A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy azt az utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végighaladt a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom-oltárhoz, a…
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.
A szövetség mai közleménye szerint ez az összeg 120 százalékkal nagyobb, mint a 2023-ban kifizetett kártérítéseké. A szervezet adatai szerint a viharkárok miatt kifizetett kárigények száma is nőtt 2023-hoz képest 63 százalékkal.
A viharkárok miatt kifizetett kártérítések átlagos összege 2024-ben 7 500 lej volt. A legnagyobb kártérítés összege elérte a 400 ezer lejt.
"
["post_title"]=>
string(96) "A biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki viharkárok miatt"
["post_excerpt"]=>
string(127) "A szövetség mai közleménye szerint ez az összeg 120 százalékkal nagyobb, mint a 2023-ban kifizetett kártérítéseké. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(85) "a-biztositotarsasagok-osszesen-56-millio-lej-karteritest-fizettek-ki-viharkarok-miatt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-23 14:01:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 11:01:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449693"
["menu_order"]=>
int(6249)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3668 (24) {
["ID"]=>
int(449691)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-23 13:59:31"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 10:59:31"
["post_content"]=>
string(843) "
Európa legnagyobb kapacitású pórusbeton falazóelem gyárát adták át Maros megyében – adja hírül az economica.net a beruházó közleményére hivatkozva.
A Fortem nevű üzem a Marosvásárhelytől 28 kilométerre fekvő Radnóton (Iernut) található. Az észak-erdélyi autópálya közelében felépült, 10 ezer négyzetméter alapterületű üzem egy 40 millió eurós beruházással jött létre. Tulajdonosa a román tőkével működő DVI Production - nyilatkozta Viorel Iacob, a vállalat vezérigazgatója.
Az üzemben 100 alkalmazott fog dolgozni. A Fortem kezdetben pórusbeton téglát fog gyártani, és a tervek szerint később pórusbeton paneleket is.
Elfogadta mai ülésén a képviselőház a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat 259 támogató és egy elutasító szavazatot kapott, 25 képviselő tartózkodott.
Délelőtti ülésén a képviselőház munkaügyi bizottsága módosított a tervezeten. A testület eltörölte a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatosan emelését rögzítő függeléket, amely szerint 2045-re az általános nyugdíjkorhatár 65 év lett volna. Emellett a bizottság elfogadta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványát a nyugdíjak kiszámításának módosításáról.
Adrian Solomon bizottsági elnök elmagyarázta, hogy a módosított tervezet szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára már 2026. január elsejétől 65 évre emelkedik. Emlékeztetett arra, hogy a jogszabályjavaslatot a szenátusnak is meg kell vitatnia.
Az USR módosító indítványa szerint a bírák és ügyészek nyugdíjának összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának az eredeti tervezetben előírt 65 százaléka helyett a 80 százaléka lesz. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.
Az idei év első két hónapjában a nyers adatok szerint 16,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 19,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene hazánkban az előző év azonos időszakához képest - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Februárban az előző hónaphoz képest a nyers adatok szerint 24 százalékkal nőtt, a kigazított adatok szerint pedig 6,2 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye. Éves összevetésben a nyers adatok szerint 6,1 százalékkal, a kigazított adatok szerint 6,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés az idei második hónapban.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a felújítási munkálatok volumene 47,3 százalékkal, az új építéseké 21,8 százalékkal nőtt, a karbantartási és javítási munkálatoké pedig 3,5 százalékkal csökkent az előző év első két hónapjához képest.
"
["post_title"]=>
string(56) "Csaknem 20%-al nőtt az építőipari termelés volumene"
["post_excerpt"]=>
string(165) "Az idei év első két hónapjában 19,5%-al nőtt az építőipari termelés volumene hazánkban az előző év azonos időszakához képest - közölte ma az INS. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(50) "csaknem-20-al-nott-az-epitoipari-termeles-volumene"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-23 10:43:10"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 07:43:10"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449680"
["menu_order"]=>
int(6253)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3708 (24) {
["ID"]=>
int(449678)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-23 10:37:11"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 07:37:11"
["post_content"]=>
string(332) "
Május 2-án, pénteken kezdi el a Román Posta a májusi nyugdíjak és szociális juttatások kézbesítését - közölte a vállalat. Minden nyugdíjat és szociális juttatást idejében fognak kézbesíteni jövő hónapban – biztosította az érintetteket a Román Posta.
Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7% alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt, és az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervnek megfelelően a következő években is ezen a pályán marad - közölte tegnap este a pénzügyminisztérium.
A szaktárca arra reagált, hogy az Eurostat aznap közzétett adatai szerint tavaly a tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb - 9,3 százalékos - az államháztartási hiány, miközben a kormány 8,65 százalékos deficitet jelentett.
Közleményében a pénzügyminisztérium azzal magyarázta a két adat közötti eltérést, hogy a kormány által bejelentett 8,65 százalék a pénzforgalom alapján számított hiányt jelentette, az Eurostat pedig az úgynevezett ESA-módszertan alapján számolta ki a 9,3 százalékot.
Az Eurostat adatai szerint tavaly Dániában 4,5 százalékos, Írországban és Cipruson 4,3, Görögországban 1,3, Luxemburgban 1, Portugáliában 0,7 százalékos többlettel zárt a költségvetés, a többi tagállamban deficites volt az államháztartás. A legnagyobb hiányt Romániában (mínusz 9,3%, Lengyelországban (mínusz 6,6%), Franciaországban (mínusz 5,8%) és Szlovákiában (mínusz 5,3%) jegyezték. További 12 tagállamban a deficit a GDP legalább 3 százalékát tette ki.
A képviselőház munkaügyi szakbizottsága elfogadta tegnap a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amelyet a plénum mai ülésén vitat meg. A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe.
A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.
A jogszabályjavaslat szerint a nyugdíj összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának 65 százaléka a jelenlegi 80 százalék helyett. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A plénum ma vitatja meg a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet"
["post_excerpt"]=>
string(128) "A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "a-plenum-ma-vitatja-meg-a-birak-es-ugyeszek-nyugdijazasarol-szolo-torvenytervezetet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-23 10:31:20"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 07:31:20"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449673"
["menu_order"]=>
int(6256)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3711 (24) {
["ID"]=>
int(449671)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-23 10:28:50"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 07:28:50"
["post_content"]=>
string(1020) "
Jóváhagyta tegnap a képviselőház házbizottsága a parlamenti alkalmazottak szakmai kiértékelésének eljárását. Erre az alsóház 240 álláshelye megszüntetéséről szóló 2025/9-es számú határozatának végrehajtásához van szükség.
Az eljárás szerint a szakmai kiértékelésen való részvétel valamennyi alkalmazott számára kötelező lesz és több szakaszban zajlik. Az alkalmazottak feladataik ellátásához szükséges elméleti tudását egy teszttel fogják felmérni, gyakorlati készségeikről és tapasztalataikról pedig írásbeli vizsgán, gyakorlati próbán vagy interjú keretében kell számot adniuk. A felmérés harmadik szakaszában a munkaköri leírásukban szereplő információkat elemzik.
A rendelkezések gyakorlatba ültetésének módját a szakmai kiértékelést végző bizottság határozza meg.
A Román Rendőrség és a Román Nemzeti Bank (BNR) nevében kezdeményezett hamis telefonhívásokra figyelmeztetett tegnap az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az intézmény közösségi oldalán közzétett bejegyzésben hangsúlyozták, hogy az új csalási lényege, hogy az áldozatot felhívja egy magát rendőrnek kiadó nő, és azt állítja, hogy egy Interpol által körözött nemzetközi bűnöző egy romániai bankfiókban megpróbált hitelt felvenni az érintett személy személyazonosságát használva, és bűnügyi kivizsgálás indult az ügyben. Az illetővel közli továbbá, hogy be fogják idézni a rendőrségre. A továbbiakban számos törvényt és cikkelyt említ meg ködösítés végett, és a hivatalos nyelvezet révén pszichológiai nyomást gyakorol az áldozatra. Személyazonosságuk 'bizonyítására' a csalók WhatsApp-on keresztül elküldik egy rendőrségi igazolvány fényképét - egy hamisított, de vizuálisan hiteles dokumentumot. Ezt követően az áldozatot a BNR egyik 'szakemberéhez' irányítják, aki állítása szerint a bankügyletek felügyeletével foglalkozik, majd a Mugur Isărescu BNR-igazgató nevével ellátott 'hivatalos' e-mailt is küldenek neki - magyarázzák a kiberbiztonsági szakemberek. Ezután felkérik az áldozatot, hogy 'biztonságos környezetben', például a Telegram alkalmazáson keresztül folytassák a kommunikációt, ahol a bankszámlakivonatot kérik el azzal az ürüggyel, hogy arra a biztosítás megkötéséhez szükség van. Mindeközben többször figyelmeztetik az illetőt, hogy azonnali letartóztatás terhe alatt nem beszélhet a nyomozásról senkivel, még ügyvéddel sem. Közlik vele, hogy 'további biztonsági intézkedésként' hazugságvizsgálatnak is alá fogják vetni, hogy biztosak legyenek benne, nem adta ki az információkat - magyarázta a DNSC.
A kiberbiztonsági szakemberek azt javasolják mindenkinek, hogy senkinek ne adják ki telefonon személyes vagy banki adataikat, hívják vissza az adott intézmény hivatalos számát ellenőrzésként; ne folytassák a beszélgetést a WhatsAppon, Telegramon vagy Signalon; ellenőrizzék a kapott fotókat a 'Reverse Image Search' segítségével; ne telepítsenek távvezérlő alkalmazásokat; ne hagyják magukat megfélemlíteni a tekintélyelvű hangnemtől vagy a felsorolt törvénycikkelyektől. Ha észlelik a csalási kísérletet, azonnal szakítsák meg a telefonbeszélgetést, és jelentsék az esetet a rendőrségen vagy a DNSC-nél.
"
["post_title"]=>
string(44) "DNSC: Új csalási kísérlet a láthatáron"
["post_excerpt"]=>
string(141) "A Román Rendőrség és a BNR nevében kezdeményezett hamis telefonhívásokra figyelmeztetet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(37) "dnsc-uj-csalasi-kiserlet-a-lathataron"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-23 10:27:06"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-23 07:27:06"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449667"
["menu_order"]=>
int(6258)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3713 (24) {
["ID"]=>
int(449501)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-22 14:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-22 11:00:00"
["post_content"]=>
string(1681) "
Ha te pap leszel, én pápa! címmel jelent meg Kalányos Ottó roma származású, csíkszentkirályi segédlelkész könyve. Egy nevelőanya feltétel nélküli szeretete alcímű kötetet március végén mutatták be a Hargita megyei Csíkbánkfalvában, ahol a szerző gyermekkorát töltötte. A könyv az olvasó elé tárja a székelyföldi katolikus pap sorsfordulatokkal teli életét, egy olyan ember történetét, akihez gyerekként senki sem fűzött nagy reményeket, csak nevelőanyja. Az önéletrajzi kötet emléket állít annak az egyszerű falusi asszonynak, Berszán Vilmának, aki kétkedés nélkül bízott fogadott fia tehetségében, dédelgette annak álmait, és egy életen át bátorította abban az elhatározásában, hogy pap legyen.
Kalányos Ottó csíkszentkirályi római katolikus segédlelkész a 2020-as évi pappá szentelése óta az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációjáért is felel. Vele beszélget mai adásunkban Bíró István.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy azt az utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végighaladt a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom-oltárhoz, a Szentatyáról nevezzék el. Erről Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere tájékoztatott egy Facebook-bejegyzésben. A polgármester közölte: sosem feledjük a 2019. június 1-jei, történelmi jelentőségű látogatását Csíksomlyón, aminek a csíksomlyói Szűzanya aranyrózsája állít emléket. Ferenc pápa ugyanis kitüntetésnek számító aranyrózsát adományozott a csíksomlyói Mária-kegyhelynek.
Több hazai politikai vezető részvétét fejezte ki Ferenc pápa halála miatt. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az alázat és együttérzés, a béke és igazságosság iránti elkötelezettség jelképének nevezte üzenetében Ferenc pápát. Bolojan együttérzését fejezte ki Románia és a nagyvilág katolikus hívőinek és mindazoknak, akik számára Ferenc pápa "lelki világítótorony és reményforrás" volt. Bolojan úgy értékelte: az elhunyt egyházfő a román nép közeli barátja volt, aki nagyra értékelte a román nép mély vallásosságát, hite iránti elkötelezettségét.
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt írta egy közösségi oldalon: a kereszténység és az egész emberiség számára szomorú nap Ferenc pápa halálának napja, hiszen általa egy olyan vallási vezető távozott az élők sorából, aki mindig a béke oldalán állt, és szenvedők pártját fogta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte, hogy Ferenc pápa volt az első katolikus egyházfő, aki 2019-es romániai látogatása alkalmával felkereste Csíksomlyót. "Egy ember, aki a hitet egyszerű szavakkal tette érthetővé, és az irgalmat tette a legnagyobb erénnyé. Nemcsak a katolikus világ gyászol, hanem mindenki, aki egy csendes hangra vágyott ebben a fülsértő hangoskodásban" - írta az RMDSZ elnöke. Ferenc pápa 2019-ben tett háromnapos apostoli látogatást hazánkban. Találkozott Daniel ortodox pátriárkával, imát mondott az épülő Nemzet Megváltása katedrálisban, majd egyházmegyéjükben kereste fel a romániai katolikus közösségeket. Ferenc pápa volt az első katolikus egyházfő, aki Erdélybe látogatott. A hazai katolikusok között többségben lévő magyar hívőket 2019. június 1-én a közösség legjelentősebb zarándokhelyén, a csíksomlyói hegynyeregben kereste fel, Balázsfalván pedig hét román vértanú görögkatolikus püspököt avatott boldoggá.
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.
A szövetség mai közleménye szerint ez az összeg 120 százalékkal nagyobb, mint a 2023-ban kifizetett kártérítéseké. A szervezet adatai szerint a viharkárok miatt kifizetett kárigények száma is nőtt 2023-hoz képest 63 százalékkal.
A viharkárok miatt kifizetett kártérítések átlagos összege 2024-ben 7 500 lej volt. A legnagyobb kártérítés összege elérte a 400 ezer lejt.
