A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Perre megy a Trump-adminisztrációval az amerikai Harvard Egyetem, miután az Egyesült Államok kormánya megvonta az egyetem több mint kétmilliárd dolláros…
Történelmi mélyponton volt az áramfogyasztás húsvétkor hazánkban. Az országos elektromos hálózatot üzemeltető Transelectrica közlése szerint húsvét vasárnapján a fogyasztás minden…
„Amikor az állam eljár az ilyen illegális tartalmak ellen, nem korlátozza az illetők szólásszabadságát, hanem éppenséggel védi azt. A szólásszabadsághoz…
Mai húsvéthétfői egyórás különkiadásunk első felében a négy erdélyi magyar történelmi egyház püspökének – Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek,…
Mai húsvéti egyházi műsorunkban Fehér Csilla Angéla barcaújfalui evangélikus lelkész igehirdetését hallják. Áldott húsvétot kívánunk minden kedves hallgatónak!
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz egyebek mellett az amerikai képviselők romániai látogatásáról, a digitalizáció buktatóiról, a kanyarós megbetegedések…
Mai nagypénteki különkiadásunkban beszélgetést hallhatnak a gyulafehérvári római katolikus papnevelő intézet két diákjával, Lázár Hunor Imrével és Kováts Álmos Botonddal…
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára emlékezünk. Ennek kapcsán szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét.
Perre megy a Trump-adminisztrációval az amerikai Harvard Egyetem, miután az Egyesült Államok kormánya megvonta az egyetem több mint kétmilliárd dolláros támogatását azzal az indokkal, hogy az intézmény vezetése nem hajlandó végrehajtani a kívánt reformokat. Az Euronews emlékeztetett, hogy a Fehér Ház levélben vázolta elvárásait a hónap elején. Ebben szerepel a többi között az egyetem vezetésének és felvételi politikájának megváltoztatása, illetve a sokszínűséget érintő kezdeményezések fokozottabb ellenőrzése, valamint több diákszervezet betiltása is. Mindezt az antiszemitizmus elleni fellépés szükségességével indokolták. Miután a Harvard elnöke, Alan Garber nyilvánosan visszautasította a követeléseket, a szövetségi kormány válaszul befagyasztotta az egyetem többéves, összesen 2 milliárd 260 millió dolláros támogatását.
Történelmi mélyponton volt az áramfogyasztás húsvétkor hazánkban. Az országos elektromos hálózatot üzemeltető Transelectrica közlése szerint húsvét vasárnapján a fogyasztás minden idők legalacsonyabb értékére, 2500 MW-ra süllyedt. A Transelectrica azzal magyarázta az alacsony fogyasztást, hogy egybeesett az ortodox és a katolikus keresztények húsvétja. A nagyon alacsony fogyasztás miatt április 20-án a nagybani piacon a villanyáram ára hét órán át negatív tartományban volt. Az energetikai rendszer egyensúlyának fenntartásában fontos szerepük volt a tároló berendezéseknek.
Az idei év első három hónapjában mintegy 700 súlyos közúti baleset történt hazánkban. Ezekben több mint 240-en haltak meg és mintegy 520-an sérültek meg súlyosan. A tavalyi első negyedévéhez képest a balesetek száma 18 százalékkal, a halálos áldozatok száma 21 százalékkal, a súlyos sérültek száma 20 százalékkal csökkent - tájékoztatott a Román Rendőrség. A közúti balesetek fő okai a gyalogosok fegyelmezetlensége, a megengedett sebességhatár túllépése, elsőbbség megadásának elmulasztása a gyalogosokkal, illetve más járművekkel szemben.
Elhunyt 88 éves korában Ferenc pápa, a római katolikus egyház feje, akit 2013 áprilisában iktattak be. A pápa halálát szélütés és szívelégtelenség okozta. A Vatikán nyilvánosságra hozta, hogy az egyházfő cukorbetegségben is szenvedett.
Ferenc pápa rövid végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a római Santa Maria Maggiore pápai bazilika padozatában helyezzék végső nyugalomra, síremlék nélkül, mindössze nevének latin nyelvű feliratával: Franciscus. A pápa temetési szertartása szombaton 11 órakor kezdődik a Szent Péter-bazilika előtti téren. Koporsóját holnap átviszik a Szent Péter-bazilikába, ahol a hívők leróhatják kegyeletüket.
Az argentin Jorge Mario Bergoglio volt a katolikus egyház első latin-amerikai és egyben első jezsuita vezetője, és szintén ő volt az első, aki Assisi Szent Ferenc nevét vette fel pápaként. A Vatican News felidézte, hogy a pápánál februárban kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, 38 nap kórházi kezelés után térhetett vissza otthonába. 1957-ben, húszas évei elején egy súlyos légúti fertőzés következtében tüdejének egy részét eltávolították. Idősebb korára gyakran szenvedett különböző légúti megbetegedésektől. A pápa haláláig dolgozott. Vasárnap a szokásos latin nyelvű áldását adta Rómára és a világra, majd különleges autójában körbejárta a Szent Péter teret. Délelőtt fogadta néhány perc erejéig tartó magánlátogatáson J.D. Vance amerikai alelnököt.
Meghalt Ferenc pápa hétfőn reggel - jelentette be a Vatikán.
A pápa húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt. A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, hétfő reggel 7 óra 35 perckor érte a halál. "Kedves testvéreim és nővéreim, mély szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát" - fogalmazott Kevin Farrell bíboros a Vatikán tévécsatornáján.
"Ma reggel 7 óra 35 perckor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Úr házába. Egész életét az Úr és az ő egyházának szolgálatára szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangélium értékeit – különösen a legszegényebbek és leginkább kirekesztettek javára" - idézte a Vatikán hírcsatornája, a Vatican News a bíboros szavait.
Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, 2013. március 13-án választották a katolikus egyház fejévé.
A Vatican News felidézi, hogy a pápánál februárban kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, 38 nap kórházi kezelés után térhetett vissza otthonába, a Szent Márta-házba. Mint írják, 1957-ben, húszas évei elején Jorge Mario Bergoglión egy súlyos légúti fertőzés következtében tüdőműtétet hajtottak végre Argentínában, a tüdejének egy részét eltávolították. Idősebb korára Ferenc pápa gyakran szenvedett különböző légúti megbetegedésektől.
A Vatikán hírcsatornája azt is közölte, hogy 2024 áprilisában Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely majd irányt ad a megtartandó temetési szentmisének. A második kiadás több újdonságot is bevezet, többek között azt, hogyan kell eljárni a pápa földi maradványaival halála után. A halál megállapítása ezentúl a kápolnában történik, nem pedig abban a helyiségben, ahol elhunyt, és a testét azonnal a koporsóba helyezik.
Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint az elhunyt Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás legyen egyszerűsített, és a hangsúly az egyház hitének kifejezésén legyen a feltámadt Krisztus testében. "A megújított szertartás még inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy a római pápa temetése egy pásztor és Krisztus tanítványának temetése, nem pedig egy e világi hatalmasságé" - idézte a Vatican News Diego Ravelli érseket.
„Amikor az állam eljár az ilyen illegális tartalmak ellen, nem korlátozza az illetők szólásszabadságát, hanem éppenséggel védi azt. A szólásszabadsághoz ugyanis hozzátartozik a tájékozódáshoz való jog, ennek feltétele pedig az, hogy korrekt információkhoz jusson hozzá az állampolgár, hogy informáltan tudjon dönteni. Ez sérült tavaly novemberben” – hangsúlyozza az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint a tavalyi amerikai választások eredménye abban is érezteti hatását, ahogy világszerte a szólásszabadsághoz viszonyulnak, „hirtelen sokan felfedezték, hogy már évek óta ők is trumpisták, vagy nagyon vallásosak, és így tovább”.
Mai húsvéthétfői egyórás különkiadásunk első felében a négy erdélyi magyar történelmi egyház püspökének – Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius püspök és Koszta István evangélikus püspökhelyettes – húsvéti üzenetét hallják.
Mai húsvéti egyházi műsorunkban Fehér Csilla Angéla barcaújfalui evangélikus lelkész igehirdetését hallják. Áldott húsvétot kívánunk minden kedves hallgatónak!
A heti hírösszefoglalóban szó lesz egyebek mellett az amerikai képviselők romániai látogatásáról, a digitalizáció buktatóiról, a kanyarós megbetegedések elterjedtségéről és az újabb magyarországi alkotmánymódosításról.
Forró László összeállítással jelentkezik a parkinson és a növényvédő szerek közötti összefüggésről.
Garzó Ferenc: Földön járók és föld alá kergetők
Nagypénteki különkiadásunk második részét itt hallgathatják meg.
Mai nagypénteki különkiadásunkban beszélgetést hallhatnak a gyulafehérvári római katolikus papnevelő intézet két diákjával, Lázár Hunor Imrével és Kováts Álmos Botonddal a húsvéti ünnepkörről és a nagyböjti időszakról. Darvas Enikő interjúja során részletek hangzanak el Joseph Haydn Stabat Materjéből.
Az Újvárad folyóirat idei 3. számának irodalom rovatában Kugler Viktor, Balázs Imre József és Csehy Zoltán verseit, Gyukics Gábor fordításában Denise Dee Sweet Ojibwe költeményét, továbbá Tankó Andrea és Csatlós Lóránt prózáját olvashatják.
Két anyagot kínál a Galéria rovat: Dabóczi Géza ír Fényívás címmel Gagyi Botond festészetéről, míg Süli-Zakar Szabolcs Bagi Attila kiállításáról.
Történelmi hősök címmel Lakatos Fleisz Katalin írt esszét Krúdy regények nemzeti sztereotípiáiról. Szakmai, munkahelyi újrakezdések címmel folytatódik Magyari Sára Re-Loaded sorozata, a társszerző ezúttal Nagy Emőke kompetenciafejlesztő tréner. A Ketten egy páston rovatban a 80 éve elhunyt Ligeti Ernőről Boka László és idei szerzőtársa, Filep Tamás Gusztáv értekezik.
A társadalom rovatban Egy új világrend hajnalán címmel Forgács Áron publicisztikáját olvashatják. A debreceni Partium Házban Thalia és Téka Erdélyben című, Gálfalvi Ágnes, Simon Judit és Szűcs László részvételével zajlott februári pódiumbeszélgetés szerkesztett változatát olvashatják az erdélyi magyar színházakról és könyvkiadásról. Hegyi Réka a kritika rovatban méltatja a Kolozsvári Magyar Opera Jesus Christ Superstar című előadását, ehhez kapcsolódóan ír sajátos nemzedéki megközelítésből A fiatalok és az opera címmel Sipos Ákos.
Mit tehetek azért, hogy ez másként legyen? címmel közöl Pásztor Rita értékelést Tankó Andrea visszhangos sikerű rövidpróza-kötetéről. A Véletlenül írtam egy könyvet című magyar filmről Beretvás Gábor ír Anya a sztorikban lakik címmel. A lapszám vezércikkét Nyitni, érdeklődni, felfedezni címmel jegyzi a szerkesztőség.
Az Újvárad kapható a szokásos könyv- és lapárusoknál, elérhető a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a holnap.ro könyváruházban.
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára emlékezünk. Ennek kapcsán szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét.
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek, s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt, és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indul végzetes földön, csillagok szavára, sors elől szökve, mégis, szembe sorssal, s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek. A sűrű füst, mint roppant denevérszárny legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem. Szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt... Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról, és végigcsurogtak gyűrött arcomon...
Dsida Jenő verse után rátérnék a legősibb húsvéti jelképre, a bárányra, amely a Magyar katolikus lexikon szerint az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele. A bárány hibátlan kellett legyen, a vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Úr megkímélje a zsidók házait. Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre, ezért az Újszövetség az ószövetségi jelképekre, előképekre alapozva Isten bárányának nevezi Krisztust. Egy másik jól ismert húsvéti szimbólum a tojás, amely a legrégibb húsvéti eledelek egyike, az élet, valamint az újjászületés archaikus jelképe. A katolikus lexikon szerint amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újszövetséget jelképezi. A mai rész vége közeledve felidézném azt a helyesírási szabályt, amely kimondja, hogy az erős érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűkkel írjuk a nevezetes napok, ünnepek, történelmi események, időszakok nevét. Ez a húsvétra, a nagyhétre, nagycsütörtökre, nagypéntekre, nagyszombatra, húsvétvasárnapra, illetve a húsvéthétfőre is érvényes, és az összetett szavakat pedig természetesen egybe kell írni. Amennyiben húsvéti jókívánságot küldünk szeretteinknek, ismerőseinknek, csak a mondat elején írjunk nagybetűt. Ennyi fért a nyelvi rovatunk mai részébe, Ferencz Melániát hallották, a Szövegkovács nevében is áldott húsvétot kívánok.
Perre megy a Trump-adminisztrációval az amerikai Harvard Egyetem, miután az Egyesült Államok kormánya megvonta az egyetem több mint kétmilliárd dolláros támogatását azzal az indokkal, hogy az intézmény vezetése nem hajlandó végrehajtani a kívánt reformokat. Az Euronews emlékeztetett, hogy a Fehér Ház levélben vázolta elvárásait a hónap elején. Ebben szerepel a többi között az egyetem vezetésének és felvételi politikájának megváltoztatása, illetve a sokszínűséget érintő kezdeményezések fokozottabb ellenőrzése, valamint több diákszervezet betiltása is. Mindezt az antiszemitizmus elleni fellépés szükségességével indokolták. Miután a Harvard elnöke, Alan Garber nyilvánosan visszautasította a követeléseket, a szövetségi kormány válaszul befagyasztotta az egyetem többéves, összesen 2 milliárd 260 millió dolláros támogatását.
