Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3792 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Legalább egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült a Kijevet mára virradó éjszaka ért, ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban. Az ukrán…
Izraelben ma reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, melyeken az ország történetének huszonhatodik parlamentjét, kneszetjét választják meg. Negyvenöt éve a legmagasabb részvételi…
A világ leggazdagabb 0,1 százaléka, vagyis 8 millió ember több szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a világ népességének legszegényebb 44 százaléka, azaz…
A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte, bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi…
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással,…
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy…
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel.…
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól…
Az iskolai erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről egyeztetnek a héten az oktatási minisztérium által koordinált munkacsoport, valamint a tanárok,…
Dél-Amerikában az egymást követő jobboldali választási győzelmek azt a benyomást keltették, hogy a baloldal történelmi visszaszorulása zajlik a térségben. Luiz…
Legalább egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült a Kijevet mára virradó éjszaka ért, ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban. Az ukrán főváros hat kerületében keletkeztek károk, a Pivdennij hidat, a Dnyipro folyó egyik legfontosabb átkelőjét is találat érte. A Kijevet a hétfő esti óráktól több hullámban ért légicsapásokban többszintes lakóépületek, családi házak, egészségügyi intézmények, egy metróállomás, az egyik egyetemi kollégium, egy irodaház, egy közigazgatási épület és több jármű is megrongálódott - számolt be a rendőrség sajtószolgálata.
Izraelben ma reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, melyeken az ország történetének huszonhatodik parlamentjét, kneszetjét választják meg. Negyvenöt éve a legmagasabb részvételi adatokat mérték az első órákban. Három és fél hónappal korábban oszlatták fel a kneszetet, a legutóbbi parlamenti választást pedig négy évvel ezelőtt tartották, amely Benjamin Netanjahu győzelmével zárult. A választók este tíz óráig adhatják le szavazatukat a 36 párt valamelyikére. A hivatalos eredményeket várhatóan csütörtök délután, de legkésőbb péntek estig hozzák nyilvánosságra.
A világ leggazdagabb 0,1 százaléka, vagyis 8 millió ember több szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a világ népességének legszegényebb 44 százaléka, azaz 3,5 milliárd ember összesen - hívta fel a figyelmet az Oxfam segélyszervezet a novemberi törökországi ENSZ éghajlati csúcstalálkozó (COP31) előtt. A leggazdagabbak hozzájárulása a mai szélsőséges hőhullámokhoz csaknem 400-szor nagyobb, mint a legszegényebb 50 százaléké. Az elemzés rámutatott, hogy világszerte mintegy 250 ezer ember használ magángépet, de ezek a repülők tavaly összesen 16 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe. A magángépek két másodperc alatt több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit a világ legszegényebb 50 százalékába tartozó egy ember egy év alatt termel.
A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte, bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással. A nyomozók szerint a két fehérorosz állampolgárnak és ukrán társuknak közük volt a szeptember 14-én a Romarm állami hadiipari vállalat leányvállalatának közvetlen közelében keletkezett tűzhöz, amely több cég épületében is károkat okozott. Két gyanúsítottat Németországban azonosítottak és helyeztek előzetes letartóztatásba, miközben hasonló cselekmények elkövetésére készültek. A harmadik, Lengyelországban tartózkodó gyanúsított ellen tegnap adtak ki európai elfogatóparancsot. A hírszerző szolgálat szerint a hálózat tevékenysége nem korlátozódott Romániára. Az Oroszországból irányított csoport további célpontjai között állami és magántulajdonban lévő fegyvergyárak, valamint más katonai és ipari létesítmények is szerepeltek több európai országban.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
Kifogásolták, hogy a román állami vezetők nem vettek részt a budapesti megemlékezésen, és nem fogalmaztak meg nyilvános üzenetet az évforduló alkalmából.
Vladimir Tismaneanu politológus szerint a román állam máig nem határolódott el attól, hogy a kommunista rezsim 1956-ban kiszolgáltatta a Szovjetuniónak Nagy Imrét és társait, akiket a forradalom leverése után Romániába deportáltak, majd megfigyelés alatt tartottak és kihallgattak.
Tudor Duică, a Transilvania Noastră egyesület elnöke szintén bírálta Bukarestet. Rámutatott: mintegy 40 ország képviseltette magát a budapesti ünnepségen, Románia azonban távol maradt. Szerinte 1956 Erdély történelmének is része, hiszen a romániai magyar és román diákok, értelmiségiek egyaránt reménykedve figyelték a forradalmat, a kommunista hatalom pedig megtorlással válaszolt.
A Krónika.ro arra mutat rá, hogy sem a kormány, sem az államfői hivatal nem adott ki közleményt az évforduló alkalmából.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Az iskolai erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről egyeztetnek a héten az oktatási minisztérium által koordinált munkacsoport, valamint a tanárok, a diákok és a szülők képviselői.
A megbeszélés célja az iskolai erőszak megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó országos terv sürgős felülvizsgálata, miután az utóbbi időszakban három romániai városban is súlyos, iskolásokat érintő incidensek történtek.
A kormány munkacsoportja már több intézkedésről döntött: megerősítenék az iskolák őrzését, növelnék a biztonsági őrök számát, és szigorítanák az ellenőrzést. Emellett gyorsreagálású mechanizmust hoznának létre az oktatási, a belügyi, az egészségügyi és a munkaügyi tárca, valamint más illetékes intézmények bevonásával. Több iskolapszichológusra lenne szükség, a pedagógusokat pedig felkészítenék arra, hogy időben felismerjék az erőszak és a radikalizálódás jeleit. A tervek között szerepel az iskolai erőszakért kiszabható büntetések szigorítása is, függetlenül attól, hogy a cselekmények diákok vagy pedagógusok ellen irányulnak.
Luca Niculescu miniszterelnök korábban hangsúlyozta: biztosítani kell az ország mintegy 6000 iskolájában tanuló, közel hárommillió diák védelmét.Ugyanakkor ezen a héten a képviselőházban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről vitáznak. A kezdeményezők szerint az intézkedés hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági különbségek mérsékléséhez, az iskolai zaklatás visszaszorításához, valamint a közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez.A kezdeményezést korábban az Országos Diáktanács,civil mozgalmak is ellenezték.
Dél-Amerikában az egymást követő jobboldali választási győzelmek azt a benyomást keltették, hogy a baloldal történelmi visszaszorulása zajlik a térségben. Luiz Inácio Lula da Silva történelmi győzelme azonban megtörte a konzervatív és populista erők lendületét, miközben nem oldotta meg az ország mély gazdasági és politikai problémáit. Műsorunkban emellett szó lesz Venezuela jövőjéről is, ahol az ellenzék legnépszerűbb vezetője, María Corina Machado váratlan hazatérésével szintén próbára teheti Washington stratégiáját.
Itthon a napokban leköszönt miniszterelnök mérlegét elemezzük. Ilie Bolojan mandátumának egyik legfontosabb hivatkozási pontja a költségvetési hiány leszorítása volt, csakhogy az Eurostat friss adatai szerint Románia továbbra is élen járt a költségvetési hiányt illetően az Európai Unióban. Szakértők segítségével keressük a választ arra, hogy milyen eredményeket hozott a Bolojan-kormány megszorító politikája, és milyen lehetőségei vannak az új kabinetnek a hiány csökkentésére.
Október 25-től, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az óraátállítás nem fogja befolyásolni a vonatok menetrendjét – közölte a Román Vasúttársaság (CFR) személyszállító részlege.
A tájékoztatás értelmében hajnali 4 óráig – amely 3 óra lesz – a nyári időszámítás szerint indulnak el a vonatok, 4 óra után pedig a téli időszámításnak megfelelően.
Azok a szerelvények, amelyek a nyílt pályán haladnak óraátállításkor, a legközelebbi állomáson fognak várakozni, hogy a megváltozott időszámításhoz igazodjon a menetrendjük. Amennyiben az óraátállítás a végállomáshoz közel éri őket, folytatják útjukat.
Tekintettel arra, hogy a szomszédos országok is október 25-án térnek át a téli időszámításra, az ezekkel közös határon át is menetrend szerint közlekednek a vonatok.
Legalább egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült a Kijevet mára virradó éjszaka ért, ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban. Az ukrán főváros hat kerületében keletkeztek károk, a Pivdennij hidat, a Dnyipro folyó egyik legfontosabb átkelőjét is találat érte. A Kijevet a hétfő esti óráktól több hullámban ért légicsapásokban többszintes lakóépületek, családi házak, egészségügyi intézmények, egy metróállomás, az egyik egyetemi kollégium, egy irodaház, egy közigazgatási épület és több jármű is megrongálódott - számolt be a rendőrség sajtószolgálata.
