A heti hírösszefoglalóban áttekintjük, mekkora az esélye annak, hogy az államfő által frissen kijelölt Siegfried Mureșan miniszterelnök-jelölt kormányt alakítson, miért fordult át rendbontásba a gazdatüntetés, hogyan végződött a svédországi parlamenti választás, illetve Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök milyen témákat érintett az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják arról, hogy Donald Trump amerikai elnök fenyegetőzései és agresszív lépései miként távolították el az Egyesült Államoktól két legközelebbi szövetségesét, és kényszerítette ki gyakorlatilag Kanada és az Európai Unió összefogását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel Piszkos és tiszta kezek, látszatok című jegyzetét.
November 8-ra írta ki ma a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választásokat az illetékes miniszter.
November elején 23 nemzeti kisebbség tagjai választják meg nemzeti tanácsaikat – közölte a Demo Berisa ügyvezető emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter.
A szeptember 16-án ideiglenesen lezárt külön választói névjegyzékek alapján 21 nemzeti közösség - köztük a magyar - esetében teljesültek a közvetlen választás feltételei. A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül gyakorolják a kulturális önigazgatáshoz kapcsolódó jogaikat. A testületek az oktatás, a kultúra, a kisebbségi nyelvű tájékoztatás, valamint a nyelv és írás hivatalos használata területén képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek az ezekkel kapcsolatos döntéshozatalban, illetve egyes kérdésekben maguk döntenek.
A nemzeti tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól, a rendes választásokat valamennyi érintett nemzeti tanács esetében ugyanazon a napon kell megtartani.
Az Európai Unió földgáztárolói jelenleg 67 százalékos töltöttségi szinten állnak, ami az adott időszakra vetítve történelmi mélypontnak számít, és messze elmarad az uniós célkitűzéstől, amely december elejére 80 százalékos értéket ír elő.
A norvég Equinor szakértői szerint november elsejére legfeljebb 75 százalékos töltöttség érhető el. A 2022-es ukrajnai válsággal ellentétben az európai országok a nyár folyamán nem töltötték fel a tárolóikat, mivel az inverz piaci szerkezet nem ösztönzött készletezésre. Az ázsiai spot árak közel megháromszorozódtak.
"
["post_title"]=>
string(80) "Equinor: Az EU földgáztárolói jelenleg 67%-os töltöttségi szinten állnak"
["post_excerpt"]=>
string(111) "A norvég Equinor szakértői szerint november elsejére legfeljebb 75 százalékos töltöttség érhető el. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "equinor-az-eu-foldgaztaroloi-jelenleg-67-os-toltottsegi-szinten-allnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-18 14:02:12"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 11:02:12"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=468179"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3814 (24) {
["ID"]=>
int(468177)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-18 14:01:05"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-18 11:01:05"
["post_content"]=>
string(1073) "
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta megszakadt párbeszédet - nyilatkozta ma I Dzsemjong dél-koreai elnök. Az amerikai elnök - aki első hivatali ideje alatt (2017-2021) három alkalommal találkozott az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongünnel - jelezte, hogy az év végéig újra találkozni szeretne vele.
Észak-Korea eddig nem reagált a kezdményezésre. Dél-Korea "előzetes koordinációs erőfeszítéseket" folytat - közölte a dél-koreai államfő, hozzátéve, hogy jelenleg egy Trump-Kim találkozó megszervezése "továbbra is nehéz (...) de nem lehetetlen".
I Dzsemjong egyben szólt arról, hogy Szöul nem küldi hadseregét harcolni az Egyesült Államok és Irán közötti háborúba. Kijelentése válasz volt azokra a hírekre, amelyek szerint Dél-Korea a Hormuzi-szorosba tervezne csapatokat küldeni.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük, mekkora az esélye annak, hogy az államfő által frissen kijelölt Siegfried Mureșan miniszterelnök-jelölt kormányt alakítson, miért fordult át rendbontásba a gazdatüntetés, hogyan végződött a svédországi parlamenti választás, illetve Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök milyen témákat érintett az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják arról, hogy Donald Trump amerikai elnök fenyegetőzései és agresszív lépései miként távolították el az Egyesült Államoktól két legközelebbi szövetségesét, és kényszerítette ki gyakorlatilag Kanada és az Európai Unió összefogását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel Piszkos és tiszta kezek, látszatok című jegyzetét.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”. Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat. Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek. Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában. Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből. A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta. A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből. Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI. Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők. Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi…
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására. Orbán Anita…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség Facebook‑bejegyzésében azt írta: „A PSD bárói ma örülhettek egy kicsit, de pechükre az USR miniszterei ma is dolgoznak.” Az üzenet szerint az USR folytatja a megkezdett reformokat, miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) bírósági úton próbálja megakadályozni a változásokat. A párt hangsúlyozza: „Nem hagyjuk cserben Romániát egy nehéz pillanatban – az országot nem lehet leállítani.” A nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a kormányválságról szóló pletykákat és megerősítse az USR kormányzati szerepvállalását.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint június 3. és szeptember 9. között 83 ember betegedett meg Romániában a nyugat‑nílusi vírustól – ebből 72 esetet igazoltak, 11 pedig valószínűsíthető. A fertőzés öt idős ember halálát okozta, akik mind társbetegségekben is szenvedtek. A legtöbb megbetegedést Bukarestben regisztrálták, 34 esetet, de több megye – köztük Ilfov, Călărași és Brăila – is érintett. A vírus szúnyogcsípéssel terjed, ezért a szakemberek a szúnyogok elleni védekezést javasolják: hosszú ruházat viselését, szúnyogriasztók használatát, az ablakok hálóval való lefedését és az állóvizek felszámolását a lakóhelyek körül.
A kormányfő ellenőrző testületének jelentése szerint a Doicești‑i kis moduláris reaktor (SMR) projekt költségbecslése 6,5 milliárd dollárra emelkedett, ami 3,8 milliárddal több az eredeti számításnál. A vizsgálat feltárta, hogy a projekt több mint 20 hónapos késésben van, és a helyszín kiválasztása, valamint a Nuclearelectrica és a Nova Power & Gas közötti társulás nem követte az uniós versenyszabályokat. A jelentés szerint a kockázatok aránytalanul oszlanak meg, a döntések pedig hátrányosan érintik az állami vállalatot. A testület javasolja a felelősség megállapítását és az együttműködés jogszerűségének újraértékelését. A Doicești‑i projekt Románia első kis moduláris atomreaktorának építését célozza. Ilie Bolojan kormányfő nem támogatja a projektet, bírálói szerint viszont ez lenne az ára a román-amerikai stratégiai partnerség folytatásának.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta..
Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett – jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
A 2025-ös PISA-felmérés szerint a romániai magyar diákok továbbra is jobban teljesítenek, mint a román nyelven tanulók, de náluk is jelentős visszaesés történt a 2022-es eredményekhez képest – derül ki a romániai magyar oktatásra vonatkozó eredményekből, melyeket a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tájékoztatóján ismertetett Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus.
Gyorsjelentésük szerint a magyar nyelven tanulók jobbak minden területen (szövegértés, matematika, természettudomány), mint a román nyelvű többség. Azonban a különbségek csökkentek. Egy másik következtetés, hogy a magyar anyanyelvű, de románul tanuló diákok teljesítménye kifejezetten gyenge, mert a többségi oktatás nem veszi figyelembe a nyelvi különbségeket.
Európában kevés kisebbség teljesít ilyen jól: hasonló eredmény csak az olaszországi németeknél és a moldáviai oroszoknál látható. A magyar oktatás kifejezetten erős a kis- és középvárosokban, ahol a magyarországi átlagot is megközelíti.
Az adatokból az is kiderül, hogy Románia a legméltánytalanabb oktatási rendszerrel rendelkezik a PISA-ban részt vevő országok között: a családi háttér hatása kiemelkedően erős.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt képviselője azt sürgeti, hogy a képviselőház oktatási bizottsága mielőbb tűzze napirendre a mobiltelefonok iskolai használatát betiltó törvénytervezetet - írja az Agerpres.
A politikus szerint a javaslatot már az oktatási minisztérium is kedvezően véleményezte, és példaként Dániát említi, ahol a PISA‑eredmények romlása miatt a szünetekben is tiltanák a telefonhasználatot. Turcan hangsúlyozza: a cél nem a gyerekek büntetése, hanem a figyelem javítása és a tanulási idő növelése.
A PISA‑adatok szerint Romániában a digitális eszközök okozta figyelemelterelés 18 pontos lemaradással függ össze az OECD‑átlaghoz képest. A képviselő úgy véli, a telefonhasználat szabályozása olyan terület, ahol azonnali intézkedésekre van szükség.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség Facebook‑bejegyzésében azt írta: „A PSD bárói ma örülhettek egy kicsit, de pechükre az USR miniszterei ma is dolgoznak.”
Az üzenet szerint az USR folytatja a megkezdett reformokat, miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) bírósági úton próbálja megakadályozni a változásokat. A párt hangsúlyozza: „Nem hagyjuk cserben Romániát egy nehéz pillanatban – az országot nem lehet leállítani.”
A nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a kormányválságról szóló pletykákat és megerősítse az USR kormányzati szerepvállalását.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint június 3. és szeptember 9. között 83 ember betegedett meg Romániában a nyugat‑nílusi vírustól – ebből 72 esetet igazoltak, 11 pedig valószínűsíthető.
A fertőzés öt idős ember halálát okozta, akik mind társbetegségekben is szenvedtek. A legtöbb megbetegedést Bukarestben regisztrálták, 34 esetet, de több megye – köztük Ilfov, Călărași és Brăila – is érintett.
A vírus szúnyogcsípéssel terjed, ezért a szakemberek a szúnyogok elleni védekezést javasolják: hosszú ruházat viselését, szúnyogriasztók használatát, az ablakok hálóval való lefedését és az állóvizek felszámolását a lakóhelyek körül.
A kormányfő ellenőrző testületének jelentése szerint a Doicești‑i kis moduláris reaktor (SMR) projekt költségbecslése 6,5 milliárd dollárra emelkedett, ami 3,8 milliárddal több az eredeti számításnál.
A vizsgálat feltárta, hogy a projekt több mint 20 hónapos késésben van, és a helyszín kiválasztása, valamint a Nuclearelectrica és a Nova Power & Gas közötti társulás nem követte az uniós versenyszabályokat. A jelentés szerint a kockázatok aránytalanul oszlanak meg, a döntések pedig hátrányosan érintik az állami vállalatot. A testület javasolja a felelősség megállapítását és az együttműködés jogszerűségének újraértékelését. A Doicești‑i projekt Románia első kis moduláris atomreaktorának építését célozza. Ilie Bolojan kormányfő nem támogatja a projektet, bírálói szerint viszont ez lenne az ára a román-amerikai stratégiai partnerség folytatásának.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára különböző védelmi eszközök beszerzésére a lég- és rakétavédelem területén, valamint egyebek mellett lőszerek és drónok vásárlására.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.
"
["post_title"]=>
string(74) "Az EB 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára"
["post_excerpt"]=>
string(179) "A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(65) "az-eb-61-milliard-euro-kifizeteset-hagyta-ma-jova-ukrajna-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 13:29:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 10:29:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467875"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3769 (24) {
["ID"]=>
int(467859)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:46"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:46"
["post_content"]=>
string(882) "
Negyed évszázaddal a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken a 25. évforduló alkalmából.
Az X-en közzétett üzenetében Kallas kiemelte: a szeptember 11-i események alapjaiban változtatták meg a világpolitikai viszonyokat és változtatták meg a történelem menetét.
Az Európai Tanács a közösségi oldalán külön bejegyzésben azt írta: szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot, de átalakította biztonsághoz való hozzáállást az unión belüli is.
"
["post_title"]=>
string(69) "Európai Tanács: Szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot"
["post_excerpt"]=>
string(286) "Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "europai-tanacs-szeptember-11-e-orokre-megvaltoztatta-a-vilagot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467859"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3770 (24) {
["ID"]=>
int(467856)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:45:07"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:45:07"
["post_content"]=>
string(738) "
Az Ukrajna elleni orosz támadások újabb hulláma közepette ma váratlanul Kijevbe látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Látogatásának programját nem hozták nyilvánosságra.
Maciej Wewiór lengyel külügyi szóvivő a PAP hírügynökségnek azt mondta: Sikorski látogatása az Oroszország ellen harcoló Ukrajnával való szolidaritás jele. A kijevi hatóságok ma reggel, amikor Sikorski már Kijevben tartózkodott, előbb sárga, majd piros jelzésű riasztást adtak ki dróntámadás veszélye okán. A sárga riasztás dróntámadást jelez, a piros rakétatámadás veszélyére figyelmeztet.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
