Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
A jeruzsálemi kerületi bíróság tegnap ideiglenes végzéssel felfüggesztette Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter tervét, amellyel egy krokodilokkal teli vizesárkot alakítottak volna ki egy börtön körül.
A döntést a Hadd éljenek az állatok (Tnu lahajot lihijot) állatvédő szervezet keresete nyomán hozták meg. Ábrahám Rubin bíró indoklásában azt írta, hogy a krokodilokat érő várható káros hatásokról szóló állítások kivizsgálást igényelnek, ezért indokolt ideiglenes végzés kiadása, amely megtiltja az állatok átszállítását, illetve az ehhez kapcsolódó előkészítő intézkedéseket.
Az állatvédő szervezet a döntést követően kiadott közleményében azt írta, hogy a krokodilok nem fegyverek, nem büntetőeszközök és nem politikai kampány kellékei. Hozzátették, hogy a bírósági végzés egyelőre megakadályozza a visszafordíthatatlan beavatkozásokat, az állatok súlyos szenvedését és több millió sékel elköltését.
Izraelben mintegy két hete már megkezdték a munkálatokat a Negev-sivatagban fekvő Keciot börtön körül krokodilokkal teli vizesárok kialakításához. ahol különös biztonsági óvintézkedéssekkel őrzött rabokat, - köztük a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Nuhba nevű elitkommandójának terroristáit - tartják fogva.
Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben a védelmi miniszter és a vezérkar között, miután Jiszráel Kac védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását.
A hadsereg röviddel később közleményben tudatta, hogy a tábornok a helyén marad, mivel a védelmi miniszternek nincs hatásköre a vezérőrnagy egyoldalú felmentésére.
"
["post_title"]=>
string(38) "Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben"
["post_excerpt"]=>
string(153) "A védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(37) "nyilt-konfliktus-robbant-ki-izraelben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-08-03 12:48:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:48:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466152"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3267 (24) {
["ID"]=>
int(466150)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-08-03 12:46:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:46:59"
["post_content"]=>
string(1072) "
A marokkói belügyminisztérium közlése szerint a közösségi médiában terjedő valótlan információk, az embercsempész-hálózatok tevékenysége és egy spanyol bírósági döntés félreértelmezése vezetett ahhoz, hogy több tízezer ember próbált bejutni a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába.
A marokkói hatóságok szerint mintegy 40 ezer migráns kísérelte meg az átkelést, további több mint ezret pedig még Melilla előtt feltartóztattak. A halálos áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot. Marokkó 11, Spanyolország legalább 72 halottról számolt be.
Rabat visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint szándékosan engedte volna a tömeges határátlépést, és hangsúlyozta: továbbra is együttműködik az illegális migráció visszaszorításában, ugyanakkor nagyobb nemzetközi szerepvállalást sürget a migráció kezelésében.
Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki a pártvezetők nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról a szociáldemokrata miniszterelnök.
A Budapest-Brassó repülőjárat indítása mindkét város és mindkét ország számára fontos lépés – mondta a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a járat megnyitó ünnepségén Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren.
„Az első gumiabroncs legyártásával módunk nyílt letesztelni az új gyár termelési kapacitását, és minden a tervek szerint folyik” – jelentette be hétfőn Susana Tuşa, a Nokian Tyres Romania Operations vezérigazgatója.
Büntetlenség illeti meg az Egyesült Államok elnökét hivatalos minőségében hozott intézkedéseinél – ítélkezett az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn abban az ügyben, amelyet Donald Trump korábbi elnök kezdeményezett az ellene emelt bűnvádi eljárás nyomán.
Ezt a háború sújtotta ország biztonsági szolgálata közölte. Közleményük szerint a feltételezett elkövetők zavargást akartak kelteni június 30-án Kijevben elterelésként, hogy eközben átvegyék az irányítást az ukrán parlament fölött, és elvegyék a hatalmat a katonaságtól és a kormánytól, írja a CNN.
A spanyol legfelsőbb bíróság érvényben hagyta hétfőn a Carles Puigdemont és más szakadár katalán vezetők elleni elfogatóparancsot, úgy döntve, hogy a minapi amnesztiatörvény rájuk nem vonatkozik.
Nyolc palesztin meghalt és több tucatnyi megsebesült, amikor az izraeli erők a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisz és Rafah több területét bombázták – közölték egészségügyi tisztviselők kedden, miközben emberek ezrei menekültek el otthonukból a támadás elől.
Ma veszi át hivatalosan az Európai Unió soros elnökségét Orbán Viktor Brüsszelben Alexander De Croo belga kormányfőtől. Legutóbb Magyarország 13 évvel…
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kánikulariadót adott ki az ország területének háromnegyedére.Az előrejelzés szerint a Körösvidéken, a Bánságban, Erdély déli…
Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki a pártvezetők nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról a szociáldemokrata miniszterelnök.
Marcel Ciolacu a kormányalakítási konzultációk mintájára egymás után fogadta a kormány székházában a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok 2-3 tagú küldöttségét – nem úgy, mint februárban, amikor a koalíciós pártok az ellenzék kizárásával állapodtak meg a helyhatósági és európai parlamenti választás összevonásáról és az elnökválasztás előrehozásáról. A PNL ezután meggondolta magát, és megakadályozta az elnökválasztás kiírását szeptember 15-re.
A korábbi menetrendhez a kiszámíthatóság nevében ragaszkodó PSD elnöke azonban nem sok támogatásra talált az ellenzéki pártok részéről. A többség – köztük az RMDSZ – azt szeretné, hogy semmiképpen ne vonják össze az elnökválasztást az év végén esedékes parlamenti választásokkal.
A Budapest-Brassó repülőjárat indítása mindkét város és mindkét ország számára fontos lépés – mondta a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a járat megnyitó ünnepségén Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren.
Az erdélyi származású Antal Ferenc – aki egyben a Budapest Airport igazgatóságának tagja – közölte, bíznak az új járat hosszú távú sikereiben és abban, hogy mind gazdasági, mind kulturális szempontból gyümölcsöző kapcsolatokat eredményez.
A helyettes államtitkár úgy vélte, a közlekedés gyorsasága és kényelme új lehetőségeket teremt a turizmus, az üzleti kapcsolatok és a kultúra területein.
Románia magyarországi nagykövete, Gabriel Sopanda is azt hangsúlyozta, hogy az új légi járat még közelebb hozza Magyarországot és Romániát.
Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a Wizz Air járatának köszönhetően heti háromszor repülhetnek az utasok a Budapest - Brassó útvonalon.
A reálszakosok matematikából, a humán szakosok pedig történelemből vizsgáztak.
Csütörtökön lesz a szaknak megfelelő választott tantárgy-vizsga, amikor biológia, kémia, fizika, közgazdaságtan, filozófia, földrajz, informatika, logika, érvelés és kommunikáció, szociológia és pszichológia közül választhatnak a diákok. Pénteken az anyanyelvi vizsgával zárul az érettségi.
Az oktatási tárca közlése szerint tegnap a román nyelv és irodalom írásbelin 98,3 százalékos volt a részvétel. A 125.694 jelentkező közül 2077-en nem jelentek meg, 34 személyt pedig kizártak a vizsgáról csalási kísérlet miatt.
A dolgozatok javítása digitálisan történik. A tételeket és a javítókulcsot az írásbeli vizsgák napján 15 óráig közzéteszik a subiecte.edu.ro honlapon.
„Az első gumiabroncs legyártásával módunk nyílt letesztelni az új gyár termelési kapacitását, és minden a tervek szerint folyik” - jelentette be hétfőn Susana Tuşa, a Nokian Tyres Romania Operations vezérigazgatója.
A nagyváradi üzem építése 2023 májusában kezdődött. A finn vállalat 2022 novemberében jelentette be, hogy gyárat épít Nagyváradon, azt követően, hogy az Oroszországból való kivonulás mellett döntött. A romániai beruházás értéke 650 millió euró, amiből 99,55 millió euró a bukaresti kormány által nyújtott állami támogatás. Ezt a Nokian Tyres több részletben kapja meg 2028-ig.
A próbaüzem 60 fős személyzettel indult, ami a teljes kapacitású termelés megkezdéséig 500 főre fog nőni. A tervek szerint a kereskedelmi célú termelésnek 2025 elején kell elkezdődnie. A gyár termelési kapacitása évi 6 millió gumiabroncs lesz. A Nokian Tyres tájékoztatása szerint a nagyváradi a világ első nulla szén-dioxid-kibocsátású gumiabroncs gyára.
Büntetlenség illeti meg az Egyesült Államok elnökét hivatalos minőségében hozott intézkedéseinél – ítélkezett az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn abban az ügyben, amelyet Donald Trump korábbi elnök kezdeményezett az ellene emelt bűnvádi eljárás nyomán.
Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő bírói tanács 6:3 arányban hozta meg a döntést, amelyben kimondják, hogy hatalmi ágak szétválasztásának alapján, „az elnöki hatalom természetéből fakadóan egy korábbi elnököt abszolút immunitás illet meg a büntetőjogi felelősségre vonás alól az alkotmányos felhatalmazásának körén belül tett cselekedeteinél". A Legfelsőbb Bíróság vezető bírája, John Roberts által jegyzett határozatban az is olvasható, hogy egy volt elnök „legalább vélelmezett büntetlenséget élvez minden hivatali intézkedésnél", de azt is hozzáteszi, hogy „nincs büntetlenség a nem hivatali cselekedeteknél".
Annak eldöntését ugyanakkor, hogy a volt elnökök immunitásáról hozott megállapítás milyen mértékben alkalmazható Donald Trump büntetőügyére, a Legfelsőbb Bíróság visszautalta alacsonyabb szintű bíróság illetékességű körébe.
Ezt a háború sújtotta ország biztonsági szolgálata közölte. Közleményük szerint a feltételezett elkövetők zavargást akartak kelteni június 30-án Kijevben elterelésként, hogy eközben átvegyék az irányítást az ukrán parlament fölött, és elvegyék a hatalmat a katonaságtól és a kormánytól, írja a CNN.
Az nem derül ki a tájékoztatásból, hogy a gyanúsítottaknak van-e orosz kötődése. Négy gyanúsítottat azonosítottak, kettőt őrizetbe is vettek közül. Ha bűnösnek találják őket, akár tíz év börtönt is kaphatnak.
Az ukrán biztonsági szolgálat közlése szerint fegyvereket és lőszereket foglaltak le tőlük, de számítógépeiken bizonyítékokat is találtak a tervezett akcióról.
A spanyol legfelsőbb bíróság érvényben hagyta hétfőn a Carles Puigdemont és más szakadár katalán vezetők elleni elfogatóparancsot, úgy döntve, hogy a minapi amnesztiatörvény rájuk nem vonatkozik.
A döntés megingathatja a szocialisták vezette törékeny kormánykoalíciót, és közvetlen hatással lehet az önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemontra, aki a 2017. évi események idején a katalán kormány elnöke volt. A sikkasztással, engedetlenséggel és terrorizmussal vádolt Puigdemont korábbi nyilatkozatai szerint azt remélte, hogy a törvény hatályba lépése után rövidesen hazatérhet.
A spanyol parlamentben május 30-án elfogadott és június 11-én kihirdetett amnesztiatörvény közkegyelmet ad mindazoknak, akik 2017-ben megkísérelték kikiáltani Katalónia függetlenségét Spanyolországtól azért cserébe, hogy a szakadár pártok a választások után létfontosságú támogatást nyújtanak Pedro Sánchez kormányának.
Nyolc palesztin meghalt és több tucatnyi megsebesült, amikor az izraeli erők a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisz és Rafah több területét bombázták – közölték egészségügyi tisztviselők kedden, miközben emberek ezrei menekültek el otthonukból a támadás elől.
Az izraeli hadsereg hétfőn felszólította a keleti Hán-Júnisz több településének lakóit, hogy ürítsék ki otthonaikat, mielőtt a harckocsik ismét bevonultak a területre.
Több ezren kénytelenek voltak az éjszaka sötétjében elhagyni otthonaikat, miközben izraeli harckocsik és repülőgépek bombázták az evakuálási parancsban megnevezett területeket – közölték a lakosok és a Hamász médiája.
Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy erői csapást mértek Hán-Júnisz olyan területeire, ahonnan hétfőn mintegy húsz rakétát indítottak. A csapások előtt intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a civilek ne sérüljenek meg, lehetővé téve számukra a területről való kimenekítést – közölték a kiürítési parancsra hivatkozva. A hadsereg egyben azzal vádolta a meg a Hamászt, hogy pajzsként használja a polgári infrastruktúrát és a lakosokat. Az iszlamista szervezet ezt tagadja.
A legmagasabb, 5-ös szintre erősödött az Atlanti-óceánon a Karib-tengeri Szélrózsa-szigetekre érkező Beryl hurrikán.
Már hétfőn is komoly pusztítást végzett a Beryl hurrikán, a Kis-Antillákhoz tartozó Grenadán fákat csavart ki, tetőket kapott le házakról a vihar.
Dickon Mitchell grenadai miniszterelnök arról beszélt, egy halálos áldozatról tudnak, de a helyzet bonyolult, a hatóságok ugyanis nehezen tudják megközelíteni a hurrikán által sújtott területeket.
A kormányfő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Grenadához tartozó Carriacou szigetét „fél óra alatt kilapította a hurrikán.”
A Beryl hurrikán szele hétfőn éjjelre már meghaladta a 260 km/h-t.
Több francia városban az utcára vonult tegnap a baloldal a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) fölényes győzelme után az előrehozott parlamenti választások első fordulójában.
Emmanuel Macron francia elnök - aki előrehozott választásokat írt ki, miután pártja vereséget szenvedett az európai választásokon - centrista koalíciója vasárnap újabb megalázó vereséget szenvedett. Szövetsége a szavazatok 20,7 százalékával a harmadik helyen végzett, míg a szélsőbaloldali LFI-t és a kommunistákat is magában foglaló baloldali pártszövetség, az Új Népfront 28,1 százalékot szerzett.
Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése 33,5%-ot szerzett, csaknem megduplázva eredményét a legutóbbi, 2022-es parlamenti választásokhoz képest. A vasárnap esti előrejelzések szerint pártja a második forduló után akár abszolút többséget szerezhet. Az, hogy az egyes tömbök végül hány képviselői helyet kapnak a parlamentben, csak a július 7-i, második fordulóban dől el. A második fordulóra kedden 18 óráig kell jelentkezniük azoknak a jelölteknek, akik a regisztrált választók szavazatainak legalább 12,5 százalékát megszerezték.(forrás:euronews.hu)
Ma veszi át hivatalosan az Európai Unió soros elnökségét Orbán Viktor Brüsszelben Alexander De Croo belga kormányfőtől. Legutóbb Magyarország 13 évvel ezelőtt, 2011. január 1-jétől töltötte be a tagállamok között rotációs elven változó tisztet, és csakúgy, mint idén, akkor is Belgiumot követte a sorban, majd Lengyelország következik.
A magyar elnökség mottója: Tegyük naggyá Európát! A magyar program hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között szerepel egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, az európai védelmi politika megerősítése, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, gazdálkodó-orientált uniós agrárpolitika, valamint a demográfiai kihívások kezelése.
Több tagállam, de leginkább az Európai Parlament szerette volna elérni, hogy az Orbán-kormány miatt felmerült jogállamisági kérdések, illetve az Európai Unió működésével szemben szkeptikus nézetei miatt halasszák el a magyar soros elnökséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kánikulariadót adott ki az ország területének háromnegyedére.Az előrejelzés szerint a Körösvidéken, a Bánságban, Erdély déli régióiban, Olténiában, Munténiában, Dobrudzsában és Moldvában rendkívül meleg várható július elsején és másodikán, a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80-as szintet.
A nappali maximumok elérik, sőt délen és keleten meg is haladhatják a 35-39 fokot, és éjszaka is csak 20 fokig hűl le a levegő.Kedden a forró légtömeg Románia déli és keleti régióiba húzódik le, Munténiában, Dobrudzsában és Moldva déli részén 35-37 fokig kúszik fel a hőmérő higanyszála, és éjjel sem lesz hűvösebb 20 foknál. A fővárosban is kánikula lesz, 37-38 fokos nappali értékekkel.
Az ellenzéki pártok többsége nem támogatja az év végén esedékes elnökválasztás előrehozását szeptemberre, úgy, ahogy arról korábban megállapodás született a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) között – derült ki a pártvezetők nyilatkozataiból, akikkel hétfőn egyeztetett a témáról a szociáldemokrata miniszterelnök.
Marcel Ciolacu a kormányalakítási konzultációk mintájára egymás után fogadta a kormány székházában a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok 2-3 tagú küldöttségét – nem úgy, mint februárban, amikor a koalíciós pártok az ellenzék kizárásával állapodtak meg a helyhatósági és európai parlamenti választás összevonásáról és az elnökválasztás előrehozásáról. A PNL ezután meggondolta magát, és megakadályozta az elnökválasztás kiírását szeptember 15-re.
A korábbi menetrendhez a kiszámíthatóság nevében ragaszkodó PSD elnöke azonban nem sok támogatásra talált az ellenzéki pártok részéről. A többség – köztük az RMDSZ – azt szeretné, hogy semmiképpen ne vonják össze az elnökválasztást az év végén esedékes parlamenti választásokkal.