Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
A jeruzsálemi kerületi bíróság tegnap ideiglenes végzéssel felfüggesztette Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter tervét, amellyel egy krokodilokkal teli vizesárkot alakítottak volna ki egy börtön körül.
A döntést a Hadd éljenek az állatok (Tnu lahajot lihijot) állatvédő szervezet keresete nyomán hozták meg. Ábrahám Rubin bíró indoklásában azt írta, hogy a krokodilokat érő várható káros hatásokról szóló állítások kivizsgálást igényelnek, ezért indokolt ideiglenes végzés kiadása, amely megtiltja az állatok átszállítását, illetve az ehhez kapcsolódó előkészítő intézkedéseket.
Az állatvédő szervezet a döntést követően kiadott közleményében azt írta, hogy a krokodilok nem fegyverek, nem büntetőeszközök és nem politikai kampány kellékei. Hozzátették, hogy a bírósági végzés egyelőre megakadályozza a visszafordíthatatlan beavatkozásokat, az állatok súlyos szenvedését és több millió sékel elköltését.
Izraelben mintegy két hete már megkezdték a munkálatokat a Negev-sivatagban fekvő Keciot börtön körül krokodilokkal teli vizesárok kialakításához. ahol különös biztonsági óvintézkedéssekkel őrzött rabokat, - köztük a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Nuhba nevű elitkommandójának terroristáit - tartják fogva.
Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben a védelmi miniszter és a vezérkar között, miután Jiszráel Kac védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását.
A hadsereg röviddel később közleményben tudatta, hogy a tábornok a helyén marad, mivel a védelmi miniszternek nincs hatásköre a vezérőrnagy egyoldalú felmentésére.
"
["post_title"]=>
string(38) "Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben"
["post_excerpt"]=>
string(153) "A védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(37) "nyilt-konfliktus-robbant-ki-izraelben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-08-03 12:48:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:48:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466152"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3368 (24) {
["ID"]=>
int(466150)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-08-03 12:46:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:46:59"
["post_content"]=>
string(1072) "
A marokkói belügyminisztérium közlése szerint a közösségi médiában terjedő valótlan információk, az embercsempész-hálózatok tevékenysége és egy spanyol bírósági döntés félreértelmezése vezetett ahhoz, hogy több tízezer ember próbált bejutni a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába.
A marokkói hatóságok szerint mintegy 40 ezer migráns kísérelte meg az átkelést, további több mint ezret pedig még Melilla előtt feltartóztattak. A halálos áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot. Marokkó 11, Spanyolország legalább 72 halottról számolt be.
Rabat visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint szándékosan engedte volna a tömeges határátlépést, és hangsúlyozta: továbbra is együttműködik az illegális migráció visszaszorításában, ugyanakkor nagyobb nemzetközi szerepvállalást sürget a migráció kezelésében.
Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
Ebben a mezőgazdasági évben 2,239 millió hektáron vetettek búzát a romániai gazdák, ami majdnem 31 ezer hektárral haladja meg a tavalyi termőterületet. Ez…
Energiatárolásra kötelezik az áramtermelő-fogyasztókat, vagyis a prosumereket. Erről döntött múlt héten a képviselőház. A módosító tervezet értelmében visszamenőleg is kellene…
Hétfőn és kedden az államelnök-választás és a parlamenti választások időpontjáról konzultál a kormány a pártok képviselőivel. A kormány sajtóirodája még vasárnap közölte, hogy…
A román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával folytatódik mától a június 17-én szóbeli képességpróbákkal indított érettségi. A dolgozatok digitális javítása miatt a román nyelv és…
Két nap alatt öt hegymászó, illetve túrázó halt meg az Alpokban, a legtöbben a Mont Blanc hegységben – közölték pénteken a francia és olasz mentőszolgálatok.
Az ország érdekében Biden elnöknek el kell hagynia a versenyt – ezzel a címmel jelentetett meg szerkesztőségi vezércikket a New York Times, amelyben arra kéri a regnáló elnököt, hogy lépjen vissza a választási versenytől és indítson mást a Demokrata Párt Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson.
Árulás és újratervezés címmel közöl véleménycikket a Magyar Nemzetben a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint „Európa válságban van. Eltűnőben a keresztény civilizáció. Lejtmenetben az Európai Unió. Európa gazdasági és politikai súlya csökken. Amit az európai emberek érzékelnek: béke, rend és fejlődés helyett háború, migráció és stagnálás”.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg a magyar szervezetekre leadott voksok 94 százalékát, a Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban – derült ki a június 9-i helyhatósági választások végeredményei szerint, melyek az óvások elbírálását követően váltak elérhetővé a központi választási bizottság (BEC) honlapján.
Két nappal a hatályba lépése előtt és mindössze egy héttel a kihirdetése után a pénzügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy a bürokrácia csökkentését célzó digitalizálás még több bürokráciát eredményezett volna.
A magyar légitársaság közleményében elnézést kért az okozott kellemetlenségért, de állítása szerint ez a probléma nem a vállalat hatásköre: a Wizz Air felkészült ara, hogy zavartalanul működjön, de „úgy tűnik, hogy a légi forgalom irányítási rendszere komoly problémákkal küzd idén nyáron”.
Műsorunk tartalmából: • A heti hírösszefoglalónkból megtudhatják, hogy miért késlekednek a kormánypártok az elnökválasztás kiírásával, és miért veszélyes ez a…
Ebben a mezőgazdasági évben 2,239 millió hektáron vetettek búzát a romániai gazdák, ami majdnem 31 ezer hektárral haladja meg a tavalyi termőterületet.
Ez az negyedik legnagyobb termőterület az Európai Unióban Franciaország (4,893 millió hektár), Németország (2,897 millió ha) és Lengyelország (2,449 millió ha) mögött. Mivel az időjárás viszonylag kedvező volt a gabonaféléknek, a termés előre láthatóan nagyobb lesz a tavalyinál – írja az economica.net.Várhatóan a hazai gazdák 22 millió tonnánál több gabonát takarítanak be, ebből majdnem 10 millió tonna búzát.
Energiatárolásra kötelezik az áramtermelő-fogyasztókat, vagyis a prosumereket. Erről döntött múlt héten a képviselőház.
A módosító tervezet értelmében visszamenőleg is kellene tárolási kapacitást beépítsenek a termelő-fogyasztók. Ha Klaus Iohannis államfő kihirdeti a törvényt, akkor ezt a jelenlegi termelő-fogyasztók a saját zsebükből kell majd finanszírozzak és egészen 2027. december 31-ig kell megvalósítsák. A döntés azokat a prosumereket érinti, akik 10,8 és 400 kilowatt közötti teljesítményű rendszerekkel bírnak, ha 200 kilowatt alattirendszerről van szó, akkor az elméleti megtermelt kapacitás 30%-át lefedő akkumulátorcsomagot kell beüzemelni, ha pedig 200 és 400 kW közötti rendszerről van szó, akkor 50% tárolási kapacitást kell megvalósítani, magyarázta Antal Lóránt szenátor, az Energiaügyi szakbizottság elnöke, aki külön kiemelte azt is, hogy a jövőben már együttesen lehet csak pályázni a napelemekre és a tárolási kapacitásra.(forrás:MVR)
Hétfőn és kedden az államelnök-választás és a parlamenti választások időpontjáról konzultál a kormány a pártok képviselőivel. A kormány sajtóirodája még vasárnap közölte, hogy hétfőn 10-től a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR), 11-től a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), 14 órától az RMDSZ, 15 óráról az SOS Románia, 16 órától a nemzeti kisebbségek frakciója, 17 órától pedig a Szociálliberális Humanista Párt (PUSL) küldöttségét várják a Victoria-palotába.
Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke közölte a kormány képviselőivel folytatott tanácskozásután, hogy a beszélgetésen ismét hangot adott az USR álláspontjának, miszerint a választásokat a parlamenti ciklus vége utáni időpontban kell megtartani. A konzultációk kedden is folytatódnak.
A román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával folytatódik mától a június 17-én szóbeli képességpróbákkal indított érettségi. A dolgozatok digitális javítása miatt a román nyelv és irodalom vizsgán az idén érettségiző magyar tagozatos diákok kétszeres hátrányban vannak román társaikkal szemben, ezt két alkalommal jelezte alapos szakmai indoklás kíséretében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD), amely megállapította, hogy a helyzet diszkriminatív, ám az oktatási minisztérium mindeddig nem hozott döntést az orvoslásra.
A kétszeres hátrányos megkülönböztetés abból származik, hogy az idén érettségiző magyar diákok még a román társaikéval azonos tanterv és tankönyvek alapján tanulták a román nyelvet és irodalmat, valamint a vizsgakövetelmények is azonosak, a márciusi próbaérettségi minden eddiginél gyengébb eredményeiből pedig kiderült, hátrányosan érinti a magyar diákokat, hogy a korábbihoz hasonlóan nem olyan megyében értékelik dolgozataikat, ahol működik kisebbségi nyelvű oktatás.
A román nyelv és irodalom vizsgát kedden a reál szakosok számára a matematika, a humán osztályokban a történelem írásbeli követi, egy nap szünet után csütörtökön a választható tárgyból vizsgáznak az idei és korábbi végzősök, az utolsó írásbelit pénteken tartják magyar nyelv és irodalomból. Az előzetes eredményeket július 8-án teszik közzé, aznap délután lehet benyújtani az óvásokat, a végleges eredményeket július 12-én hirdetik ki.
Két nap alatt öt hegymászó, illetve túrázó halt meg az Alpokban, a legtöbben a Mont Blanc hegységben – közölték pénteken a francia és olasz mentőszolgálatok.
A francia Alpokban lezuhant áldozatok között egy cseh, egy lengyel és egy tajvani állampolgár van, az olasz oldalon egy további áldozatra bukkantak, aki valószínűleg előző nap zuhant le, feltehetően letért az ösvényről és lecsúszott a füves hegyoldalon.
A hegyimentők figyelmeztettek: az elmúlt napok számos balesetét az okozta, hogy a télen erőteljes havazások voltak a magasan fekvő részeken, és 2000 méter felett még mindig jelentős a hóréteg.
Az ország érdekében Biden elnöknek el kell hagynia a versenyt - ezzel a címmel jelentetett meg szerkesztőségi vezércikket a New York Times, amelyben arra kéri a regnáló elnököt, hogy lépjen vissza a választási versenytől és indítson mást a Demokrata Párt Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson.
Ahogy arról beszámoltunk, Joe Biden katasztrofális teljesítményt nyújtott az elnökjelöltek csütörtöki, első vitáján. A demokrata politikus eleve csak azért ment bele a vitába republikánus riválisával, hogy eloszlassa a korával és alkalmasságával kapcsolatos kételyeket, ehelyett csak megerősítette azokat. Már aznap éjjel olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint pánik tört ki a Demokrata Pártban, és annak a lehetőségét keresik, hogy kit lehetne Biden helyett jelölni elnöknek.
A New York Times hangsúlyozza: nem szabad elfelejteni, hogy Biden hívta ki Trumpot erre a szópárbajra, ő határozta meg a szabályokat, és ragaszkodott az általános választási vitákhoz képest több hónappal korábbi időponthoz. Azonban most szembe kell néznie azzal, hogy megbukott a saját tesztjén, fogalmazott az amerikai liberális napilap.
Árulás és újratervezés címmel közöl véleménycikket a Magyar Nemzetben a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint "Európa válságban van. Eltűnőben a keresztény civilizáció. Lejtmenetben az Európai Unió. Európa gazdasági és politikai súlya csökken. Amit az európai emberek érzékelnek: béke, rend és fejlődés helyett háború, migráció és stagnálás".
A kormányfő szerint mindezt súlyosbítja, hogy a buborékban élő brüsszeli bürokraták az elmúlt években számos hibás politikai döntést hoztak, sajátjuknak tekintik az ukrajnai háborút, le akarják győzni Oroszországot, holott a kontinens semmit nem nyerhet a háborúból, de könnyen mindent elveszíthet.
Orbán szerint az Európai Néppárt a kampányban változást ígérve gyűjtötte össze a szavazatokat, ám a választások után mégis az Európát végveszélybe sodró szocialistákkal és liberálisokkal állt össze, fittyet hányva az európai emberek döntésére. „Ennek a háborúpárti paktumnak egyetlen célja, hogy az Európát válságba sodró brüsszeli elit még legalább öt évig hatalomban maradjon” – írta a kormányfő a Magyar Nemzetben megállapítva, hogy „az Európai Néppárt árulásával a brüsszeli elit” „kivédte a Brüsszel bevételét célzó első támadást”. Hozzáteszi: folytatják az európai jobboldali pártok együttműködésének kiépítését. Ez vélhetően utalás a miniszterelnök politikai igazgatójának két nappal korábbi bejelentésére, miszerint egy új, közép-kelet-európai patrióta pártcsalád létrehozásán dolgozik a Fidesz.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg a magyar szervezetekre leadott voksok 94 százalékát, a Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban – derült ki a június 9-i helyhatósági választások végeredményei szerint, melyek az óvások elbírálását követően váltak elérhetővé a központi választási bizottság (BEC) honlapján.
Miután a legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a megyei pártlistákra leadott voksok alig 23 százalékát kapta és második helyen végzett az európai néppárti tagsággal rendelkező, csaknem 30 százalékos Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögött, idén a PSD "visszaelőzte" jelenlegi koalíciós partnerét: a szociáldemokraták megyei pártlistái az érvényes voksok 35,6 százalékát összesítették, a PNL 29,2 százalékával szemben.
A harmadik helyen a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végzett a megyei pártlistás voksok 9,7 százalékával, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az érvényes voksok 8,8 százalékát kapta.
A magyar tanácsos-jelöltek által összesített csaknem 509 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,8 százalékát teszi ki, miközben a legutóbbi népszámláláson az állandó lakosság 6 százaléka vallotta magát magyarnak Romániában.
Két nappal a hatályba lépése előtt és mindössze egy héttel a kihirdetése után a pénzügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy a bürokrácia csökkentését célzó digitalizálás még több bürokráciát eredményezett volna.
A rendelet megkövetelte volna az áfa-köteles adóalanyoktól, hogy minden hónap ötödikéig ellenőrizzék és szükség esetén egészítsék ki az adóhatóság nyilvántartása alapján, automatikusan kitöltött áfa-elszámolást, illetve készítsenek jelentést az adókülönbözet indoklásáról. A rendelet súlyos bírságokat helyezett kilátásba mulasztás vagy tévedés esetére.
A vállalkozások és a mérlegképes könyvelők érdekképviselete tiltakozott az eljárás ellen. Kifogásolták, hogy a szabályozás tervezetét csupán formaságból bocsátották közvitára, indokolatlanul nagy terhet ró a vállalkozásokra, ráadásul nem is áll rendelkezésre elegendő adat az elektronikus áfa-bevallás előzetes kitöltéséhez, amíg be nem vezetik teljes körűen az országos informatikai rendszert, ami a jövő elején fog megtörténni.
A felzúdulásra reagálva a kormány úgy döntött, hogy 2025. január elsejéig az adóalanyok nem kapnak adateltérési figyelmeztetéseket, és nem is kell megindokolniuk az adateltéréseket.
A magyar légitársaság közleményében elnézést kért az okozott kellemetlenségért, de állítása szerint ez a probléma nem a vállalat hatásköre: a Wizz Air felkészült ara, hogy zavartalanul működjön, de „úgy tűnik, hogy a légi forgalom irányítási rendszere komoly problémákkal küzd idén nyáron”.
A Wizz Air szerint csak június 26-án az európai légtér körülbelül 450 ezer perc késést regisztrált, elsősorban az időjárás miatt. Ez problémákat okozott a repülőtéri résidők kezelésében, negatívan befolyásolva a légi forgalmat irányító hatóságok és az Eurocontrol kapacitását.
Rámutattak, a jelenség nem csak a Wizz Air működését, hanem más légitársaságét is befolyásolta Európában, ennek következtében pedig a szállodai kapacitások korlátozottak lehetnek.
• A heti hírösszefoglalónkból megtudhatják, hogy miért késlekednek a kormánypártok az elnökválasztás kiírásával, és miért veszélyes ez a játszma. A kabinet az adóintézkedésekről sem kommunikál tisztán, ennek ellenére górcső alá vesszük, hogy milyen adóemeléseket hozhat a jövő év. A labdarúgó Európa-bajnokság is nagy izgalmakat tartogatott erre a hétre, így elemezzük röviden a román és a magyar válogatott teljesítményét.
•Szőcs Levente háttere arról, hogy a Wikileaks-alapító szabadulásáért szabott ár, a botrányos vádalku révén precedens nélküli csapás érte a szólás- és sajtószabadságot.
•Garzó Ferenc jegyzete: A vöröseltolódás és az ökrünk szarva
Ebben a mezőgazdasági évben 2,239 millió hektáron vetettek búzát a romániai gazdák, ami majdnem 31 ezer hektárral haladja meg a tavalyi termőterületet.
Ez az negyedik legnagyobb termőterület az Európai Unióban Franciaország (4,893 millió hektár), Németország (2,897 millió ha) és Lengyelország (2,449 millió ha) mögött. Mivel az időjárás viszonylag kedvező volt a gabonaféléknek, a termés előre láthatóan nagyobb lesz a tavalyinál – írja az economica.net.Várhatóan a hazai gazdák 22 millió tonnánál több gabonát takarítanak be, ebből majdnem 10 millió tonna búzát.
