Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója bojkottálta az Országgyűlés hétfői ülését.

A jogszabály preambuluma szerint a módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, és megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait. Rögzítették, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.

Az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását. Magyar Péter már a kampányban, majd a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás óta többször lemondásra szólította fel az államfőt és más állami szervek vezetőit, arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány „bábjaként” működtek.

Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum időkorlátját, így a jövőben nem választható képviselőnek az, aki legalább 12 évig már betöltött ilyen tisztséget, vagy akit legalább 3 választáson országgyűlési képviselővé választottak. A módosítás nem érinti a jelenlegi országgyűlési képviselők megbízatását.

A jogszabály jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban: a jövőben a 15 tagú testület tagjait nem 12, hanem 9 évre választják majd az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, és az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és még három alkotmánybírót érint. A jövőben a testület elnökét nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják 3 évre.

Helyreáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatásköre, amelyet a 2013-ban elfogadott alaptörvény-módosítás korlátozott, szűkítve a testület felülvizsgálati lehetőségeit egyebek mellett a központi költségvetéssel és az adókkal, illetékekkel, járulékokkal kapcsolatban.

Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok. A módosítás értelmében a jövőben sarkalatos törvényben meghatározott módon a bírák jelölhetnek legfeljebb 3-3 embert a Kúria, illetve az OBH elnöki tisztségére, és közülük választja ki a köztársasági elnök posztonként azt az 1 személyt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.

A Kúria és az OBH elnöke esetében is 9-ről 6 évre rövidül a megbízatás időtartama, és a módosítás meghatározza a megbízatás megszűnésének eseteit, illetve sarkalatos törvényben meghatározott módon lehetővé teszi az elnökök visszahívását a bírák kezdeményezésével.

Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.

Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett vármegye elnevezést ismét megyére állítja a vissza az alaptörvény módosítása, de rögzíti azt is, hogy a vármegye név az október 1-jei hatálybalépését követően is használható, amíg a megye elnevezésre való áttérés a „felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

Szintén október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség.

A módosítás több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást, így a jövőben feles többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről szóló szabályok. Nem lesz sarkalatos egyebek mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvény, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló jogszabály és a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait érintő törvény sem.

Az eredeti alaptörvény-módosító javaslattal ellentétben – a törvényalkotási bizottság javaslatára – sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.

Megszüntetik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, és hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmát – miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése -, arra hivatkozva, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.