Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy hétfőtől nagyszabású műveletet indít a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajók kimenekítésére, miután Irán február végén indított háborúja leállította a Hormuzi-szoroson át haladó forgalmat. Irán 14 pontos békejavaslatát a nukleáris kérdések halasztásával vetette fel, de Washington szigorú korlátozásokat követel az iráni nukleáris programra. A konfliktus globális gazdasági hatásai már most is jelentősek: az olajárak 100 dollár fölé emelkedtek, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e valós alternatíva az olajfüggőség csökkentésére.
Az energetikai reziliencia növelése abszolút prioritásnak számít, és Románia jelentős mértékben hozzájárulhat ehhez földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának, valamint a transzatlanti partnerség melletti elkötelezettségének köszönhetően - hangsúlyozta hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozóján vesz részt hétfőn Jerevánban.
Az esemény keretében Bulgária, Szerbia, Görögország, a Moldovai Köztársaság és Románia vezetői a Vertikális Gázfolyosóról és ennek a regionális energiaellátás biztonságának megerősítésében betöltött szerepéről tárgyaltak. "Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a beszerzési források és a tranzitútvonalak diverzifikálása nem opcionális, hanem stratégiai szükségszerűség" - számolt be Facebook-bejegyzésében az államfő.
Nicușor Dan Maia Sandu moldovai elnök mellett részt vesz a Moldovai Köztársasággal foglalkozó csoport ülésén is. A csoportot Románia és Franciaország közös kezdeményezésére hozták létre 2024-ben, és célja a Moldovának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítése.Ugyanakkor a román államfő Jakov Milatovic montenegrói elnökkel együtt fogja vezetni a dezinformáció és a hibrid fenyegetések témájában tartandó kerekasztal-beszélgetést.
Hétfői Facebook-bejegyzésében a tárcavezető azt írta, határozott intézkedéseket hozott ott, ahol a megoldások várattak magukra, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a külföldön élő román állampolgárok "bürokrácia vagy hanyagság miatt" ne tudjanak élni a jogaikkal. Oana Țoiu a bonni konzulátus teljes vezetőségét visszahívta, kinevezett egy 15 év tapasztalattal rendelkező konzult, és kiküldött Bonnba egy külügyi stábot. Prioritásuk a környéken élő mintegy 300 ezer román állampolgár elmaradt ügyeinek rendezése. A miniszter szerint az elmúlt években a konzulátusnál nehézkes volt az időpontkérés, az online rendszer nem működött, és a késések miatt az emberek sokszor feleslegesen utaztak el addig, mert nem tudták elintézni az ügyeiket.
A külügyminiszter visszahívta a hamburgi konzult is. Az ottani román konzulátust létrehozták, de a működése azóta sem indult be, és a tárcavezető szerint "ez a stagnálás nem tolerálható. A konzuli rendszer modernizálása erkölcsi kötelességünk a diaszpórában élő román közösségekkel szemben" - tette hozzá bejegyzésében Oana Țoiu tárcavezető.
Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a…
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését…
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt…
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének – például az államtitkároknak és a prefektusoknak – is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka…
Hétfőn eltávolítják Bukarestből a császármetszés káros hatását reklámozó plakátokat, az ezeket felszerelő, kivitelező és finanszírozók 30 ezer lej pénzbírságot kaptak.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is ellátja.
A leendő kormányfő közlése szerint Orbán Anita a miniszterelnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli őt a kormányüléseken és hivatalos eseményeken.
Magyar Péter hozzátette, hogy Orbán Anita jelenleg Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában. A megbeszélések célja, hogy Magyarország számára visszaszerezzék a befagyasztott uniós forrásokat.
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését követően.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte: a Hormuzi-szorosnak azonnal újra meg kell nyílnia korlátozások és áthaladási díjak nélkül, a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága elvének teljes tiszteletben tartásával, ez az egész világ számára létfontosságú. Hangsúlyozta: az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosítja a Közel-Kelet országait, és a diplomáciai megoldást tartja az egyetlen járható útnak a térségben zajló konfliktusok rendezésére.
Az uniós csúcs napirendjén szerepelt a 2028–2034-es többéves uniós költségvetés is. Románia egy ambiciózus, nagyobb forrásokat biztosító büdzsé mellett érvelt, amely lehetővé tenné Európa fő kihívásainak – például a biztonság és a versenyképesség erősítésének – kezelését, valamint a keleti szárny fejlesztését.
Közvetítőkön keresztül folynak tárgyalások
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen – mondta el a szóvivő.
Irán továbbra is lezárva tartja a Hormuzi-szorost, amely a háború előtt a világ olajszállításainak ötödét bonyolította. Az Egyesült Államok haditengerészete pedig akadályozza az iráni hajók kijutását az Ománi-öbölből – így próbálva gazdasági nyomást gyakorolni a teheráni vezetésre.
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt – jelentette be pénteken Nikosz Hrisztodulidesz, Ciprus elnöke.
Az uniós vezetők a ciprusi tanácskozáson megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket kell tenni, ha egy tagállam életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkét. Hrisztodulidesz szerint „számos kérdésre kell választ találni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU-ban nincs részletes katonai vagy műveleti terv a kölcsönös segítségnyújtásra. A záradékot eddig csak egyszer, 2015-ben aktiválták – a párizsi terrortámadások után –, amikor Franciaország kérésére a tagállamok növelték részvételüket nemzetközi katonai missziókban, hogy a francia hadsereg átcsoportosíthassa erőit.
A 42.7-es cikk kimondja: „Ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel segítségére sietni.” Hrisztodulidesz példaként említette: ha Franciaország aktiválná a cikket, a Bizottság tervezete választ adna arra, mely országok reagálnának elsőként, és milyen támogatást kérhetne a megtámadott tagállam.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja, ugyanakkor az EU rendelkezik olyan kiegészítő eszközökkel, mint a szankciók, pénzügyi és humanitárius támogatások, amelyek szintén szerepet kaphatnak a záradék aktiválásakor.
A fejlemények hátterében az is áll, hogy Donald Trump amerikai elnök április elején kijelentette: az Egyesült Államok fontolgatja kilépését a NATO-ból, miután a szövetség több tagja nem vett részt az Irán elleni hadműveletben.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai belpolitikai válságról, amely a lehető legrosszabbkor robbant ki. A PSD kilépett a kormányból és ezzel felbontotta a kormánykoalíciós megállapodást, ezért most a Bolojan-kabinetnek egyelőre kisebbségi kormányként kell tovább vinnie az ország ügyeit. Elemzők szerint ezt csak ideig-óráig teheti meg, de egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a tartós megoldása ennek a politikai válságnak. Áttekintjük ennek az újabb krízisnek a gazdasági következményeit is. Beszámolunk Magyar Péter és Kelemen Hunor budapesti találkozójáról, amelyen Magyarország jövendő miniszterelnöke és az RMDSZ elnöke megpróbálta rendezni az új magyar kormánypárt és a romániai magyarság politikai érdekképviselete közötti viszonyt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az Irán elleni illegális háború, az új halálbüntetési törvény, de főleg a libanoni tűzszünet kihirdetése után rendezett bejrúti mészárlás megfordította Izrael európai szövetségeseinek a hozzáállását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Gulliver és a testméretek tanulsága című jegyzetét.
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
Ilie Bolojan kormányfő vette át ügyvivő jelleggel az energiaügyi minisztérium irányítását. Dragoș Pâslaru beruházási és európai projektekért felelős miniszter ideiglenesen a munkaügyi minisztériumot is irányítani fogja. Cătălin Predoiu belügyminiszter átveszi az igazságügyi minisztérium vezetését, míg Radu Miruță védelmi miniszter ügyvivőként a szállításügyi minisztériumot is irányítja majd. Marian Neacșu kormányfő-helyettes feladatait pedig Oana Gheorghiu veszi át - közölte Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének - például az államtitkároknak és a prefektusoknak - is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Nemzeti Liberális Párt főtitkára a közösségi oldalon úgy fogalmazott: a PSD kettős mércét alkalmaz, mert miközben Ilie Bolojan kormányfő legitimitását vitatja, a szociáldemokrata államtitkárok és prefektusok hivatalban maradását nem tartja problémásnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
A Szociáldemokrata Párt közleményében úgy fogalmaz, felelőtlenség lett volna részéről egy hibás úton tovább haladni, főként a jelenlegi geopolitikai körülmények között.
Az üzemanyagárak hirtelen emelkedtek az éjszaka folyamán, miután több nagy piaci szereplő egyszerre hajtott végre jelentős drágításokat.
A Profit.ro adatai szerint az OMV Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és a Socar is emelte az árakat, így a gázolaj literenkénti ára több helyen meghaladta a 9 lejt, a benziné pedig megközelítette a 8 lej 70 banit. A piacvezető OMV Petrom rövid időn belül kétszer is drágított: a benzin ára 12 óra alatt több mint 50 banival nőtt, a gázolajé pedig közel ugyanennyivel emelkedett.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Leginkább a motorkerékpárok, a kapcsolódó alkatrészek és tartozékok kereskedelme, valamint a motorkerékpárok karbantartásának és javításának forgalma csökkent 10,7 százalékkal. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint viszont a gépjárművek és motorkerékpárok nagy- és kiskereskedelmének, karbantartásának és javításának forgalma 1,3 százalékkal nőtt az idei első két hónapban.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka megyei út, 38,9 százaléka pedig községi út volt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A 2025. december 31-én használatban levő vasúthálózat hossza 10.615 kilométer volt.
Hétfőn eltávolítják Bukarestből a császármetszés káros hatását reklámozó plakátokat, az ezeket felszerelő, kivitelező és finanszírozók 30 ezer lej pénzbírságot kaptak.
A Románia Orvosi Kamara múlt héten reagált a plakátok megjelenése után. Az orvosok felhívták a figyelmet, hogy az azon szereplő állításoknak semmilyen tudományos alapjuk nincs, félretájékoztatnak és pánikot keltenek a terhes nőkben. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a kezelőorvos és a páciens együtt dönt a császármetszésről, illetve vannak olyan helyzetek, amikor a természetes szülés veszélyeztetheti mind a gyereket, mind a kismamát.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
