A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
A rigai parlament megszavazta Lettország kilépését a taposóaknákat tiltó szerződésből. A nagy többséggel elfogadott döntést azzal magyarázta a törvényhozás, hogy…
A kormány mai ülésén fogadja el a vakációs utalványok odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök. Az…
Washington megszüntette a Biden-adminisztráció szankcióját a magyar miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antal ellen. A döntéséről Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon…
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte kedden a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.…
Románia tanult a leckéből, és intézményei elkötelezettek a májusi elnökválasztás tisztességes, átlátható és a demokratikus normáknak teljes mértékben megfelelő lebonyolítása…
Németországnak évente százezernél kevesebb menedékkérőt kell befogadnia, mert közszolgálatait túlterhelték a bevándorlók – idézi az Euronews a hivatalba lépő kancellárt. …
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden meghosszabbította a hétfőn tíz megyére kiadott viharos szélre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést. Az előrejelzés szerint…
A rigai parlament megszavazta Lettország kilépését a taposóaknákat tiltó szerződésből. A nagy többséggel elfogadott döntést azzal magyarázta a törvényhozás, hogy figyelembe kell venni az ország biztonsági és védelmi kapacitásainak megszilárdítását, illetve az elrettentést a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Mint ismeretes, március 18-án Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország közösen jelentette be, hogy kilép a taposóaknák betiltásáról szóló Ottawai Egyezményből.
A Natura Stúdió mai adásában annak járunk utána, hogy az érzékelésünk hogyan hat a világról alkotott képünkre, a gondolkodásunkra, a megismerésre és a megértésre.
Kökéndy Ákos/SRR
Arisztotelész öt érzéket különböztetett meg. A gyermek- és személyiségközpontú Waldorf-pedagógia atyja, Rudolf Steiner, azonban azt mondta, hogy nem elég ez az öt, sokkal több van ennél. Újragondolta az egész érzékelést, abból kiindulva, hogy minden egyes dolog, ami a környezetünkben van, érzékelésre sóvárog. Először tízet tapasztalt, majd arra jutott, hogy az emberi lélek folyamatosan tizenkét érzékben mászkál, ahogy a Nap is végigmegy a tizenkét csillagjegyen. A Natura Stúdió mai vendége - Kökéndy Ákos, a solymári Waldorf Pedagógiai Intézet vezetője - nagyon szereti ezt a témát. A következő percekben őt faggatjuk.
A kormány mai ülésén fogadja el a vakációs utalványok odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet - jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az új szabályok szerint a kedvezményezetteknek ki kell tölteniük egy felelősségvállalási nyilatkozatot, miszerint a 800 lejes üdülési támogatást saját zsebből kiegészítették még 800 lejjel, és egy legalább 1600 lej értékű számlával kell igazolniuk, hogy turisztikai szolgáltatásokra költötték a pénzt.
Két hét leforgása alatt két fiatal rezidens orvos halt meg. Egyikük - 28 éves gyakornok - a iaşi-i Sf. Spiridon Kórház Gasztroenterológiai és Hepatológiai Intézetében, a másik – 31 éves ötödéves orvostanhallgató - Bârladon, az Elena Beldiman Kórház belgyógyászati osztályán teljesített ügyeletet. Az előbbi rezidens orvos március 28-án halt meg, néhány nappal első ügyelete után, míg utóbbit bérelt lakásában találták meg holtan. Róla egyelőre annyit tudnak, hogy megelőző jellegű tuberkulosztatikumos kezelésben részesült, ugyanis kapcsolatban állt egy tuberkulózisos beteggel.
A két fiatal orvos halála után a Gasztroenterológiai és Hepatológiai Intézet több rezidense is panaszkodott túlterheltségre a közösségi médiában.
A rendőrség vizsgálja az ügyet, és dolgozik annak kiderítésén, hogy van-e összefüggés a két haláleset között.
Idén is Ferenc pápa írta a nagypéntek esti keresztutat kísérő meditációkat, de az egyházfő helyett egy általa kijelölt bíboros, Baldo Reina vezeti a via crucist a római Colosseumnál.
A Vatikán közölte a nagyhét előzetes programját, miszerint nagycsütörtök délelőtt az úgynevezett krizmaszentelő misét a Szent Péter-bazilikában Domenico Calcagno bíboros, az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének nyugalmazott elnöke mutatja be. Csütörtök délután az utolsó vacsorára emlékező misét a Szent Péter-bazilikában Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapja mutatja be. Ez alkalomból kiállítják Krisztus keresztjének egy darabját, amelyet ereklyeként Rómában őriznek. A nagypéntek délutáni igeliturgiát Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa vezeti a bazilikában. Nem véglegesítették, hogy ki vezeti a nagyszombat esti vigíliát a Szent Péter-bazilikában, és a vasárnapi ünnepi misét a Szent Péter téren, amelynek a végén a pápa a bazilika központi lodzsájáról szokta felolvasni húsvéti üzenetét, majd áldását adja Rómára és a világra.
J.D. Vance amerikai alelnök pénteken kezdődő római és vatikáni látogatásával kapcsolatban a Szentszék nem zárta ki, hogy Ferenc pápa is fogadja a politikust, valamint azt sem, hogy az amerikai alelnök részt vehet a vasárnapi szentmisén.
A holland rendőrség őrizetbe vett egy ötödik gyanúsítottat a dák műkincsek elrablásának ügyében. A tájékoztatás szerint a 36 éves férfit a szülővárosában, Alkmaarban levő lakásán fogták el és tartoztatták le kedd reggel, majd kihallgatják, hogy kiderítsék, milyen szerepe volt a rablásban – írja az Agerpres hírügynökség.
Az ellopott műkincseket nem találták meg, a nyomozás folyamatban van. Korábban négy gyanúsítottat vettek őrizetbe a holland hatóságok, közülük hárman előzetes letartóztatásban vannak.
Az asseni Drents Múzeumból január 25-én lopták el robbantásos betöréssel az ott ideiglenesen kiállított dák műkincseket, a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Kr.e. első századból származó dák arany karperecet.
Washington megszüntette a Biden-adminisztráció szankcióját a magyar miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antal ellen. A döntéséről Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert. Szijjártó szerint a lépés világosan bizonyítja azt, hogy Washingtonban más szelek fújnak.
Rogán Antalt az év elején helyezték szankciós listára, ami azt jelentette, hogy befagyasztották a magyar politikus minden amerikai érdekeltségű vagyonát, illetve az amerikai állampolgároknak tilos volt vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani. Ezen kívül zárolták a miniszter egyesült államokbeli vagyonát. A döntést azzal indokolta januárban David Pressman, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete, hogy a magyar miniszter hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a gazdasági szektort.
Pesszimista prognózist fogalmaz meg Romániát illetően az Erste Bank legfrissebb elemzése – írja a profit.ro portál. Az elemzés szerint a költségvetés február végi állapota nem mutatja azt, hogy reális lenne az éves 7 százalékos deficit.
Az Erste Bank megállapítja: a deficitcsökkentésre Románia mellett Szlovákiának és Lengyelországnak van a legnagyobb szüksége, ugyanis ha elmaradnának ezek az intézkedések, akkor az államadósságuk 2035-ig meghaladná a GDP 90 százalékát. A legrosszabb helyzetben pedig Románia lenne, hiszen államadóssága a GDP 100 százalékát is meghaladná 10 év múlva.
Az elemzés nem tér ki arra, hogy milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség, azonban a független szakértők szerint ez adóemelést jelent – írja a profit.ro portál.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte kedden a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban. A jogszabály-javaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe.
A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet. A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács közleményben indokolta meg a tervezet negatív véleményezését. E szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére.
A testület szerint a jogszabályjavaslat “súlyosan alááshatja a rendszer működését”, elsősorban azáltal, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból kihathat a humán erőforrásra. Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba 'a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt' - érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen fogják elhagyni a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.
Románia tanult a leckéből, és intézményei elkötelezettek a májusi elnökválasztás tisztességes, átlátható és a demokratikus normáknak teljes mértékben megfelelő lebonyolítása mellett - jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap a Cotroceni-palotában, az amerikai kongresszus nyolctagú delegációjával folytatott megbeszélésen.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a találkozón a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségről tárgyaltak, külön hangsúlyt fektetve a biztonsággal és a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlődési kilátásaira. Ilie Bolojan rámutatott, Románia továbbra is szilárdan elkötelezett az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség mellett, amely az ország külpolitikájának és nemzetbiztonsági struktúrájának kulcsfontosságú elemét képezi.
Az ügyvivő államfő hangsúlyozta az amerikai jelenlét megerősítésének fontosságát Romániában, különösen a fekete-tengeri régió biztonsági kihívásai közepette. Kiemelte, hogy Románia aktívan hozzájárul a NATO keleti szárnyának biztonságához, és az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés elengedhetetlen a hatékony elrettentéshez. A találkozó másik fontos témája volt Románia amerikai vízummentességi programba való felvétele, ami továbbra is prioritás az ország számára - hangsúlyozta az ügyvivő elnök.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején bejelentette, hogy az amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt tegnap a kongresszusi delegáció tagjaival. Mint mondta, az elmúlt napokban két új amerikai beruházásra is volt példa: egy befektetési alap átvette az elektromechanikus rendszereket és alkatrészeket előállító nagyszebeni Kendrion gyárat, míg a Wendy's gyorsétteremlánc húsvét után nyitja meg első éttermét a romániai piacon.
Németországnak évente százezernél kevesebb menedékkérőt kell befogadnia, mert közszolgálatait túlterhelték a bevándorlók – idézi az Euronews a hivatalba lépő kancellárt.
Friedrich Merz közölte, hogy a német iskolák, kórházak és városok nem tudtak megbirkózni az ukrajnai, szíriai és afganisztáni háborúk miatt megnövekedett menekültszámmal. A leendő kancellár már korábban megígérte, és most megerősítette, hogy első hivatali napján meghozza ezt az intézkedést.
Saját álláspontján túl Merzre erős külső nyomás is nehezedik, hogy keményebb politikát képviseljen a tömeges migrációval kapcsolatban, miután a szélsőjobboldali migránsellenes Alternatíva Németországnak (AfD) második lett a februári választásokon, és azóta meg is előzte népszerűségben a koalíció vezető erejét.Az új kancellár szerint a 2024-es kormányzati statisztikák ellenére is meg kell hozni a döntést, noha a Németországba belépő menedékkérők száma tavaly 30 százalékkal csökkent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden meghosszabbította a hétfőn tíz megyére kiadott viharos szélre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést.
Az előrejelzés szerint csütörtök este 11 óráig a Bánságban, a Körösvidék déli és Moldva legnagyobb részén 50-60 km/órás sebességgel fog fújni a szél, a Bánsági-hegyvidéken és a Déli-Kárpátok nyugati részén pedig elérheti a 75-90 kilométeres sebességet is. Temes, Krassó-Szörény, Arad, Bákó, Botoșani, Galac, Iași, Neamț, Vrancea és Vaslui megyére érvényes a riasztás.
A meteorológusok szerint az ország többi régiójában is szeles időre lehet számítani, a széllökések sebessége elérheti a 40-50 kilométer óránként.
A rigai parlament megszavazta Lettország kilépését a taposóaknákat tiltó szerződésből. A nagy többséggel elfogadott döntést azzal magyarázta a törvényhozás, hogy figyelembe kell venni az ország biztonsági és védelmi kapacitásainak megszilárdítását, illetve az elrettentést a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Mint ismeretes, március 18-án Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország közösen jelentette be, hogy kilép a taposóaknák betiltásáról szóló Ottawai Egyezményből.
