Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Péntek reggel az orosz hadsereg újabb dróntámadás-sorozatot hajtott végre polgári és infrastrukturális célpontok ellen Ukrajnában, a romániai folyami határ közelében; a Tulcea megyei Plauru…
Utazási figyelmeztetést adott ki ma a Külügyminisztérium az Olasz Köztársaság Szicília régiójában tartózkodó, átutazó vagy oda utazni szándékozó román állampolgárok…
A Világbank a 2024. júniusi 3,8 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a csütörtökön közétett…
Beidézték a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő…
Csütörtökön este tették közzé a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás időpontját kitűző kormányhatározat, amelynek értelmében a kormány május 4-ére tűzte ki a 2025-ös…
A Mathias Corvinus Collegium aradi képzési központja szervezésében a román első ligás futballbajnokság két magyar klubvezetője, Mészár Sándor, az aradi…
A Matthias Corvinus Collegium szervezésében és annak a kolozsvári Belvedere szállóban levő székhelyén nyitották meg a „A KolozsvArt. Szobrok és emlékművek Kolozsváron” elnevezésű László Miklós fényképeit felvonultató kiállítást.
Hagyománnyá vált, hogy a Bukaresti Magyar Intézet, a Liszt Intézet az új esztendőt fotókiállítással indítja, Szathmári Pap Károly fotográfus előtt tisztelegve, akinek születésnapja, január 11. a romániai fotóművészet napja.
A mai részt a Pál utcai fiúk című regény szerzőjével, Molnár Ferenccel kezdjük… ő száznegyvenhét évvel ezelőtt, 1878. január 12-én látta meg a napvilágot. Első körben szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely bár nem kapcsolódik a helyesíráshoz, mindenképp elgondolkodtató. Főleg most, év elején.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadja az államelnök-választások megszervezésére vonatkozó törvényes keretet, amelynek értelmében május 4-én szervezik az első fordulót és május 18-án a másodikat – jelentette ki Marcel Ciolacu az ülést megelőzően.
Az RMDSZ kész egyeztetni koalíciós partnereivel a közszolgáltatások racionalizálásáról, de olyan közigazgatási reformot nem támogat, amely megváltoztatja az etnikai arányokat – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszol.ro portálon szerdán közzétett videóinterjúban.
A tavalyi parlamenti választások előtti állapothoz képest 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok és az alprefektusok számát – jelentette ki Kelemen Hunor, RMDSZ elnök a B1TV ma reggeli műsorában.
Péntek reggel az orosz hadsereg újabb dróntámadás-sorozatot hajtott végre polgári és infrastrukturális célpontok ellen Ukrajnában, a romániai folyami határ közelében; a Tulcea megyei Plauru település külterületén (Ceatalchioi és Tudor Vladimirescu között) egy lehetséges drónbecsapódás nyomaira bukkantak a védelmi és a belügyi tárca szakemberei.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a térséget biztosították.A közlemény szerint a hadsereg radarrendszere légtérsértést jelzett, emiatt éjjel 1 óra 30 perckor a román légierő két F-16-os repülőgépe szállt fel a borceai légibázisról a légtér megfigyelésére. A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) Ro-Alert üzenetben figyelmeztette Tulcea megye lakosságát, hogy tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódhatnak be román területre. A riasztást hajnalban fél négykor oldották fel. A védelmi minisztérium továbbra is határozottan elítéli az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra ellen végrehajtott orosz támadásokat, amelyek indokolatlanok és súlyosan sértik a nemzetközi jogot - szögezi még le közleményében a tárca.
Utazási figyelmeztetést adott ki ma a Külügyminisztérium az Olasz Köztársaság Szicília régiójában tartózkodó, átutazó vagy oda utazni szándékozó román állampolgárok tájékoztatására, miután a szicíliai regionális polgári védelem vörös jelzésű riasztást adott ki január 17-ére, a várható heves esőzések, viharos szél és árvíz veszélye miatt. A Catania repülőtérről a járatokat valószínűleg átirányítják vagy törlik. Több hajózási társaság felfüggesztette járatait a kisebb szigetekre. Éppen ezért a kisebb szigetekre utazóknak azt tanácsolják, hogy további információkért forduljanak a helybeli hajózási társaságokhoz, közölte a Külügyminisztérium.
A Világbank a 2024. júniusi 3,8 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a csütörtökön közétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
A nemzetközi pénzintézet a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is módosította. A friss jelentés szerint a román bruttó hazai termék 2026-ban 2,6 százalékkal fog nőni. Ehhez képes tavaly júniusban 2026-ra 3,8 százalékos növekedéstvetítettek elő. A washingtoni székhelyű pénzintézet jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy Közép-Európában a gazdaság növekedése a következő két évben is lassulni fog. Viszont aberuházások szintje várhatóan javulni fog a térségben, különösen Lengyelországban és Romániában a strukturális reformok megvalósítása és a késleltetett uniós források odaítélésének hatására.
Beidézték a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.Ügyészségi források szerint a beidézés oka az volt, hogy tudomásukra hozzák: emberiesség elleni bűncselekmények miatt büntetőeljárás zajlik ellenük az 1990-es bányászjárás ügyében.
Kettejük mellett büntetőeljárás indult még Petre Roman volt miniszterelnök, Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is. Az ügyészeknek újból le kell folytatniuk a vizsgálatokat ebben az ügyben, miután az általuk összegyűjtött bizonyítékokat a bíróság érvénytelenítette. Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.
A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu -, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.A vádhatóság szerint a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szembeni megtorló akcióban törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.
Csütörtökön este tették közzé a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás időpontját kitűző kormányhatározat, amelynek értelmében a kormány május 4-ére tűzte ki a 2025-ös államfőválasztás időpontját. A kormányhatározat 2025. február 18-án lép érvénybe - olvasható a Marcel Ciolacu miniszterelnök által aláírt jogszabályban. Mint ismert, az államfőválasztás teljes procedúráját meg kell ismételni, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es államelnök-választási folyamatot.
A kormány által csütörtökön jóváhagyott a határozat szerint az államelnök-választás kampányidőszaka február 18-án kezdődik. A kormányhatározat megszabja ugyanakkor, hogy a külföldi szavazókörzetekben három napig tart a voksolás. A külföldön élő román választópolgárok jövő héttől kezdődően regisztrálhatnak a levélszavazásra a külképviseleteken.
A kabinet jóváhagyta azt is, hogy az elnökválasztás első fordulójával egy időben, azaz május 4-én időközi önkormányzati választásokat tartsanak, Bihar megyében a megyei tanácselnök, illetve több megye összesen 17 településen a polgármester megválasztására. A jogszabálytervezetek szerint ugyanakkor a választás lebonyolításában részt vevő személyzet a pénzügyminisztérium javaslatára 25 százalékkal kisebb összegű fizetségben részesül, mint eddig, az élelmezési napidíjuk összege azonban nem változik.
A Mathias Corvinus Collegium aradi képzési központja szervezésében a román első ligás futballbajnokság két magyar klubvezetője, Mészár Sándor, az aradi UTA és Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke beszélt egy decemberi közönségtalálkozón a labdarúgás közösségformáló erejéről, a magyarok és a román futball egymáshoz való viszonyulásáról, az Aradon hamarosan beinduló magyar fociedzésekről. Pataky Lehel Zsolt a rendezvény végén szólaltatta meg a két klubvezetőt.
A Matthias Corvinus Collegium szervezésében és annak a kolozsvári Belvedere szállóban levő székhelyén nyitották meg a "A KolozsvArt. Szobrok és emlékművek Kolozsváron" elnevezésű László Miklós fényképeit felvonultató kiállítást.
Ugyanitt ismertették László Miklós és Nagy Béla kolozsvári szobrokat és műemlékeket bemutató köteteit. A szerzőkkel Szabó Zsolt irodalomtörténész és Kolozsi Tibor szobrászművész beszélgetett. Ezt követően kértük kolozsvári kollégánk László Tibor kérte mikrofon elé Kolozsi Tibort aki a tárlat érdekességeire hívta fel a figyelmet.
Hagyománnyá vált, hogy a Bukaresti Magyar Intézet, a Liszt Intézet az új esztendőt fotókiállítással indítja, Szathmári Pap Károly fotográfus előtt tisztelegve, akinek születésnapja, január 11. a romániai fotóművészet napja.
Kedden este Balási Csaba csíkszeredai fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Liszt Intézet kiállítótereiben. Az egykori Szászavinc település ökológiai katasztrófa következtében tűnt el, most már a falu fölött egy domboldalon álló templom tornyát is elnyelte a zagytározó. Ezt örökítette meg Balási Csaba, a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség mesteri címével rendelkező fotós a mostani kiállításon bemutatott Egy templom halála című sorozattal.
A megnyitón Eugen Negrea, a Román Fotóművészeti Szövetség elnöke elmondta, Balási Csaba az egyetlen romániai fotós, aki megkapta a nemzetközi szervezet mestere címet, amit nagyon nehéz kiérdemelni. A kiállításról hangsúlyozta, ilyen magas szintű tárlatot még soha nem látott Bukarestben. Hozzátette:
A mai részt a Pál utcai fiúk című regény szerzőjével, Molnár Ferenccel kezdjük… ő száznegyvenhét évvel ezelőtt, 1878. január 12-én látta meg a napvilágot. Első körben szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely bár nem kapcsolódik a helyesíráshoz, mindenképp elgondolkodtató. Főleg most, év elején.
„Életbölcseletem: jónak kellene lenni. Úgy jutottam el hozzá, hogy észrevettem magamon, hogy nem vagyok jó. Érzem, hogy sose leszek olyan jó, mint a született jó emberek, de minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megközelítsem őket. Fájdalmas tapasztalatom, hogy azt majdnem lehetetlen megtanulni. A vigasztalásom, hogy aki erre nézve becsületesen mindent elkövet, az teljesítette kötelességét ezen a földön.” Eddig tartott az idézet… Ugye, hogy érdemes elgondolkodni rajta?
Nekem közben eszembe jutott a Pál utcai fiúk című film, amelyet gyerekkoromban láttam először. Egy jelenet szinte belém égett, mégpedig az, amikor a gittegylet tagjai kizárták a főszereplő Nemecsek Ernőt a közösségből, és csupa kisbetűvel írták be a nevét az egylet jegyzőkönyvébe. Szinte most is látom magam előtt a Nemecseket alakító gyerekszínész arcát.
Akkoriban még csak kapiskáltam a helyesírási szabályokat, de azt egy életre megjegyeztem, hogy a család- és a keresztneveket mindig nagy kezdőbetűvel kell írni. Bár azóta több helyesírási hibát is ejtettem, erre mindig figyeltem, ugyanis senkit sem akartam megsérteni… még véletlenül sem.
Egyébként a személyneveken kívül egyebek között az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagászati elnevezéseket, az intézményneveket, a márka- és fajtaneveket, a címeket, valamint a kitüntetések és díjak nevét soroljuk a tulajdonnevek közé.
Mivel a magyar nyelvben régóta arra törekednek, hogy a tulajdonneveket megkülönböztessék a köznevektől, minden tulajdonnevet nagybetűvel kell kezdeni.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadja az államelnök-választások megszervezésére vonatkozó törvényes keretet, amelynek értelmében május 4-én szervezik az első fordulót és május 18-án a másodikat – jelentette ki Marcel Ciolacu az ülést megelőzően.
Hozzátette május 4-én egy megyei tanácsnál, egy megyeszékhelyen, három városban és eddig 13 községben tartanak időközi választásokat. A kormányfő elmondta, módosítják a választási kampányra vonatkozó szabályokat, hogy ezek azonosak legyenek minden jelölt számára és ne történjen meg az, ami legutóbb, hogy egy közösségi média eszköz előnyben részesítsen egy jelöltet. Drasztikus büntetéseket vezetnek be, az üzleti forgalom 5 százalékának megfelelő összeget, ami bizonyos vállalatoknál több milliárd euróra rúghat, amennyiben a közösségi hálózatok megszegik a román törvényeket – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, idén, akárcsak a tavaly 100 ezer külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezik.
Az RMDSZ kész egyeztetni koalíciós partnereivel a közszolgáltatások racionalizálásáról, de olyan közigazgatási reformot nem támogat, amely megváltoztatja az etnikai arányokat - szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszol.ro portálon szerdán közzétett videóinterjúban.
A politikus Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfõi bejelentésére reagált, aki szerint az általa vezetett Szociáldemokrata Párt Románia területi közigazgatásának átszervezésérõl szeretne törvénytervezetet terjeszteni a parlament elé a tavaszi ülésszakban, ennek kidolgozására pedig munkacsoportot alakított a legnagyobb kormánypárton belül. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a közigazgatás az közszolgáltatás, vagyis nem profitorientált tevékenység, ezért nem lehet a földrajzi adottságoktól eltekintve úgy hozzáállni, hogy a kis községeket felszámolják. Szerinte egy olyan elképzelés, hogy a községeknek legyen legalább ötezer lakosuk, kivitelezhetõ Felcsíkon, de Székelyudvarhely környékén vagy a Nyugati-Kárpátokban már 70 kilométeres körzetbõl kellene "összegereblyézni" ehhez az összes kistelepülést. Az olyan racionalizálásokat viszont elfogadhatónak nevezte, hogy a kisebb településeken csökkentsék az önkormányzati képviselõk számát, és azok bizonyos szolgáltatásainak az elvégzését a megyei önkormányzatra, vagy a megyeközpontra ruházzák át.
A tavalyi parlamenti választások előtti állapothoz képest 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok és az alprefektusok számát – jelentette ki Kelemen Hunor, RMDSZ elnök a B1TV ma reggeli műsorában.
Összesen 53 államtitkár lesz a kormányban – mondta. Kelemen Hunor hozzátette: a koalíció az alprefektusok számának csökkentéséről is tárgyalt, így az 500 ezer lakosnál kiebb megyékben a kettő helyet egy alprefektus marad.
Péntek reggel az orosz hadsereg újabb dróntámadás-sorozatot hajtott végre polgári és infrastrukturális célpontok ellen Ukrajnában, a romániai folyami határ közelében; a Tulcea megyei Plauru település külterületén (Ceatalchioi és Tudor Vladimirescu között) egy lehetséges drónbecsapódás nyomaira bukkantak a védelmi és a belügyi tárca szakemberei.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a térséget biztosították.A közlemény szerint a hadsereg radarrendszere légtérsértést jelzett, emiatt éjjel 1 óra 30 perckor a román légierő két F-16-os repülőgépe szállt fel a borceai légibázisról a légtér megfigyelésére. A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) Ro-Alert üzenetben figyelmeztette Tulcea megye lakosságát, hogy tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódhatnak be román területre. A riasztást hajnalban fél négykor oldották fel. A védelmi minisztérium továbbra is határozottan elítéli az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra ellen végrehajtott orosz támadásokat, amelyek indokolatlanok és súlyosan sértik a nemzetközi jogot - szögezi még le közleményében a tárca.
