Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy hétfőtől nagyszabású műveletet indít a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajók kimenekítésére, miután Irán február végén indított háborúja leállította a Hormuzi-szoroson át haladó forgalmat. Irán 14 pontos békejavaslatát a nukleáris kérdések halasztásával vetette fel, de Washington szigorú korlátozásokat követel az iráni nukleáris programra. A konfliktus globális gazdasági hatásai már most is jelentősek: az olajárak 100 dollár fölé emelkedtek, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e valós alternatíva az olajfüggőség csökkentésére.
Az energetikai reziliencia növelése abszolút prioritásnak számít, és Románia jelentős mértékben hozzájárulhat ehhez földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának, valamint a transzatlanti partnerség melletti elkötelezettségének köszönhetően - hangsúlyozta hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozóján vesz részt hétfőn Jerevánban.
Az esemény keretében Bulgária, Szerbia, Görögország, a Moldovai Köztársaság és Románia vezetői a Vertikális Gázfolyosóról és ennek a regionális energiaellátás biztonságának megerősítésében betöltött szerepéről tárgyaltak. "Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a beszerzési források és a tranzitútvonalak diverzifikálása nem opcionális, hanem stratégiai szükségszerűség" - számolt be Facebook-bejegyzésében az államfő.
Nicușor Dan Maia Sandu moldovai elnök mellett részt vesz a Moldovai Köztársasággal foglalkozó csoport ülésén is. A csoportot Románia és Franciaország közös kezdeményezésére hozták létre 2024-ben, és célja a Moldovának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítése.Ugyanakkor a román államfő Jakov Milatovic montenegrói elnökkel együtt fogja vezetni a dezinformáció és a hibrid fenyegetések témájában tartandó kerekasztal-beszélgetést.
Hétfői Facebook-bejegyzésében a tárcavezető azt írta, határozott intézkedéseket hozott ott, ahol a megoldások várattak magukra, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a külföldön élő román állampolgárok "bürokrácia vagy hanyagság miatt" ne tudjanak élni a jogaikkal. Oana Țoiu a bonni konzulátus teljes vezetőségét visszahívta, kinevezett egy 15 év tapasztalattal rendelkező konzult, és kiküldött Bonnba egy külügyi stábot. Prioritásuk a környéken élő mintegy 300 ezer román állampolgár elmaradt ügyeinek rendezése. A miniszter szerint az elmúlt években a konzulátusnál nehézkes volt az időpontkérés, az online rendszer nem működött, és a késések miatt az emberek sokszor feleslegesen utaztak el addig, mert nem tudták elintézni az ügyeiket.
A külügyminiszter visszahívta a hamburgi konzult is. Az ottani román konzulátust létrehozták, de a működése azóta sem indult be, és a tárcavezető szerint "ez a stagnálás nem tolerálható. A konzuli rendszer modernizálása erkölcsi kötelességünk a diaszpórában élő román közösségekkel szemben" - tette hozzá bejegyzésében Oana Țoiu tárcavezető.
Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Egyetlen baloldali politikus akadt csak, aki nem volt hajlandó aláírni az AUR-ral közös bizalmatlansági indítványt. Victoria Stoiciu szenátor egyúttal bejelentette kilépését a Szociáldemokrata Pártból.
Az ország hitelfelvételi költségei jelentősen emelkedtek az elmúlt napokban – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A kamatszint 6,7 százalékról 7,3 százalékra emelkedett április közepe óta, amit a befektetői bizalom romlásával magyaráznak.
A tárcavezető szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy a politikai instabilitás már megjelenik a finanszírozási költségekben is. Nazare arra is figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy Románia államadós-besorolása a „junk”, vagyis nem befektetési kategóriába csúszik, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Az ország ráadásul akár 10 milliárd eurónyi uniós forrást is elveszíthet, ha nem teljesíti a helyreállítási tervben vállalt feltételeket.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat a nemzetközi olajpiaci feszültségek, a kutak közötti jelentős árkülönbségek és a felvásárlásszerű tankolások okán.
Ma közzétett elemzésében a szakértő úgy értékelte, hogy 'Nem robbanásszerű lesz a drágulás, hanem (...) lassú és folyamatos'.
Az elemzés szerint a június 30-áig érvényben lévő intézkedések - az árrésplafon és az exportkorlátozások - célja ugyan a drágulások mérséklése volt, de ezek csökkentik a vállalatok mozgásterét, nehézkessé teszik a töltőállomások üzemanyag-ellátását. Chisăliță úgy vélekedik, hogy hazánkban nem feltétlenül üzemanyaghiány van, de kevés a tartalék és rugalmatlan a piac, ezért bármilyen árváltozási, logisztikai vagy keresleti sokk gyorsan hiányhoz vezethet a kutaknál.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ma bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását, miután a párt úgy döntött, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Ilie Bolojan miniszterelnök leváltására.
A PSD közleménye szerint a szociáldemokrata tisztségviselők távozása a Bolojan-kabinet tervezett megbuktatásához igazodó, 'méltóságteljes lépés'. 'A kormányzás módjának megváltoztatása és a nemzetgazdaság hanyatlásának megállítása jelenleg fontosabb, mint tisztségek vagy tárcák megtartása egy működésképtelen kormányban' - olvasható a közleményben.
A hétvégén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – közölte tegnapi keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
tárcavezető elmondta, hogy a pénzügyminisztérium bevonásával tisztázazndó, hogy mekkora költségvetési keret áll majd rendelkezésre a törvény alkalmazásához, továbbá egyeztetni kell a bérpótlékokról és a bérszabályozás más elemeiről is.
Pîslaru szerint az egyeztetések a bizalmatlansági indítvány sorsától függetlenül folytatódni fognak.
Kilép a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, aki a továbbiakban független képviselőként folytatja tevékenységét - jelentette be tegnap a politikus.
Az RMDSZ szerint a frakcióból távozó politikusnak a parlamenti mandátumát is vissza kellene adnia. Zakariás Zoltán szerint a döntést a kisebbik erdélyi magyar párt tíz nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott választmányi ülésén hozták meg. Regionális és helyi szinten az RMDSZ úgy viselkedik, mintha az EMSZ "az alárendelt platformja lenne", megpróbálja elmosni annak önálló identitását, arcélét, ezért döntöttek a kilépés mellett - indokolta Zakariás a választmány döntését.
Zakariás Zoltán az EMSZ és az RMDSZ között a 2024-es választási évben létrejött választási együttműködés keretében, RMDSZ-listán jutott képviselői mandátumhoz a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy a 2028-as választásokra az erdélyi magyar társadalomnak "egészséges politikai pluralizmusra" van szüksége.
Az RMDSZ elnöke a parlamentben újságíróknak válaszolva elmondta, hogy nincs mit hozzáfűznie Zakariás döntéséhez, erről magát a képviselőt kell megkérdezni. Emlékeztetett arra, hogy a képviselő az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, akit kétszer is az RMDSZ juttatott be a parlamentbe, azzal a szándékkal, hogy a három magyar politikai szervezet között legyen valamiféle együttműködés. Kelemen Hunor megjegyeztem, Zakariás Zoltán 'Most gondolt egyet, és függetlenként akar politizálni.
Idén lezárulhat a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére – tájékoztatott Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
A Fogarastól Marosvásárhelyig húzódó ún. „Bechtel-szakaszt” az európai finanszírozási prioritásokban felváltotta a Brassó–Nagyszeben–Szászsebes–Kolozsvár autópálya-útvonal. Ez át fogja venni a Brassó–Marosvásárhely országúton zajló tranzitforgalom jelentős részét – közölte Horațiu Cosma.
Ma olvassák fel a parlamentben a Szociáldemokrata Párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség és a Béke-Románia az első frakció közös bizalmatlansági indítványát, a szavazás május 5-én lesz.
Az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! címet viselő bizalmatlansági indítványt tegnap nyújtották be a parlamentben 253 képviselő és szenátor aláírásával.
A Cole Allen ellen emelt vádakról Todd Blanche igazságügyi minister, legfőbb ügyész számolt be. Elmondta: az elnök elleni merényletkísérlet önmagában életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtható, de emellett két, lőfegyver birtoklásával kapcsolatos vádért további 10 évet, illetve 10 évtől életfogytig tartó börtönbüntetést róhatnak ki.
Jeanine Pirro, Washington kerületi szövetségi ügyésze szerint világos, hogy a vádlott Donald Trump elnök ellen kísérelt meg politikai gyilkosságot, ezt alátámasztja a vádlott üzenete, amelyet családtagjainak küldött, mielőtt szombaton este fegyveresen megjelent a Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján.
A szélsőséges politikusnak, az SOS Románia párt alapítójának fasiszta propagandáért kell bíróság elé állnia.
A szavazás kézfelemeléssel történt, de a többség egyértelmű volt, így az elektronikus ellenőrzésre már nem került sor az uniós törvényhozásban.
A romániai főügyészség tavaly kérte az európai törvényhozástól Șoșoaca mentességét a megvonását több bűncselekmény, köztük legionárius propaganda miatt. Az Európai Parlament jogi bizottsága múlt héten ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodással úgy döntött, hogy javasolja a plénumnak a román radikális politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a térség legfontosabb turisztikai látványosságát, a sóbányát. Ez a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) tevékenységi jelentéséből derült ki.
Az intézmény vezetője, Róbert István elmondta: a 135 vállalkozás elsősorban az utcai kereskedelemben működött, kürtőskalácsot, lángost vagy vattacukrot árusított. Több kereskedelmi szálláshely, főként panzió kérte a működése felfüggesztését.
Róbert István szerint nem nagy cégekről van szó, de megszűnésük helyi hatása jelentős, mivel Parajdon és Korondon számos család élt ezekből a tevékenységekből. Hozzátette, hogy ez volt Hargita megye legélénkebb turisztikai térsége, és az idényjellegű ellenőrzések közel 40 százalékát is itt végezték.
A sóbánya beomlásának hatása a munkaerőpiacon is érződik. Parajdon a munkanélküliek száma tavaly május és december között 69-ről 121-re emelkedett. Jelenleg Parajdon nincs betöltetlen munkahely, a legközelebbi elhelyezkedési lehetőségek Székelyudvarhelyen vannak, főként a turizmus és a szolgáltatások területén.
Elkészült a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványa az Ilie Bolojan vezette kormány ellen, és kedden kora délután be is terjesztették a parlamentbe.
Az Agerpres úgy tudja, összegyűlt 251 támogató aláírás, miközben a kabinet megbuktatásához 233 szavazatra van szükség. Az indítványt a PSD, az AUR, a Béke - Románia az első, az SOS Románia, a Fiatal Emberek Pártja (POT) és független törvényhozók támogatják.
Az indítványt megszövegezéséhez a Béke - Románia az első törvényhozói is hozzájárultak.
Egyetlen baloldali politikus akadt csak, aki nem volt hajlandó aláírni az AUR-ral közös bizalmatlansági indítványt. Victoria Stoiciu szenátor egyúttal bejelentette kilépését a Szociáldemokrata Pártból.
Közösségi oldalán azt írta: meggyőződése, hogy a szélsőséges erőket teljes politikai elszigeteltségben kell tartani. „Ennek az elvnek bármilyen megsértése nem csupán taktikai hiba, hanem a fasizmus normalizálása – lépésről lépésre, amíg a szörny túl nagy nem lesz ahhoz, hogy elpusztítható legyen” – érvelt Stoiciu.
Hozzátette: a történelem a legjobb tanár. A fasizmus felemelkedése a két világháború közötti időszakban nem hirtelen történt, hanem a demokratikus erők ismétlődő engedményeinek eredményeként – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy nem lehet része olyan projektnek, amely az alapvető demokratikus értékeket feláldozza a pillanatnyi politikai érdekek oltárán.
A szociáldemokraták azt állítják, hogy nem készülnek politikai szövetséget kötni az AUR-ral. Sorin Grindeanu pártelnök szerint „sok minden elválasztja a PSD-t az AUR-tól”, de van egy közös céljuk: a Bolojan-kormány megbuktatása. Az együttműködésük erre korlátozódik, a kormánybuktatás utáni időszakról semmiféle megállapodás nem született, erről nem is tárgyaltak – szögezte le.
Ilie Bolojan miniszterelnök ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a PSD már a következő lépést készíti elő „az államfővel szemben”. Ezzel azokra a spekulációkra utalt, amelyek szerint a parlamentben körvonalazódó új többség megpróbálhatja elmozdítani hivatalából az államelnököt. Nicusor Dan ugyanis az elmúlt napokban több alkalommal is kijelentette, hogy nem nevez ki olyan kisebbségi kormányt, amely a szélsőjobboldali törvényhozók támogatásával jönne létre.
Az RMDSZ elnöke szerint a jövő héten valószínűleg megbukik a jelenlegi kormány. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető‑e egy PSD–AUR kormány, Kelemen Hunor azt mondta: ha egy többség összeáll a kormány leváltására, az elvileg kormányalakításra is képes lehet, de nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
A szövetségi elnök szerint elméletileg lehetséges a kormányzás folytatása a szociáldemokratákkal, de nehéz lenne megvalósítani a PSD és a PNL közötti rossz viszony miatt.
Úgy vélte, elméletileg előrehozott választások is lehetségesek, ha a politikai helyzet úgy alakul. Így nyilatkozott a liberálisok szenátusi frakcióvezetője is. Daniel Fenechiu közölte: hogy a PSD-AUR bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlament, a liberálisok többé nem működnek tovább együtt a PSD-vel, hanem ellenzékbe vonulnak, és az előre hozott választások lehetőségét sem zárják ki.
"
["post_title"]=>
string(71) "Benyújtották a PSD és az AUR közös bizalmatlansági indítványát"
["post_excerpt"]=>
string(217) "Egyetlen baloldali politikus akadt csak, aki nem volt hajlandó aláírni az AUR-ral közös bizalmatlansági indítványt. Victoria Stoiciu szenátor egyúttal bejelentette kilépését a Szociáldemokrata Pártból."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(59) "keszen-all-a-psd-es-az-aur-kozos-bizalmatlansagi-inditvanya"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-28 14:53:50"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-28 11:53:50"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=462574"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3475 (24) {
["ID"]=>
int(462623)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-29 12:53:38"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-29 09:53:38"
["post_content"]=>
string(933) "
Az ország hitelfelvételi költségei jelentősen emelkedtek az elmúlt napokban – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A kamatszint 6,7 százalékról 7,3 százalékra emelkedett április közepe óta, amit a befektetői bizalom romlásával magyaráznak.
A tárcavezető szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy a politikai instabilitás már megjelenik a finanszírozási költségekben is. Nazare arra is figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy Románia államadós-besorolása a „junk”, vagyis nem befektetési kategóriába csúszik, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Az ország ráadásul akár 10 milliárd eurónyi uniós forrást is elveszíthet, ha nem teljesíti a helyreállítási tervben vállalt feltételeket.
