Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, november 5-én karbantartási munkálatok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári (Szakálháza) adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján pénteken közzétett adatok szerint április elsejétől az október 10-i határidőig 6916 külföldön lakó vagy tartózkodó romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra az államelnök-választáson.
Az ukrán hadsereg a Donyeck megyei Toreck városának hozzávetőlegesen 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt, míg a város többi részét elfoglalták az orosz erők – jelentette ki Vaszil Csincsik, a település polgármestere pénteken egy tévéműsorban.
Albániának már régen bent kellene lennie az Európai Unióban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Edi Rama albán kormányfővel folytatott tárgyalása után adott sajtónyilatkozatában.
Németország 1,4 milliárd eurós (560 milliárd forintos) katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig – jelentette be Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki berlini látogatásán.
Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek meg.
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy az alkotmánybíróság kizárta Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt az államelnök-választásról, aki…
A képviselőházhoz eljuttatott átirat szerint az ügyészek az egykori tárcavezető lakását és informatikai eszközeit akarják átkutatni. A liberális politikus ellen…
Az utólagos értékelések szerint a vihar nem hozott 3 métert meghaladó tengeri árhullámot, amitől a szakemberek tartottak a Tampa-öböl körzetében, ugyanakkor a károkozás mértékét növelte, hogy a hurrikánt helyi forgószelek, tornádók sorozata kísérte.
Joe Biden elnök szerint a teljes kár mértéke 50 milliárd dollár lehet, a helyreállításhoz pedig segítséget ígért. A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy Joe Biden vasárnap felkeresi a katasztrófa sújtotta államot.
Több mint 2 millió fogyasztónál szünetel az áramszolgáltatás, a helyreállításon mintegy 50 ezer szakember dolgozik.
A Milton hurrikán szerdán késő este érte el Floridát, és keleti irányban áthaladva a szárazföld felett csütörtökön reggel hagyta el az Egyesült Államok területét.
A pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint érvényben marad a román szuverén devizakötelezettségek BBB-/A3-as szintű osztályzata.
A cég megerősítette a szuverén besorolás stabil kilátását is, amelyet a mérsékelt államadósság-állományra, valamint hazánk 2025-től várható szilárd növekedési kilátásaira alapoznak.
Az ügynökség úgy véli, hogy Románia gazdasága idén 1,6, a következő három évben viszont átlagosan 3% fölötti növekedést fog elérni, elsősorban az európai uniós forrásoknak köszönhetően.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján pénteken közzétett adatok szerint április elsejétől az október 10-i határidőig 6916 külföldön lakó vagy tartózkodó romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra az államelnök-választáson.
Ugyanakkor péntek délutánig 6014-en kérelmezték a www.votstrainatate.ro weboldalon, hogy levélben szavazhassanak a parlamenti választásokon. Utóbbi esetben a regisztrálás határideje október 17.
A külföldön élő román állampolgárok nemcsak levélben, hanem a külképviseleti szavazóhelyiségeknél is leadhatják voksukat, ennek érdekében szeptember végéig regisztrálhattak. Az AEP honlapja szerint 6751-en adnák le szavazatukat az államelnöki és 6067-en a parlamenti választásokon.
Az elnökválasztást november 24-én, a parlamentit december elsején tartják.
Az ukrán hadsereg a Donyeck megyei Toreck városának hozzávetőlegesen 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt, míg a város többi részét elfoglalták az orosz erők - jelentette ki Vaszil Csincsik, a település polgármestere pénteken egy tévéműsorban.
A városvezető közlése szerint Toreckben jelenleg 1150 lakos tartózkodik. "Minden erőfeszítést megteszünk a civilek evakuálása érdekében, de jelenleg nem olyan a helyzet, hogy az embereket központilag szervezett buszokkal lehetne kimenekíteni" – tette hozzá. Szavai szerint csak bizonyos időközönként tudnak a városból embereket evakuálni, amikor a helyzet ehhez kellően biztonságos, és az időjárási viszonyok is megfelelőek.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a régió kikötői infrastruktúráját szerda este ért orosz csapás halálos áldozatainak száma kilencre nőtt, miután pénteken egy 48 éves férfi belehalt sérüléseibe a kórházban. Kiemelte, hogy két nap alatt Oroszország 13 civilt ölt meg a régióban, többségében fiatalokat.
A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg pénteken FPV-drónnal csapást mért egy civil gépjárműre a régióban található Kozacsa Lopany faluban, a támadás következtében egy 38 éves férfi meghalt, 56 éves nővére pedig sokkot kapott.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 169 katonai összecsapásra került sor a fronton, a legtöbb Donyeck megyében, Liman, Pokrovszk és Kurahove települések térségében zajlott.
A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 666 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, nyolc harckocsit, 59 tüzérségi fegyvert és hetven drónt.
Albániának már régen bent kellene lennie az Európai Unióban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, az Edi Rama albán kormányfővel folytatott tárgyalása után adott sajtónyilatkozatában.
Orbán Viktor elmondta, vendégével az európai helyzetről, a Nyugat-Balkán és az európai politika jövőjéről is eszmecserét folytattak.
Edi Ramát méltatva felidézte: sok olyan meglátást kapott tőle az elmúlt években, amelyeket a magyar politikában is tudott használni. Most nekünk kell segítséget adnunk albán barátainknak, hiszen a Nyugat-Balkán országai átlagosan 15 éve várakoznak arra, hogy belépjenek az Európai Unióba, 2009 óta várakozik Albánia is - emlékeztetett. Hozzátette: van elég baj Európában – amiről beszélhetett a minap Strasbourgban is -, ezekre a bajokra pedig a legnyilvánvalóbb orvosság az volna, ha az EU végre befogadná a Nyugat-Balkán országait.
Ezzel friss lendületet, új energiát és új gazdasági lehetőségeket is kapnánk - hangsúlyozta.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Albánia kiválóan teljesített a tárgyalások során. Ha a csatlakozás tényleg érdemalapú folyamat lenne, akkor Albániának már régen bent kellene lennie az unióban - jegyezte meg. Hozzáfűzte azonban, hogy nagyon nehéz a bővítéssel szembeni politikai ellenszenvet vagy óvatosságot legyőzni és áthidalni.
A magyar kormányfő egy sikerről is beszámolt: jövő kedden Luxemburgban EU-Albánia kormányközi konferenciát tartanak, ahol megnyitják az első tárgyalási fejezetcsoportot. Büszkeséggel említette, hogy mindez abban a pillanatban következik be, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét.
Felidézte azt is, hogy a legutóbbi sikeres bővítés akkor történt, amikor szintén Magyarország volt a soros elnök.
Magyarország szorgalmazza a felelős szomszédságpolitika jegyében, hogy a pénzügyi támogatásokat az EU minél hamarabb adja oda a Nyugat-Balkán országainak - közölte, hozzátéve, nem kell ezzel megvárni a tagságot. Itt az Európai Növekedési Eszköz meg más eszközök is, ahonnan megkaphatják a növekedéshez szükséges pénzügyi támogatást – vetette fel.
A megbeszélés során érintett kétoldalú kérdésekre kitérve emlékeztetett arra, hogy Albánia nagyon fontos partnere Magyarországnak: magyar cégek kulcsszerepet töltenek ott be kulcságazatokban. Ez nem mindennapos, nemcsak a magyar cégek sikere miatt fontos ez, hanem mert reputációt szeretnénk gyűjteni a későbbi, újabb befektetésekhez is - jelezte.
Értékelése szerint ezek a cégek jól teljesítenek, a telekommunikációs és távközlési piacon például a 4iG egy óriási, előkészítés alatt álló beruházásról is beszámolt, amely Albániát és Egyiptomot köti majd össze egy telekommunikációs hálózattal.
A Wizzair több mint 50 várost kapcsol össze Tiranával, az OTP elnyerte idén Albániában a legjobb digitális és üzleti banknak járó címet, de ott van a Fővárosi Vízművek is, amely kulcsszerepet kapott Tirana vízügyi rendszerének modernizálásában - sorolta.
Edi Ramával abban állapodtak meg, hogy a kétoldalú együttműködést folytatni fogják: Magyarország várja az albán üzleti élet érdeklődőit, valamint készen áll arra, hogy az eddigieket is meghaladó súllyal vegyen részt az albán gazdaság modernizálásában – közölte Orbán Viktor.
Németország 1,4 milliárd eurós (560 milliárd forintos) katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig - jelentette be Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki berlini látogatásán.
A támogatás jelzés Oroszország számára, hogy az időhúzás terve nem fog működni, és a Nyugat nem hagy fel Ukrajna támogatásával – mondta Zelenszkijnek a német kancellár.
Németország a légvédelmi felszereléseket, harckocsikat, harci drónokat, tarackokat, páncélozott járműveket, radarokat és tüzérségi lövedékeket, ezen belül belga, dán és norvég hozzájárulást is tartalmazó újabb segélycsomagot az év végéig szállítja le.
Scholz közölte, a találkozón az ukrán elnökkel egyetértettek abban, hogy Oroszországnak is részt kell vennie az ukrajnai békekonferencián. "A békét csak a nemzetközi jog alapján lehet biztosítani, óriási erőfeszítések árán" - mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy nem fognak belemenni egy Oroszország által diktált békébe.
Zelenszkij köszönetet mondott Scholznak országa támogatásért Oroszországgal szemben, és felbecsülhetetlen értékűnek nevezte a berlini vezetéstől kapott légvédelmi felszereléseket.
"Németország másoknál több segítséget nyújtott hazánknak a légvédelmi rendszerek terén" - mondta Zelenszkij a találkozón. "Ezek a tények, ezzel ukrán életek ezreit mentették meg, védelmet nyújtva városainknak és falvainknak az orosz terrorral szemben" - tette hozzá.
Az ukrán elnök a héten mutatta be "győzelmi tervét" európai szövetségeseinek, amely a háború befejezése mellett nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének engedélyezését is sürgeti az orosz területekre való mélyebb behatolás érdekében.
"Számunkra kulcsfontosságú, hogy a támogatás mértéke a következő évben se csökkenjen" - emelte ki Zelenszkij a berlini kancellária épületénél, ahol immáron negyedik alkalommal találkozott a német kancellárral.
"A nap folyamán bemutatok Olafnak egy tervet, amely meglátásunk szerint békemegállapodásra kényszerítheti Oroszországot, legkésőbb jövőre véget vethet a háborúnak, és biztosíthatja egy hasonló agresszió megakadályozását a jövőben" - jelentette ki az ukrán elnök.
Dánia további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a Németországgal közös határán – jelentette be pénteken a dán igazságügyi minisztérium. Az igazságügyi tárca indoklásként a terrorveszélyt, a közel-keleti konfliktus terjedését és az országban történt tavalyi Korán-égetések kiváltotta erőszakhullám folytatódását említette.
Meg kell védenünk a dán állampolgárokat - mondta Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter pénteki nyilatkozatában.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a szomszédos Németország és Svédország már visszaállította a határellenőrzést a saját oldalukon.
"Mi itt Európában súlyos helyzetbe kerültünk, és el kell gondolkodnunk azon, hogy ki előtt nyitjuk meg országunk határait" – jelentette ki Hummelgaard.
Dánia 2023 áprilisában jelentette be, hogy szigorúbb határellenőrzést vezet be a Németországgal közös határán. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa - amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában - általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.
A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás.
Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek meg.
Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el - közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.
A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországba helyezik el. A családokat nem választják szét.
"A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat" - mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.
Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is. A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.
Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról.
A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak. A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.
Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének. Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.
A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.
A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész - 880 fő számára - a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.
Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret. A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.
Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.
Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt "elrettentő erejük" is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.
A szeptember közepén Olaszországban járt brit miniszterelnök, Keir Starmer jelezte, hogy kormánya „tanulmányozza” az albánokkal kötött menekültügyi megállapodást „a La Manche csatornán áthaladó migránshajók elleni pragmatikus megközelítés részeként”. Olaf Scholz német kancellár már közvetlenül az olasz-albán paktum aláírása után érdeklődését fejezte ki a megoldás iránt.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy az alkotmánybíróság kizárta Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt az államelnök-választásról, aki így nem indulhat jelöltként a megmérettetésen. Beszélünk a liberálisok politikai balettmutatványáról is, akik felbontották ugyan a koalíciót, de nem léptek ki a kormányból. Megtudhatják a franciaországi és az ausztriai belpolitikai helyzet legújabb fejleményeit, illetve azt is, hogy kik és miért kapták az idén a természettudományi Nobel-díjakat.
Szőcs Levente háttere az egy éve tartó izraeli háborúról
Garzó Ferenc jegyzete: Mozgásszegény életünk és a politikai bicepsz
Bukarestben tanácskoznak október 10. és 11. között a Romániai és a Magyarországi Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsai. Ebből az alkalomból a két testület tagjai tegnap este szentmisét mutattak be a fővárosi Szent József-székesegyházban, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt a főcelebráns. Ma reggel 8 órakor a magyarországi és a romániai püspökök a bukaresti Barátok templomában mutattak be magyar nyelvű misét. Borbély Tamás összeállítását hallják.
A képviselőházhoz eljuttatott átirat szerint az ügyészek az egykori tárcavezető lakását és informatikai eszközeit akarják átkutatni.
A liberális politikus ellen tegnap indítottak nyomozást. Az ügyészek azzal vádolják, hogy a Huşi-i városi kórház szakorvosaként kenőpénzt fogadott el pácienseitől.
Nelu Tătaru a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusától 9 hónapon át vezette az egészségügyi tárcát Ludovic Orban kormányában. Jelenleg képviselő, tegnapig az alsóház egészségügyi bizottságát elnökölte.
A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat, ennek ellenére a Nemzeti Liberális Párt valamennyi politikai tisztségből menesztette, és törölte a Vaslui megyei jelöltlista éléről.
Az ügyben további 27 személy ellen is folyik a nyomozás, akiket vesztegetés bűntett elkövetésével gyanúsítanak.
