Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
A Központi Választási Iroda véglegesítette az államelnök-jelöltek sorrendjét a szavazócédulán a november 24-i elnökválasztás első fordulójára. A testület döntése értelmében…
A külföldön élő román állampolgároknak az állandó választói névjegyzékbe való felvételére vonatkozó pontosításokat közölt a Központi Választási Iroda. A testület…
A hazai lakosság mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti…
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) által folytatólagosan elkövetett vesztegetéssel vádolt Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter ügye ma kerül a képviselőház elé.…
Iuliu Maniu,egykori román miniszterelnök, illetve magyar országgyűlési képviselő emlékezete, magyar kapcsolatai illetve kötődései – többek között ez a témája a…
A Központi Választási Iroda véglegesítette az államelnök-jelöltek sorrendjét a szavazócédulán a november 24-i elnökválasztás első fordulójára. A testület döntése értelmében 14 jelölt fog megmérettetni. Sorshúzás alapján megállapították, hogy a jelöltek milyen sorrendben lesznek a szavazócédulán. Az első pozícióba Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje került. Második a Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. Harmadik a szociáldemokrata párti Marcel Ciolacu, negyedik a liberális Nicolae Ciucă. Ötödik az RMDSZ elnökjelöltje, Kelemen Hunor. Hatodik a függetlenként induló Mircea Geoană. A jelöltek további sorrendje: Ana Birchall, Alexandra Bertalan-Păcuraru, Sebastian-Constantin Popescu, Ludovic Orban, Călin Georgescu, Cristian Diaconescu, Cristian-Vasile Terheș és Silviu Predoiu.
A külföldön élő román állampolgároknak az állandó választói névjegyzékbe való felvételére vonatkozó pontosításokat közölt a Központi Választási Iroda. A testület határozata szerint csak a levélben szavazók választói névjegyzékére kerülnek fel azok a külföldi román állampolgárok, akik a közelgő államfőválasztáson a levélszavazásra és a szavazóhelyiségnél történő szavazásra is regisztráltak és jóváhagyást kaptak. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint az október 10-i határidőig kevesebb mint 7 ezren regisztráltak.
A nyers adatok szerint 4,3 százalékkal csökkent augusztusban az ipari termelés hazánkba éves összevetésben - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok az ipari termelés volumenének 2 százalékos csökkenését mutatják 2023 augusztusához viszonyítva. Az év első nyolc hónapjában az ipar termelésének volumene 2 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint, míg a naptárhatástól megtisztított adatok 1,6 százalékos csökkenést mutatnak.
A jövő évben várhatóan tovább lassul a román gazdaság növekedése, sőt a recesszió veszélye is fennáll, bár nem ez az alapforgatókönyv – véli a CFA Románia Egyesület alelnöke, Adrian Codîrlaşu. A pénzügyi elemzők szakmai szervezete rámutatott, hogy a gazdaság növekedési ütemének lassulása és a jövő évi adóügyi intézkedésekkel kapcsolatos bizonytanságok miatt tovább csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom. A szakmai szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a gazdaság egyéves távlatairól. Legfrissebb jelentésük szerint az idén 1,7 százalékos, jövőre 1,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, de a felmérésben részt vevők közül egyesek a recessziót sem zárják ki. Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt 7,3 százalékra becsülik, jövőre 5,9 százalékos deficitet valószínűsítenek. A GDP-arányos államadósság a megkérdezettek szerint 56 százalékra nő a következő egy évben. Az elemzők csaknem 5 százalékos inflációt várnak 12 hónap múlva.
Gazdáné Olosz Ella A csend értelmezése című gobelin kiállítása nyílik meg holnap délután 5 órától a Román Parasztmúzeumban A bukaresti Liszt Intézet által a Parasztmúzeummal partnerségben megszervezett tárlat a Parasztmúzeum Új Galéria termében nyílik meg A kiállítás kurátora: Gazda József műkritikus. Megnyitóbeszédet mond: Virgil Ștefan Nițulescu, a házigazda múzeum igazgatója és Cătălin Davidescu műkritikus.
Újabb Bihar megyei körgyűrűt adtak át a forgalomnak. Tegnap délutántól lehet közlekedni valamivel több mint 9 méter hosszú belényesi körgyűrűn, amely a Bihar Megyei Tanács által megvalósított immár hatodik elkerülő út - közölte a megyei önkormányzatra hivatkozva a Krónika. A belényesi körgyűrűn változatos domborzati viszonyok miatt nagyon összetett munkálatokra volt szükség, mivel két völgyhídat, három felüljárót, valamint két hidat is építettek. Az új útszakasz biztosítani fogja az összeköttetést a belényesi körgyűrű és a 764-es számú megyei út, illetve ezen keresztül lehet majd behajtani a leendő belényesi ipari park területére.
Mától tavaszig nem lehet használni a Cenkre felvivő felvonót Brassóban korszerűsítési munkálatok miatt. Az új, modern felvonó óránként 450 utast tud majd szállítani Brassó egyik látványosságára és egyik közkedvelt szabadidőtöltési helyszínére, a Cenkre. A cenkalji sétányról, a városközpont közeléből induló drótkötélpályás felvonót 1970 augusztusában adták át, azóta nem volt szükség jelentősebb javításra.
A hazai lakosság mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett - derült ki a közelmúltban közzétett Románia klímahelyzete 2024-ben elnevezésű jelentésben szereplő adatokból. A felmérés szerint a környezetet érintő problémák sorában a klímaváltozás az 5. helyen állt. A lakosság mindössze 7 százaléka gondolta prioritásnak. A megkérdezettek szerint a legsúlyosabb problémát az erdőirtások jelentik (37 százalék), majd a háztartási hulladékok (12 százalék), a légszennyezés (11 százalék) és a természeti erőforrások kimerülése (11 százazék) következik. A demográfiai elemzés rámutatott, hogy az idősebb generációk, az 1928 és 1946 között, illetve az 1946 és 1964 között születettek hisznek a legkisebb mértékben abban, hogy az éghajlatváltozásokat az emberi tevékenység idézi elő.
A fotovoltaikus naperőművekben termelt energia mennyisége 2 milliárd 570 millió kWh volt az idei év első nyolc hónapjában, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet ma közzétett adataiból. A fotovoltaikus erőművekben termelt napenergiára vonatkozó adatok a prosumereket is tartalmazzák. A szélerőművek termelése csaknem 17 százalékkal csökkent, a vízerőműveknél csaknem 24 százalékos visszaesést jegyeztek fel, az atomerőművek termelése pedig 4 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) által folytatólagosan elkövetett vesztegetéssel vádolt Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter ügye ma kerül a képviselőház elé. Az ügyészek mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Délben ült ült össze a képviselőház jogi bizottsága, amelynek jelentést kell készítenie a DNA kéréséről, amely a számítógép- és házkutatásra vonatkozó végzésre vonatkozik. Valamennyi parlamenti frakció bejelentette, hogy a volt egészségügyi miniszter mentelmi jogának felfüggesztése mellett fog szavazni, ezért várhatóan a jogi bizottság jelentését ma délután a 4 órakor kezdődő plenáris ülésen bocsátják végszavazásra a képviselők.
Iuliu Maniu,egykori román miniszterelnök, illetve magyar országgyűlési képviselő emlékezete, magyar kapcsolatai illetve kötődései – többek között ez a témája a mai Észpresszónak – erről kérdezte a bukaresti rádió stúdiójában Borbély Tamás Marchut Réka történészt, a magyarországi Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály kutatóját – tartsanak velünk.
A Központi Választási Iroda véglegesítette az államelnök-jelöltek sorrendjét a szavazócédulán a november 24-i elnökválasztás első fordulójára. A testület döntése értelmében 14 jelölt fog megmérettetni. Sorshúzás alapján megállapították, hogy a jelöltek milyen sorrendben lesznek a szavazócédulán. Az első pozícióba Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje került. Második a Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. Harmadik a szociáldemokrata párti Marcel Ciolacu, negyedik a liberális Nicolae Ciucă. Ötödik az RMDSZ elnökjelöltje, Kelemen Hunor. Hatodik a függetlenként induló Mircea Geoană. A jelöltek további sorrendje: Ana Birchall, Alexandra Bertalan-Păcuraru, Sebastian-Constantin Popescu, Ludovic Orban, Călin Georgescu, Cristian Diaconescu, Cristian-Vasile Terheș és Silviu Predoiu.
