Adásunkban Iszlai Renáta (Reni) klarinétművész-énekessel és Szász Márk (Boka) gitáros-énekessel, a 2022 tavaszán alakult magyarországi Reni & Boka duó tagjaival hallhatnak beszélgetést. Első, Forrás című nagylemezüket a közelmúltban elhozták Nagyváradra, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is. Erdélyi turnéjuk alkalmával Benedek Csilla kérte őket mikrofonhoz.
Reni & Boka
A marosvásárhelyi születésű Iszlai Renáta (Reni) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián kezdte el az egyetemi alapozó éveit, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mester diplomát klarinét szakon. Többszörös ösztöndíjjal számos interaktív zenés foglalkozás megalkotója. Tagja az újrahasznosított hangszereken játszó Bélaműhelynek. Csibi Borókával közösen a Születésed története című, háborítatlan születésről szóló könyv szerzője.
A szatmárnémeti származású Szász Márk (Boka) 13 évnyi világjárásából merített zenei tapasztalatokat, és Afrika, Brazília, Kuba zenéit hozta repertoárjukba. A díjnyertes Szókimondóka fejlesztőjátékhoz zenét és több tucat dalt szerzett. Rendszeresen tart improvizatív énekköröket felnőtteknek és iskolás gyerekeknek. 2021 óta hangszerkészítéssel is foglalkozik.
A Reni & Boka duó tagjai a szabad zenélésben érzik elemükben magukat. Közös világukban a hangszeres improvizáció, a természetközeli képek, a többszólamú ének, az absztrakt történetmesélés és az önismereti témák találkoznak. A formáció 2025-ben megnyerte az Öröm a zene tehetségkutatót, ahol dalaik először szólaltak meg zenekari hangzással. 2026-ban a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjának támogatottjai.
Az MTVA megszűnik, a helyére létrehozzák a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-t, amelytől függetlenül működik majd a Magyar Távirati Iroda (MTI).
A cél egy szabad és független közmédia, amely nem a mindenkori hatalmat szolgálja, hanem a köz érdekében, hitelesen és politikamentesen működik – hangsúlyozta Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook‑oldalán.
Tarr Zoltán közölte: a kormány társadalmi egyeztetést és szakmai párbeszédet indít arról, hogyan képzelik el a magyarok a közmédia jövőjét. A folyamatot Grósz Judit miniszteri biztos koordinálja, aki elmondta: ideiglenes vezetés kerül a közmédia élére, hogy átvilágítás és pénzügyi audit készüljön, és megszűnjön a propaganda.
A miniszter szerint az elmúlt másfél évtizedben a közmédia működése súlyos károkat okozott a magyar közéletben, ezért most az a cél, hogy valós, hiteles tájékoztatás váltsa fel a korábbi politikai befolyást.
Az Országgyűlés törvényt fogadott el a védett üzemanyagár kivezetéséről is. A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett módosító javaslatot a parlament 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el.
Az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetését a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolták.
A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett, az üzemanyagpiac változékonyságára hivatkozva, lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel.
Olaszországban a rendkívüli hőség miatt a római kormány engedélyezte a munkaidő csökkentését vagy ideiglenes felfüggesztését bizonyos gazdasági és termelési ágazatokban. A dolgozók ez idő alatt is megkapják alapbérüket.
A döntés célja, hogy mérsékelje a hőstresszt és az energiafogyasztást, amely az utóbbi napokban rekordokat döntött. A kabinet kormánybiztost nevezett ki az energiaellátás biztosítására a stratégiai ágazatokban.
Az ország több tartományában már június eleje óta korlátozzák a munkavégzést a nap legmelegebb óráiban. Venetóban például 12.30 és 16 óra között szüneteltetni kell a munkát az építőiparban, a kőbányákban, a mezőgazdaságban és a kertészetekben. Kivételt csak a közhasznú és mentési munkák jelentenek.
Kedden tizenöt városban – köztük Rómában, Milánóban, Firenzében és Velencében – lépett életbe a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás, amelyet az egészségügyi minisztérium szerdára is fenntart.
Öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélték Peter Murrellt, Nicola Sturgeon volt skót miniszterelnök egykori férjét, a Skót Nemzeti Párt korábbi pártigazgatóját.
Murrellt sikkasztás miatt marasztalta el az edinburgh‑i felsőbíróság, miután beismerte, hogy tizenkét év alatt több mint 400 ezer fontot vett ki jogtalanul a párt kasszájából. Az összeget személyes luxuscikkekre, köztük egy 125 ezer fontos lakóautóra költötte.
A vizsgálat 2021‑ben indult, miután az SNP adományozói jelezték, hogy a párt számláin eltűnt a függetlenségi kampányra gyűjtött pénz. Murrellt 2024 áprilisában vették őrizetbe, és idén májusban ismerte el a sikkasztást.
Nicola Sturgeont egy időre szintén kihallgatták, de ellene nem indult eljárás.
Murrell az SNP egyik kulcsfigurája volt: irányítása alatt a párt három skót parlamenti választást nyert, és továbbra is Skócia függetlenségéért, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásért kampányol.
Adásunkban Iszlai Renáta (Reni) klarinétművész-énekessel és Szász Márk (Boka) gitáros-énekessel, a 2022 tavaszán alakult magyarországi Reni & Boka duó tagjaival hallhatnak beszélgetést. Első, Forrás című nagylemezüket a közelmúltban elhozták Nagyváradra, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is. Erdélyi turnéjuk alkalmával Benedek Csilla kérte őket mikrofonhoz.
Reni & Boka
A marosvásárhelyi születésű Iszlai Renáta (Reni) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián kezdte el az egyetemi alapozó éveit, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mester diplomát klarinét szakon. Többszörös ösztöndíjjal számos interaktív zenés foglalkozás megalkotója. Tagja az újrahasznosított hangszereken játszó Bélaműhelynek. Csibi Borókával közösen a Születésed története című, háborítatlan születésről szóló könyv szerzője.
A szatmárnémeti származású Szász Márk (Boka) 13 évnyi világjárásából merített zenei tapasztalatokat, és Afrika, Brazília, Kuba zenéit hozta repertoárjukba. A díjnyertes Szókimondóka fejlesztőjátékhoz zenét és több tucat dalt szerzett. Rendszeresen tart improvizatív énekköröket felnőtteknek és iskolás gyerekeknek. 2021 óta hangszerkészítéssel is foglalkozik.
A Reni & Boka duó tagjai a szabad zenélésben érzik elemükben magukat. Közös világukban a hangszeres improvizáció, a természetközeli képek, a többszólamú ének, az absztrakt történetmesélés és az önismereti témák találkoznak. A formáció 2025-ben megnyerte az Öröm a zene tehetségkutatót, ahol dalaik először szólaltak meg zenekari hangzással. 2026-ban a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjának támogatottjai.
A kolozsvári ítélőtábla jogerősen elutasította Cristian Anton fellebbezését, így a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított volt vezetője előzetes letartóztatásban…
Új szakaszába lépett a nagyváradi premontrei rend kilakoltatási ügye. Tegnap hosszú órákon át tartott Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát kilakoltatására…
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben…
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról…
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így…
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon…
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink…
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is…
A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet.
A kolozsvári ítélőtábla jogerősen elutasította Cristian Anton fellebbezését, így a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított volt vezetője előzetes letartóztatásban marad. Az ARR egykori vezetőjét egyebek mellett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. Ugyanebben az ügyben vizsgálati fogságot rendeltek el egy magáncég vezetője, Radu Bogdan Alexandru ellen is több rendbéli megvesztegetés gyanúja miatt. További nyolc gyanúsított hatósági felügyelet alá került. Az ügyészek szerint a Cristian Anton által 2025 decemberében létrehozott és irányított bűnszervezet pénzért cserében segített a hivatásos sofőröknek a közúti árufuvarozói képesítés megszerzésében.
Új szakaszába lépett a nagyváradi premontrei rend kilakoltatási ügye. Tegnap hosszú órákon át tartott Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát kilakoltatására vonatkozó bírósági ítélet végrehajtása. A nagyváradi önkormányzat arra hivatkozik, hogy az egykori premontrei rend gimnáziuma immár jogerős bírósági végzés szerint az önkormányzaté, de a rendház is az övé lett, amit az apát jogi képviselője szerint az önkormányzat önkényesen íratott át a nevére azért, hogy felújíthassa európai uniós pénzekből az iskolát. Tisztázatlan jogi helyzet esetén ugyanis a román tannyelvű intézmény elesne a 20 millió euró értékű uniós támogatástól. A kilakoltatás ellen mintegy száz nagyváradi tiltakozott, de jelen volt Tőkés László volt református püspök és Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt elnöke is. Kiderült, hogy harminc napon belül az apát a templom sekrestyéjét is ki kell ürítse, de a Maszol hírportál tudósítása szerint jelezte, nem adja fel a küzdelmet.
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben a magyarországi választások után, és a korábbi szövetségi elnök, Markó Béla sem mondta azt, hogy le kellene váltani a jelenlegi vezetést. Antal Árpád - akinek nyilatkozatát a Maszol hírportál idézte - hangsúlyozta: „a legkisebb repedés sincs az RMDSZ-ben”, és szerinte a médiában megjelent értelmezések félrevezetők voltak. Úgy fogalmazott, Markó Béla a hírtelevízió riportere által feltett kérdésére adott válaszában nem erősítette meg a vezetőváltás szükségességét, a kijelentéseket pedig szerinte nem teljes összefüggésükben idézték. Antal Árpád szerint Kelemen Hunornak vagy bármely RMDSZ-vezetőnek akkor kellene lemondania, ha az erdélyi magyarok 90 százalékban egy másik pártra szavaznának, mint amelyet az RMDSZ támogat. Mint ismert, Markó Béla bírálta az RMDSZ vezetőségét, hogy egyoldalúan csak a Fidesszel alakított ki viszonyt a magyarországi pártok közül, és e tekintetben változást sürgetett az RMDSZ-ben.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére. A politikustól azt kérdezték az újságírók a parlamentben, hogy lehetségesnek tartja-e a megbékélést az Ilie Bolojan vezette PNL és a Sorin Grindeanu vezette PSD között a szociáldemokraták belső szavazásának időpontja, április 20-a előtt. Kelemen felidézte, hogy 2023-ban, amikor a PSD és a PNL Klaus Iohannis akkori államfő támogatásával kiszorította az RMDSZ-t a kormányból, ő maga is az utolsó pillanatig tárgyalóasztalnál maradt, és megoldást keresett. Úgy vélte, most is van remény és esély kompromisszumra, mert a koalíciónak folytatnia kell a munkát. Mint ismert, a szociáldemokraták várhatóan április 20-án döntik el, hogy a kormányban maradnak vagy más politikai stratégiát választanak.
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) új vezetői: Cristina Chiriac, Ioan-Viorel Cerbu és Codrin-Horațiu Miron. Ugyancsak szerdán lép hivatalába Alex-Florin Florența a DIICOT főügyészhelyetteseként, illetve Marius-Ionel Ștefan a DNA főügyészhelyetteseként. Nicușor Dan államfő múlt szerdán jelentette be, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló rendeleteket Radu Marinescu igazságügyi miniszter javaslatai alapján.
A nyers adatok szerint februárban éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. Folytatódott tehát a januári tendencia, az ipar ugyanis 3,9 százalékos mínusszal indította a 2026-os évet. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint az ágazat teljesítménye 1,5 százalékkal romlott 2025 februárjához viszonyítva. Az év első két hónapjában az ipar termelése a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 2,5 százalékkal maradt el 2025 azonos időszakától.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról - derült ki a nemzetközi pénzintézet jelentéséből. Eszerint az IMF 2027-re 2,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít Romániában. A Valutaalap a tavalyi 7,3 százalékos infláció után idén 7,8 százalékos pénzromlással számol, szemben az októberben előrejelzett 6,7 százalékkal. Jövőre az infláció 3,9 százalékra mérséklődhet - olvasható a világgazdasági kilátásokról szóló jelentésben. Az Országos Statisztikai Intézet tegnap közölte, hogy a februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció hazánkban. A szolgáltatások 11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek csaknem 11 százalékkal, az élelmiszerek pedig mintegy 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon túli magyar közösségek helyzetéről és prioritásairól - ezt Kelemen Hunor nyilatkozta ma reggel a Kossuth Rádiónak. Közölte, hogy hétfőn pár perces beszélgetésük volt. Kelemen megjegyezte: a szakadékokat fel kell számolni a határon túli magyarok és Magyarország között, ez az RMDSZ-nek állandó törekvése volt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikai programja folytatható-e, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, erről akkor lehet többet mondani, amikor az új kormány előáll a nemzetpolitika programjával. - Az első beszélgetésből nekem az volt a következtetésem, Magyar Péter a határon túli magyarok támogatását komolyan gondolja, hogy milyen formában ez egy másik történet – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki egy nappal korábban a bukaresti parlamentben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a határon túli magyarok támogatásának kérdésében az alapelvekben nem várhatók jelentős változások, a pénzügyi támogatások terén azonban elképzelhetők módosulások.
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink megértését köszönjük!
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is végzett - jelentette be a tartomány kormányzója.
Hasan Sildak a sajtónak elmondta, a 19 éves lövöldöző az iskola egykori diákja volt és végül saját maga ellen fordította fegyverét. 12 sebesültet kórházban ápolnak, az egyik megsebesült tanár súlyos állapotban van.
A Hürriyet című török lap szerint a fiú többeket túszul ejtett, mielőtt végzett volna magával.
Az ilyen jellegű incidensek viszonylag ritkák Törökországban, ahol helyi szervezetek becslései szerint egyébként több tízmillió lőfegyver van forgalomban, nagyrészt illegálisan.
A hét végén újraindulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután a felek jelezték: a korábbi kudarc ellenére készek visszatérni az egyeztetésekhez. A Reuters értesülései szerint a delegációk akár már pénteken folytathatják a megbeszéléseket, annak ellenére, hogy Washington blokád alá vonta az iráni kikötőket, válaszul Teherán lépéseire a Hormuzi‑szorosban.
Az amerikai intézkedést Irán „kalózkodásnak” nevezte, és figyelmeztetett: minden öbölbeli kikötő veszélybe kerülhet, ha támadás éri az iráni hajókat. A feszültség az olajpiacot is megrázta: az árak előbb emelkedtek, majd a diplomáciai remények hatására száz dollár alá estek.
A konfliktus hátterében továbbra is a nukleáris program áll. A NATO‑szövetségesek eközben a szoros újranyitását sürgetik, attól tartva, hogy a válság világgazdasági következményekkel járhat.
A Hormuzi‑szoros lezárása és az energia‑infrastruktúra elleni támadások napi több mint 10 millió hordós kiesést okoztak márciusban – ez a történelem legnagyobb olajpiaci zavara. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális gazdaság stabilizálódásának egyedüli feltétele, hogy a szoros forgalma legalább részben helyreálljon.
Az Egyesült Államok Irán urándúsítási programjának 20 éves felfüggesztését kérte egy esetleges békmegállapodás feltételeként – derül ki az amerikai sajtóból, miután a hétvégi pakisztáni tárgyalások eredménytelenül zárultak.
JD Vance alelnök vasárnap megállapodás nélkül távozott az iszlámábádi tárgyalásokról. A fő vitapontok az iráni nukleáris program és a Hormuzi-szoros újranyitása körül alakultak ki. A Wall Street Journal szerint Washington 20 éves urándúsítási szünetet kért szankciók enyhítéséért cserébe, Irán azonban csak ötéves felfüggesztésre hajlandó – írja a New York Times. Teherán emellett elvi alapon utasítja el az urándúsítás jogának korlátozását, amelyet polgári nukleáris programja részének tart.
Vance hétfőn úgy fogalmazott: az Egyesült Államok világos határvonalakat szögezett le, és Iránon múlik, folytatódnak-e a közvetlen tárgyalások. Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a kulcskérdés az, hogy Irán adja vissza már meglévő dúsított uránkészleteit, és vállaljon garanciát a jövőbeli dúsítás mellőzésére. Oroszország közben jelezte: kész befogadni az iráni dúsított uránt a területére egy esetleges megállapodás keretében.
Brüsszel rendkívüli lépéseket javasol az iráni háború miatt elszabadult üzemanyag‑ és energiaárak kezelésére. Az Európai Bizottság bejelentette: átmenetileg lazítaná az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok több segítséget adhassanak a leginkább érintett ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak, a közúti fuvarozásnak és az európai hajózásnak. A támogatások a háború előtti árakhoz képest fizetett többletköltségek egy részét fedeznék.
A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy az energiaintenzív iparágak a korábbinál nagyobb, akár ötven százalékot meghaladó támogatást kaphassanak.
A tagállamok már megkezdték a javaslat véleményezését, a végleges szabályokat pedig már a hónap vége előtt elfogadhatják. A brüsszeli testület hangsúlyozza: a könnyítések ideiglenesek, és kizárólag az iráni háború energiapiaci következményeinek enyhítését szolgálják.
Kína gyors ütemben alakítja át energiaellátását, miután az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal gyakorlatilag megbénította a Közel‑Keletről érkező szállítmányokat. A világ legnagyobb energiaimportőre 2025-ben még teljes behozatalának csaknem felét a térségből szerezte be, de a Hormuzi‑szoros lezárása óta ez az arány történelmi mélypontra esett. A Reuters elemzése szerint májusra a közel-keleti olaj részesedése mindössze 31 százalékra zuhant, és a finomított üzemanyagok importja gyakorlatilag nullára csökkent.
Peking most Brazíliából, Oroszországból és Észak‑Afrikából próbálja pótolni a kieső mennyiségeket, de a teljes import így is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A gáz behozatala szintén visszaesett, különösen a közel-keleti forrásokból.
Szakértők szerint Kína számára továbbra is komoly kihívás, hogy stabil ellátást biztosítson, miközben a globális energiapiacot a háború okozta bizonytalanság határozza meg. A helyzet rendeződése nagyrészt attól függ, hogy a térségben mikor indulhat újra a tengeri szállítás.
"
["post_title"]=>
string(98) "Újrainduló tárgyalások, rekord olajpiaci zavar – mi történik az USA–Irán konfliktusban?"
["post_excerpt"]=>
string(183) "A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "ujraindulo-targyalasok-rekord-olajpiaci-zavar-mi-tortenik-az-usa-iran-konfliktusban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-14 14:57:45"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:57:45"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461961"
["menu_order"]=>
int(267)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3596 (24) {
["ID"]=>
int(461996)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-15 11:29:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-15 08:29:22"
["post_content"]=>
string(802) "
A kolozsvári ítélőtábla jogerősen elutasította Cristian Anton fellebbezését, így a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított volt vezetője előzetes letartóztatásban marad. Az ARR egykori vezetőjét egyebek mellett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. Ugyanebben az ügyben vizsgálati fogságot rendeltek el egy magáncég vezetője, Radu Bogdan Alexandru ellen is több rendbéli megvesztegetés gyanúja miatt. További nyolc gyanúsított hatósági felügyelet alá került. Az ügyészek szerint a Cristian Anton által 2025 decemberében létrehozott és irányított bűnszervezet pénzért cserében segített a hivatásos sofőröknek a közúti árufuvarozói képesítés megszerzésében.
