A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Mind az öt reprezentatív szakszervezeti szövetség elutasította a tárgyalásokat a kormánnyal a háromoldalú tanácsban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa kartell, a CNSLR-Fraţia, CSDR és a Meridian szakszervezetek a délelőtt közölték a párbeszéd elutasítását, mert szerintük a kormány lekezelően viselkedett a szociális partnerekkel, amikor összehívta a tanács ülését. Az Országos Szakszervezeti Tömb az ülés átütemezését kéri, a másik négy érdekképviselet pedig kirakat tárgyalásról beszél egy kritikus időpontban, amikor az iráni háború instabilitást okoz. A szakszervezeti vezetők ennek ellenére megoldásokat javasoltak a lakosság és a gazdaság energiaválságtól való védelme érdekében. Ezek között szerepel az Oltenia energetikai komplexum újraindítása, a földgáz és az üzemanyag exportjának betiltása, valamint az üzemanyagárak csökkentése a jövedéki adó és az áruforgalmi adó azonnali, drasztikus csökkentésével.
Jelentős leépítések jöhetnek a közszférában – erről beszélt Ilie Bolojan miniszterelnök, aki komoly átalakításokat említett a közigazgatásban. A tervek szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg állások a helyi és a központi adminisztrációban.
A kormány célja a bürokrácia csökkentése és a költségvetési kiadások visszaszorítása. A miniszterelnök a stiripesurse.ro portál szerint hangsúlyozta: a változtatások célja egy hatékonyabb állam működtetése, ugyanakkor az intézkedések komoly hatással lehetnek a közszférában dolgozókra. A részletekről és az érintett intézményekről a következő időszakban döntenek.
Feszültség alakult ki a kormánykoalícióban: Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt megszegte a koalíciós megállapodást, és ezzel kiélezte a kormánypártok közötti konfliktust.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kialakult helyzet egyértelműen növeli a politikai feszültséget a koalíción belül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden pártnak joga van politikai lépéseket tenni, akár bizalmatlansági indítványt is benyújtani, vagy visszahívni minisztereit. A kormányfő ezzel a Szociáldemokrata Párt lépéseire reagált a kormánykoalíción belül kialakult feszültség miatt.
A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete. A…
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott…
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel…
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet – erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott.…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis…
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg a belügyminisztérium. A szaktárca Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben felhívta a figyelmet…
Elkezdődött az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti szakaszának tervezése – adta hírül Ciprian Șerban szállításügyi miniszter. A román-bolgár cégtársulásnak…
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete.
A parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négyhónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára. A négyhónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól.
Radu Miruță védelmi miniszter ismételten leszögezte, hogy szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet - békeidőben - Románia 2007-től függesztett fel. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető szerint a védelmi és a belügyminisztérium illetékeseinek a jövő hét végéig kell kidolgozniuk az erről szóló tervezeteket. A politikus az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban rámutatott: mivel a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, a belügyi és a védelmi alkalmazottak bérét nem lehet csökkenteni, és leépítések sem jöhetnek szóba. Ezért az a kompromisszum született, hogy ezek az intézmények a nyugdíjkorhatár emelésével járulnak hozzá a kiadáscsökkentéshez. Emlékeztetett, hogy a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében jelenleg 48 év a nyugdíjkorhatár. Hozzátette, még nem született döntés arról, hogy ezt mennyire növelik, egyelőre számításokat végeznek, hogy mennyivel kell nőnie a nyugdíjkorhatárnak a kiadások 10 százalékos csökkenéséhez. Az egészségügyi rendszer kapcsán Radu Miruță leszögezte, itt is más módszerekkel, például a kórházak differenciált finanszírozásával tervezik csökkenteni a kiadásokat. A tanügyet illetően a tárcavezető elmondta, mindenképpen figyelembe veszik az elmúlt évek 4-5 százalékos kiadáscsökkentését, ezért az idén a tavalyival együtt kell elérni a 10 százalékot' - fogalmazott.
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel illusztrált, önéletrajzi visszaemlékezéseket tartalmazóEmlékeim fiókjai című könyv bemutatóját követően. Adásunk folytatásában Molnár Krisztina hangképes összeállítása által idézzük fel a hatéves szünet után tavaly ősszel ismét megrendezett makfalvi alkotótábor hangulatát.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, akkor támogatólag szavazna. "Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék" - jelentette ki brit újságíróknak a The Rest is Politics című podcastban. Álláspontját Sandu országának méreteivel és az Oroszországgal szembeni ellenállás szükségességével indokolta. "Nézzék meg, mi folyik Moldova körül manapság! Olyan kis országnak, mint Moldova, egyre nehezebb túlélni demokráciaként, szuverén országként, valamint ellenállni Oroszországnak" - hangoztatta. Elismerte, hogy jelenleg Moldovában nincs többségi támogatottsága a Romániához való csatlakozásnak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozást az állampolgárok többsége támogatja, ezért "jóval valószerűbbnek" tartja az utóbbi utat.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök április 12-ére tűzte ki az idei magyarországi országgyűlési választás időpontját - közölte a Sándor-palota ma az MTI-vel. Az államfő arra biztatta Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint. A kancellár az iráni tüntetések kapcsán kijelentette: ha egy rezsim csak erőszak alkalmazásával tud pozícióban maradni, akkor gyakorlatilag már elveszítette a hatalmát. Merz reményét fejezte ki, hogy a konfliktust békésen tudják majd rendezni. Irán ügyében Németország egyeztet az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával arról, hogy az országban új, legitim kormányzat kerüljön hatalomra békés úton - mondta el Merz. Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint legkevesebb 648 ember vesztette életét azóta, hogy két héttel ezelőtt kirobbantak a tüntetések. A tiltakozás eredetileg a növekvő infláció miatt kezdődött, de hamar országos kormányellenes megmozdulássá alakult át.
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet - erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott. Elmondta, a központi közigazgatási intézmények vezetőinek jövő csütörtökig kell közölniük, hogy milyen formában csökkentik 10 százalékkal a bérkiadásaikat. Ezt az alkalmazottak egy részének a menesztésével, vagy a bérpótlékok csökkentésével érhetik el, az alapfizetéshez viszont nem nyúlhatnak. A miniszter hozzátette, a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezet mellett az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabályjavaslatot is el kell fogadnia a kormánynak, csak ezek után kezdhetik el kidolgozni az idei állami költségvetést.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi minisztert. A PSD közleménye szerint nem véletlen az időzítés, mert a vádak közvetlenül azután jelentek meg, hogy a miniszter bejelentette: a főügyészek kinevezése nem politikai alapon történik majd. Hangsúlyozták, hogy a vádakat megfogalmazó újságíró akkor járt volna el jóhiszeműen, ha már Marinescu kinevezésekor megjelenteti a cikket. A PSD kitért arra is, hogy a miniszter húsz évvel ezelőtt megírt doktori dolgozatát annak idején a doktori bizottság és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is jóváhagyta, a disszertáció megfelelt az akkori jogszabályoknak és akadémiai normáknak. Emilia Șercan újságíró a PressOne portálon azt írta, hogy Radu Marinescu disszertációjának több mint fele tartalmaz más szerzőktől átvett szöveget az eredeti forrás megjelölése nélkül.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A G4media hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor elmondta: legalább februárig kellett volna várni a döntéssel. Azt nehezményezte, hogy Romániában nem volt közvita a Mercosur-egyezményről, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a külügyminisztérium nem vette figyelembe a mezőgazdasági minisztérium álláspontját, illetve soha nem mutatta be álláspontját a koalícióban erről a kérdésről. Az RMDSZ nem először bírálta a külügyet. Korábban kijelentette, hogy úgy viselkedik, mint állam az államban, ritkán egyeztet a választott politikai döntéshozókkal.
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg a belügyminisztérium. A szaktárca Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben felhívta a figyelmet a szoftver és az applikációk frissítésének fontosságára, illetve arra figyelmeztettek, hogy kerülni kell az érzékeny adatok kezelését a nyilvános Wi-Fi hálózatokon. A hatóságok javasolták továbbá PIN-kód, egy bonyolult jelszó beállítását vagy a biometrikus azonosítást az eszköz használatához. Ajánlott a mobileszköz helymeghatározási és távoli zárolási funkciójának a használata is, alkalmazásokat pedig kizárólag hivatalos áruházakból kell letölteni – közölte a belügy.
Elkezdődött az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti szakaszának tervezése - adta hírül Ciprian Șerban szállításügyi miniszter. A román-bolgár cégtársulásnak 10 hónap áll a rendelkezésére a műszaki tervek elkészítésére. A kedvezőtlen időjárás ellenére a vállalat már a múlt héten elkezdte a geotechnikai fúrásokat Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy térségében. Az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti 14,4 kilométeres szakaszán 21 híd és felüljáró épül. A sztrádaszakasz megépítésére a 10 hónapos tervezési szakasz lejártától számítva 2 éve lesz a kivitelezőnek.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál - közölte az Országos Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülése után Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ország elegendő földgázzal rendelkezik a szükségletek fedezéséhez. Jelenleg a hazai gáztárolók töltöttsége 65 százalékos, ami 11 százalékkal jobb arány az európai átlagnál és 6 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban jegyzettet.
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete.
A parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négyhónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára. A négyhónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól.
Radu Miruță védelmi miniszter ismételten leszögezte, hogy szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet - békeidőben - Románia 2007-től függesztett fel. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
