A közösségi médián keresztüli manipuláció olyan veszélyt jelent a demokráciára, amely nem kap kellő figyelmet - jelentette ki tegnap Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
Az államfő szerint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát veszélyezteti, ha összehangolt trolltámadásokkal hallgattatnak el egy-egy embert, mert a hamis fiókok tömege elrettent másokat attól, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez. Nicușor Dan államfővé választása óta első alkalommal vesz részt az ENSZ Közgyűlésének magas szintű tanácskozásán.
A román államelnök az Agerpresnek adott interjájában arra is kitért, hogy véleménye szerint a romániai társadalom nem kér az előre hozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból.
Behatolt egy drón csütörtök reggel Ukrajnából Románia légterébe Botoșani megye északi részén, egy másik pedig lezuhant a Suceava megyei Solca településen. Négy Suceava megyei településen csütörtök reggel pár órára felfüggesztették a tanítást a drónveszély miatt elrendelt riasztás után – közölte a megye prefektusi hivatala.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a román légierő két F-16-os vadászgépe szállt fel ma hajnalban a borceai 86-os légibázisról a légtér megfigyelésére. A katonai parancsnokság értesítette a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőséget, amely 6 óra 26 perckor RO-Alert-üzenetben figyelmeztette Botoșani és Suceava megye lakosságát légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy az éjszaka folyamán több drónt észleltek Ukrajna területén, Chilia Veche településtől északra, a román határ közelében. A spanyol légierő két F-18-as vadászgépe a Mihail Kogălniceanu légibázisról szállt fel a légtér megfigyelésére. Tulcea megye északi részén 4 óra 41 perckor küldtek RO-Alert-üzenetet a lakosságnak, amelyet 5 óra 44 perckor visszavontak.
Sepsiszentgyörgyön „Egy táska, egy esély” elnevezéssel hirdetett jótékonysági tanszergyűjtést az Erdélyi Roma Koordinációs Iroda, az Erdélyi Református Cigánymisszió és a KinderED-Diakónia. Az adományokat szeptember 30-ig várják a szervezők a sepsiszentgyörgyi Kőrösi Csoma Sándor utca 5. szám alatti székhelyen, a hátrányos helyzetű gyermekek iskolakezdésének támogatására.
Erdélyszerte ugyanakkor több hasonló adománygyűjtés is folyik, a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetei szinte minden erdélyi nagyvárosban fenntartanak állandó szociális gyűjtőpontokat, a kiemelt „Iskolatáska” kampányuk a tanévnyitóra épült ugyan, de szeptember végéig továbbra is fogadják a tiszta, jó állapotú megmaradt füzeteket, tolltartókat vagy iskolatáskákat a helyi kireirendeltségeiken, amelyeket a délutáni oktatási programjaikban részt vevő rászoruló gyerekek kapnak meg.
Ugyannkor országos szintű kezdeményezést indított az ECOTIC és a Műhelyek Határok Nélkül egyesület, amelynek az a célja, hogy használt, de működőképes informatikai eszközöket (számítógépek, laptopok, monitorok) gyűjtenek cégektől és magánszemélyektől, amelyeket szakemberek megjavítanak, majd október folyamán olyan hátrányos helyzetű vidéki (köztük erdélyi) iskoláknak és diákoknak adományozzák, ahol nincs lehetőség a digitális oktatás biztosítására.
Az ECOTIC Románia első és legnagyobb olyan nonprofit szervezete, amely az elektromos és elektronikus hulladékok (e-hulladék) összegyűjtésére, kezelésére és újrahasznosítására szakosodott. A Műhelyek Határok Nélkül egyesülettel közös akció keretében október 1-jéig fogadják a felajánlásokat országszerte.
Gazdasági elemzők szerint Románia továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációs rátájával küzd, és egy globális elemzés szerint világszinten is a 24. helyen áll a drágulás ütemét tekintve.
Ezen a héten ismét emelkedtek az üzemanyagárak, és az euró-lej árfolyam is újabb történelmi csúcsot ért el a lej rovására. A Román Nemzeti Bank tegnap 5 lej 27 banis hivatalos euróárfolyamot állapított meg. A lej a dollárral szemben is gyengült: az amerikai valuta 4 lej 62 banira drágult. Az arany grammonkénti ára 3 lejjel, 641 lejre emelkedett a jegybank adatai szerint.
A gázolaj literenkénti ára a legdrágább töltőállomásokon már a 11 lejes lélektani határt közelíti, míg a benzin ára több nagyvárosban, például Bukarestben, Kolozsváron vagy Temesváron már átlépte a 10 lejes szintet. Mindez a tél beállta előtt, amely eleve válságos időszak: a Krónika napilap az Intelligens Energia Egyesület figyelmeztetést idézi, amely szerint Románia gáztárolóinak feltöltöttsége szeptember elején mindössze 62,8%-os volt, ami több mint 10%-kal elmarad a tavalyi szinttől, és ez a hideg beálltával komoly áram- és gázár-válságot idézhet elő.
A közösségi médián keresztüli manipuláció olyan veszélyt jelent a demokráciára, amely nem kap kellő figyelmet - jelentette ki tegnap Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
Az államfő szerint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát veszélyezteti, ha összehangolt trolltámadásokkal hallgattatnak el egy-egy embert, mert a hamis fiókok tömege elrettent másokat attól, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez. Nicușor Dan államfővé választása óta első alkalommal vesz részt az ENSZ Közgyűlésének magas szintű tanácskozásán.
A román államelnök az Agerpresnek adott interjájában arra is kitért, hogy véleménye szerint a romániai társadalom nem kér az előre hozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból.
Az államfő elégedett az ügyészségek munkájával. Nicusor Dan párizsi sajtótájékoztatóján kiemelte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT) a…
Nicușor Dan államelnök tegnap befejezte kétnapos párizsi látogatását, és ma részt vesz a Kijevben szervezendő Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón. – Párizsi látogatásomat…
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján – tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor…
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták…
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár…
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott…
Úgynevezett „tűzszüneti” kormány megalakítását javasolta Kelemen Hunor a Cotroceni-palotában tartott hétfői politikai egyeztetéseken. Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzetben…
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.…
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek…
A helyreállítási alapból finanszírozott nyolc kórház közül hét készült el 91 és 100 százalék közötti mértékben – jelentette ki Cseke Attila ügyvivő fejlesztési és egészségügyi miniszter. A tárcavezető a helyreállítási forrásokból épülő kórházak képviselőivel, a kivitelezőkkel és a helyi önkormányzatok vezetőivel egyeztetett. A miniszter közölte: kérte, hogy ahol a munkálatok lehetővé teszik, kezdjék meg az épületek műszaki átvételét már augusztus 31-e előtt. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi minisztérium részéről nincsenek fennakadások, a finanszírozás biztosított. Cseke Attila szerint a kivitelezőknek fel kell gyorsítaniuk a munkát annak érdekében, hogy a beruházások határidőre elkészüljenek.
Az államfő elégedett az ügyészségek munkájával. Nicusor Dan párizsi sajtótájékoztatóján kiemelte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT) a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben elért eredményeit, valamint azt, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség a fontos ügyekre összpontosít. Az államfő szerint az ügyészségek már nem az ügyek számával próbálják igazolni a tevékenységüket, hanem a társadalom számára fontos ügyek kivizsgálására helyezik a hangsúlyt.
Nicușor Dan államelnök tegnap befejezte kétnapos párizsi látogatását, és ma részt vesz a Kijevben szervezendő Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón. – Párizsi látogatásomat egyértelmű üzenettel zárom: Románia aktív és megbízható partner az európai biztonság megerősítésében. A tettre készek koalíciója keretében folytatott megbeszélések pedig az Ukrajnának nyújtandó támogatásra, valamint az igazságos és tartós béke eléréséhez szükséges lépésekre összpontosítottak – közölte Nicușor Dan párizsi látogatása végén.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5.000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak, valamint öt évvel a megszabott nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhatnak annak a jövő évtől hatályos törvénynek az értelmében, amelyet Nicușor Dan államelnök hétfőn hirdetett ki.
A bányászjárás áldozatainak minősülnek azon személyek leszármazottai, akik a bukaresti erőszakos cselekmények során életüket vesztették, valamint azok, akik sérüléseket szenvedtek, vagy pedig letartóztatták, illetve őrizetbe vették őket. A bányászjárás áldozatai ingyenes temetkezési helyet kaphatnak, és mentesülnek a lakásukra valamint a hozzá tartozó telekre kirótt adók és illetékek fizetése alól. Ezen kívül ingyenesen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön, továbbá évente 12 ingyenes vasúti utazásra jogosultak az első osztályon.
A második évtől kezdődően a juttatást évente kiigazítják az inflációs rátával.
Úgynevezett „tűzszüneti” kormány megalakítását javasolta Kelemen Hunor a Cotroceni-palotában tartott hétfői politikai egyeztetéseken. Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet olyan kényelmes parlamenti többséget kialakítani, amely hosszú távon stabil kormányzást biztosítana.
A politikus szerint az átmeneti megoldás lehetőséget teremtene arra, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) félretegyék a kongresszusokon és pártvezetői testületekben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kapcsolatban elfogadott álláspontjukat. Ennek nyomán újraalakulhatna a korábbi kormánykoalíció, amely őszig működne annak érdekében, hogy Románia teljesítse az országos helyreállítási terv (PNRR) lezárásához szükséges feltételeket.
Kelemen Hunor úgy véli, ezt követően a pártok visszatérhetnének a politikai versenyhez, és kisebbségi kormányok irányíthatnák az országot. Hozzátette, hogy 2028-ban akár egy technokrata kormány kinevezésére is sor kerülhetne, amely előkészítené és megszervezné a parlamenti választásokat.
Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi patthelyzetben nem látszik olyan megoldás, amely 2028-ig stabil parlamenti többséget és működőképes kormányt biztosítana. Megítélése szerint a „tűzszüneti” kormány legalább a jövő évi költségvetés elfogadásáig biztosíthatná a politikai stabilitást. Kelemen Hunor elmondta azt is, hogy az államelnök nem kommentálta a felvetést, ugyanakkor véleménye szerint az elképzelés számára is elfogadható lehet.
A bértörvény - még ha nem is tökéletes -, de lehetővé teszi a helyreállítási tervből (PNRR) származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását - nyilatkozta hétfő este a B1 televíziónak Ilie Bolojan. Az ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértörvény tervezetén két évig dolgozott a munkaügyi minisztérium a Világbank szakértői csapatával közösen. Elemezték az Európai Unió országainak bérszintjét, megvizsgálták a bértáblákat, és a Románia lehetőségeit figyelembe véve dolgozták ki a tervezetet. Ez a törvénytervezet alapos tanulmányokon alapul.
Bolojan elutasította azokat a vádakat, miszerint a kormány megpróbálja áthárítani a felelősséget a parlamentre az országos helyreállítási terv törvényeinek elfogadását illetően, és azt mondta, hogy ez az egyetlen lehetőség ezeknek a törvényeknek az elfogadására. Véleménye szerint rá kell áldozni egy, két rendkívüli parlamenti ülésszakot, vagy akár többet is, ha kell, hogy ezen törvények elfogadásával Románia teljesíthesse a PNNR-s alapok lehívásához szükséges feltételeket.
Az ügyvivő miniszterelnök emlékeztetett: Románia bérkerete ebben az évben 166 milliárd lej, amely a következő évben legfeljebb 12 milliárd lejjel növelhető. Az ország - függetlenül attól, hogy ki kormányozza - nem engedheti meg magának azt, hogy a bérköltségeket ennél az összegnél nagyobb mértékben növelje; a személyzeti kiadások nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 8,1 százalékát - nyomatékosított a kormányfő. Hozzátette: amennyiben Románia nem fogadja el a közalkalmazotti bértörvényt, 770 millió eurót veszít a PNRR-alapokból.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója bojkottálta az Országgyűlés hétfői ülését.
A jogszabály preambuluma szerint a módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, és megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait. Rögzítették, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.
Az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását. Magyar Péter már a kampányban, majd a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás óta többször lemondásra szólította fel az államfőt és más állami szervek vezetőit, arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány "bábjaként" működtek.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum időkorlátját, így a jövőben nem választható képviselőnek az, aki legalább 12 évig már betöltött ilyen tisztséget, vagy akit legalább 3 választáson országgyűlési képviselővé választottak. A módosítás nem érinti a jelenlegi országgyűlési képviselők megbízatását.
A jogszabály jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban: a jövőben a 15 tagú testület tagjait nem 12, hanem 9 évre választják majd az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, és az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és még három alkotmánybírót érint. A jövőben a testület elnökét nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják 3 évre.
Helyreáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatásköre, amelyet a 2013-ban elfogadott alaptörvény-módosítás korlátozott, szűkítve a testület felülvizsgálati lehetőségeit egyebek mellett a központi költségvetéssel és az adókkal, illetékekkel, járulékokkal kapcsolatban.
Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok. A módosítás értelmében a jövőben sarkalatos törvényben meghatározott módon a bírák jelölhetnek legfeljebb 3-3 embert a Kúria, illetve az OBH elnöki tisztségére, és közülük választja ki a köztársasági elnök posztonként azt az 1 személyt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
A Kúria és az OBH elnöke esetében is 9-ről 6 évre rövidül a megbízatás időtartama, és a módosítás meghatározza a megbízatás megszűnésének eseteit, illetve sarkalatos törvényben meghatározott módon lehetővé teszi az elnökök visszahívását a bírák kezdeményezésével.
Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.
Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett vármegye elnevezést ismét megyére állítja a vissza az alaptörvény módosítása, de rögzíti azt is, hogy a vármegye név az október 1-jei hatálybalépését követően is használható, amíg a megye elnevezésre való áttérés a "felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható".
Szintén október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség.
A módosítás több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást, így a jövőben feles többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről szóló szabályok. Nem lesz sarkalatos egyebek mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvény, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló jogszabály és a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait érintő törvény sem.
Az eredeti alaptörvény-módosító javaslattal ellentétben - a törvényalkotási bizottság javaslatára - sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.
Megszüntetik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, és hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmát - miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése -, arra hivatkozva, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
A helyreállítási alapból finanszírozott nyolc kórház közül hét készült el 91 és 100 százalék közötti mértékben – jelentette ki Cseke Attila ügyvivő fejlesztési és egészségügyi miniszter. A tárcavezető a helyreállítási forrásokból épülő kórházak képviselőivel, a kivitelezőkkel és a helyi önkormányzatok vezetőivel egyeztetett. A miniszter közölte: kérte, hogy ahol a munkálatok lehetővé teszik, kezdjék meg az épületek műszaki átvételét már augusztus 31-e előtt. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi minisztérium részéről nincsenek fennakadások, a finanszírozás biztosított. Cseke Attila szerint a kivitelezőknek fel kell gyorsítaniuk a munkát annak érdekében, hogy a beruházások határidőre elkészüljenek.
