgynevezett al-Dzsazíra törvényre hivatkozva lefoglalták az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség felszereléseit és leállították a hírügynökségnek a Gázai övezet északi részéről sugárzott élő adását. A Riporterek Határok Nélkül párizsi székhelyű nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szégyentelen cenzúrának nevezte az izraeli hatóságok eljárását.
Románia szorosabb együttműködést szeretne Törökországgal két olyan területen, amelyet stratégiai fontosságúnak tart: a védelmi iparban és az energetikában - nyilatkozta tegnap Törökországban Marcel Ciolacu.
Az ankarai elnöki palotában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta, hogy a védelmi iparban tevékenykedő hazai vállalatok már bebizonyították, képesek ellátni a lőporok, lövedékek, fegyverek és különböző speciális alkatrészek gyártása terén jelzett igényeket. Beszélt az energetika terén mutatkozó óriási együttműködési potenciálról is, és bejelentette egy közös, román-török munkacsoport megalakulását. Emlékeztetett, hogy Törökország az egyik fő gázellátási lehetősége hazánknak, akár a Kaukázusból, akár LNG-állomásokon keresztül.
Holnap kezdődik a 3. Sepsibook könyvvásár és irodalmi fesztivál Sepsiszentgyörgyön, amelynek díszvendége Nádas Péter és Gabriela Adameșteanu író.
A vasárnapig a Sepsi Arénában zajló vásáron közel 50 kiadó lesz jelen és 80 program várja az érdeklődőket. Szonda Szabolcs, a Sepsibook programigazgatója szerint a könyvvásár "izgalmas keresztmetszetet nyújt arról, hogy milyen ma a szépirodalmi és szakirodalmi élet, illetve a könyves kultúra. A sepsiszentgyörgyi könyvvásáron jelen lesz a magyar és a román kortárs irodalom számos jelentős képviselője, a többi között Balázs Géza, Tompa Andrea, Grecsó Krisztián, Markó Béla, Romsics Ignác, Demény Péter és Zsidó Ferenc. Külön rendezvényen köszöntik a 80 éves Király László költőt, illetve a 80 éve született Farkas Árpádról és a tavaly elhunyt Kovács András Ferencről is megemlékeznek.
A történelmi, régészeti vagy építészeti műemléknek minősülő épületek tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó kifizetése alól az épület felújításának vagy restaurálásának ideje alatt - erről fogadott el jogszabályt döntő házként tegnap a képviselőház. Az adótörvénykönyvet módosító tervezetet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióinak 48 tagja nyújtotta be. Az adómentesség az építkezési engedély kiállításának időpontjában lép érvénybe, és a munkálatok átvételéről szóló jegyzőkönyv kiállításának dátumáig tart. A törvény előírásai 2025. január elsején lépnek hatályba.
Két lépésben összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak - jelentette be tegnap este Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az erről szóló tervezetet közvitára bocsátották a munkaügyi minisztérium honlapján. E szerint decemberhez képest idén júniustól 5 százalékkal, majd szeptembertől újabb 5 százalékkal nő a kulturális intézményekben, a diplomácia területén, a cégbíróságon, a legtöbb 20 ezer fős települések polgármesteri hivatalaiban, valamint a kormány és a parlament alárendeltségében működő, kizárólag saját bevételekből finanszírozott intézményeknél és hatóságoknál dolgozók fizetése. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy fejenként 500 lejig terjedő szemüvegvásárlási támogatást biztosítsanak az alkalmazottaknak. A béremelés 1 milliárd 127 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Korábban a könyvtári és múzeumi alkalmazottak tiltakoztak alacsony béreik miatt. A kormányfő rámutatott, hogy ennél nagyobb béremelést nem tudnak adni.
Két évtizedes fennállását ünnepelte idén a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ legjelentősebb eseményét kollégánk, Bara Zsolt követte végig. Az ő hangképes összeállítását hallják mai adásunkban.
A 20. Magyar Zene Fesztivál nulladik napján nyílt Magyar zeneszerzők című kiállítás június 14-ig tekinthető meg a bukaresti Liszt Intézetben.
Az incidensről az egyik résztvevő számolt be Facebook-oldalán. A Nemzeti Liberális Párt képviselője, Florin Roman azt állítja, hogy egykori párttársa, Dan Vîlceanu volt pénzügyminiszter a térdével orron rúgta az ülésterem melletti folyosón. Ennek a mozzanatnak nem volt szemtanúja, viszont a térfigyelő kamerán látszik a két férfi dulakodása.
A konfliktus egyébként abból indult, hogy Florin Roman sérelmezte a volt pénzügyminiszter jelenlétét a Nemzeti Liberális Párt frakciójának fenntartott padsorokban. Azt állította, hogy a pártból nemrégiben kilépett egykori kolléga a kémkedés céljával ült be a liberális képviselők közé.
Vîlceanu elismeri a dulakodás tényét, de tagadja, hogy megütötte volna képviselőtársát. A képviselőház őrzővédő szolgálata rendőrségi feljelentést tett az ügyben.
A román állampolgárok hamarosan útlevél nélkül utazhatnak be Törökországba. Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta az erről szóló rendeletet – közölte a digi24 hírtelevízió a török sajtóra hivatkozva.
Az intézkedést a román miniszterelnök törökországi látogatására időzítették. Marcel Ciolacu ma utazott Ankarába, ahol először ülésezik a két ország közötti stratégiai partnerség keretében létrejött román-török magas szintű stratégiai együttműködési tanács.
Az Erdogan által kihirdetett rendelet értelmében a román állampolgárok a személyazonosító igazolvány felmutatásával utazhatnak be Törökországba turisztikai céllal, és 90 napig tartózkodhatnak az ország területén bármely 180 napos időszakon belül.
A hírt közlő török újság egyúttal ismertette a Yunus Emre Intézet elnöke, Seref Ates bejelentését, miszerint a romániai állami iskolákban választható tárgyként bevezetik a török nyelv oktatását, az első osztálytól a középiskola végéig.
Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.
A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy "mindez nagy lépés előre", ugyanakkor megjegyezte, hogy azt "megelőzően két lépés tettek hátra". Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.
Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat. "Az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be Ukrajna területén. Nekünk minimum 120-130-ra van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen" - mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.
"Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (...) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (...) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket" - hangoztatta. "Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem" – vélekedett Zelenszkij.
Az ukrán elnök megemlítette, hogy Kijev jelenleg tárgyalásokat folytat nemzetközi partnereivel arról, hogy fegyvereiket orosz katonai célpontok ellen vethessék be a határon, illetve beljebb orosz területen. "Eddig nincs semmi pozitívum" - tette hozzá.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy az ország északkeleti részén, Harkiv régióban a harctéren kialakult helyzeten sikerült úrrá lenni. Mint mondta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy orosz csapatok a több mint ezer kilométer hosszú frontvonal más részein is próbálnak előre törni. Hozzátette, hogy időre van szükség, míg az áprilisban elfogadott, a mozgósítás szigorításáról szóló törvény alapján behívott újoncokat felkészítik.
Az Egyesült Államok hivatalos részvétnyilvánítást küldött Iránnak Ebrahim Raiszi elnök, Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter, és delegációjuk halála miatt a vasárnapi helikopter-baleset nyomán – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen közölte, hogy a részvétnyilvánítás bevett gyakorlat. Ugyanakkor hozzátette: Ebrahim Raiszi kezéhez sok vér tapad és amerikai részről felelősnek tartják az emberi jogok kirívó megsértéséért.
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Mohamad Mokber ügyvezető iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen mély részvétét fejezte ki Ebrahim Raiszi elnök halála miatt. Hangsúlyozta, hogy jól ismerte és nagyra értékelte az iráni vezetőt mint megbízható partnert, aki nagyban hozzájárult a Moszkva és Teherán közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez.
A szerencsétlenség miatt részvétét fejezte ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, valamint a világ számos országának vezetője is.
Iráni hivatalos források egyelőre nem közölték a szerencsétlenség okát, azonban Ahmad Vahidi belügyminiszter azt mondta, a helikopter vélhetően a rossz időjárási körülmények miatt került bajba, az iráni állami televízió pedig ugyanezt jelentette a halálhír közzétételekor.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Mohamad Mokbar első alelnököt nevezte ki ideiglenes elnöknek, és ötnapos országos gyászt rendelt el.
Norvégia, Spanyolország és Írország is el fogja ismerni a független palesztin államot, miután a három ország miniszterelnöke bejelentette ezt. Reményüket fejezték ki, hogy a kezdeményezésük kedvezően befolyásolja a palesztin hatóságok és Izrael közötti békekötési folyamatot, és más államok is fogják követni a példájukat. Az EU tagállamok közül az elmúlt hetekben Szlovénia és Málta jelezte, hogy szándékukban áll elismerni a palesztin államot. Úgy vélték, hogy a kétállami megoldás létfontosságú a közel-keleti tartós békéhez.
