A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Az állampolgárok reformokat várnak, ezért az új kormánynak végre kell hajtania, de legalább el kell indítania azokat - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap este, miután a Luca Niculescu vezette kabinet tagjai letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. A parlament tegnap kényelmes többséggel hivatalba iktatta az új kormányt, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is úgy döntött, a beiktatáskor támogatja az új kabinetet, noha a két párt ellenzékben marad. Nicușor Dan az eskütételi ünnepségen hangsúlyozta, hogy egyensúlyt kell teremteni Románia pénzügyi kötelezettségvállalásai és a lakosság elvárásai között. Üdvözölte, hogy külön tárca foglalkozik a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával. Az államfő megköszönte Ilie Bolojan és kabinetje munkáját.
A magyarországi ügyészség őrizetbe vette ma reggel Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatnak ki, és gazdasági csalás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében a jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett feljelentést. Az ügyben tavaly márciusban indított nyomozást a rendőrség, amelyet idén április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. A Matolcsy György vezette jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli működés az Állami Számvevőszék szerint mintegy 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amelynek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetéhez került, az említett struktúrák pedig a fizetésképtelenség szélére sodródtak.
Szentpétervárra érkezett Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, akit a pulkovói repülőtéren Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója fogadott - közölték szerdán orosz hírügynökségek. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai megbízottja bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin fogadja majd az amerikai tisztségviselőt. Witkoff tegnap Oslóban az ukrajnai rendezésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gar Store norvég kormányfővel és Alexander Stubb finn államfővel. Stubb a konzultációk nyomán előrelépésről és arról számolt be, hogy biztonsági és gazdasági elemeket dolgoztak ki, amelyeket a különmegbízott be fog mutatni az orosz vezetésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap este pályakezdő orosz diplomaták előtt azt hangoztatta, hogy Moszkva kész meghallgatni az amerikai tárgyalókat, és Oroszország nyitott a gazdasági megállapodásokra az Egyesült Államokkal, de politikai engedmények nélkül.
A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Jelentős szerepe volt a diaszpórának az államfőválasztás első fordulójának az eredményében, sosem látott mértékben mozgósították a jelöltek a külhoni románokat. Az…
Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvét mutatták be a Bukaresti Liszt Intézetben a szerző Szőcs Anna jelenlétében, akivel Oláh-Gál Elvira, a kötet szerkesztője beszélgetett.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagjai a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének meghívására novemberben látogattak Bákó megyébe, ahol több csángók lakta települést kerestek fel. Ekkor látogattam én is Csángóföldre és vettem részt a Külsőrekecsinben tartott guzsalyas találkozón, ahol a megye hagyományőrző csoportjai gyűltek össze szórakozni.
Jelentős szerepe volt a diaszpórának az államfőválasztás első fordulójának az eredményében, sosem látott mértékben mozgósították a jelöltek a külhoni románokat. Az első forduló résztvevőinek 11 százaléka a Románia határain kívül voksolt – 973 129-en szavaztak, szemben a tavaly novemberi 817 ezerrel.
Ezzel szemben, 2019-ben, Klaus Iohannis megválasztásakor 675 ezer szavazat érkezett a diaszpórából. 25 évvel ezelőtt pedig csak 32 ezer. A diaszpóra voksait George Simion vitte, 10-ből hatan rá szavaztak. A második legtöbb szavazatot Nicușor Dan szerezte, az érvényes szavazatok 25,45 százalékát. Crin Antonescu a voksok mindössze 6,7 százalékát kapta a külföldön élő román állampolgároktól.
George Simion (AUR) és Nicușor Dan (független) jutott be a döntő versenybe az államelnöki tisztségért – derül ki az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatokból, a szavazatok megszámlálása után.
A 2025-ös elnökválasztás első fordulóját elsöprő fölénnyel, közel 41 százalékos eredménnyel George Simion nyerte, a listavezető és az AUR jelöltje több mint 3,8 millió szavazatot kapott. A két hét múlva esedékes második fordulóban a független Nicușor Dan lesz az ellenfele, aki 86 ezer szavazattal legyőzte a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut.
07:30 A szavazókörzetek 100 százalékos feldolgozottsága szerint a második fordulóban a 40 százalék fölötti eredménnyel taroló George Simion nyerte az elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóban ellenfele Nicuşor Dan lesz. Crin Antonescu Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyében nyert, Nicuşor Dan Kolozs megyében végzett az élen, a többi megyében George Simion diadalmaskodott.
01:00 Crin Antonescu elismerte a vereségét. A kormánykoalíció jelöltje röviddel 1 óra előtt elhagyta a kampányközpontot felesége, Adina Vălean kíséretében. Az újságíróknak elmondta, hogy a részeredmény visszafordíthatatlan, megköszönte a pártoknak, hogy támogatták. Rámutatott: emelt fővel távozik, és hozzátette, hogy a választók szavazatát tiszteletben kell tartani. Antonescu és Nicuşor Dan között a szavazatkülönbség több mint 37 ezerre nőtt utóbbi javára.
00:30 Fordulat: éjjel fél 1-kor Nicuşor Dan megelőzte már 407 szavazattal Crin Antonescut a szavazókörzetek 97,5 százalékos feldolgozottságánál, így feljött a második helyre.
23:30 George Simion, az AUR jelöltje toronymagasan megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottságánál Simion több mint 3 millió szavazatot kapott. A második hely sorsa még mindig bizonytalan, mert Crin Antonescu és Nicuşor Dan még mindig fej-fej mellett halad. Antonescu enyhén vezet, de a külföldi szavazatok felboríthatják a sorrendet.
21:17 Az exit poll eredmények szerint nem lehet tudni, hogy ki jut be az elnökválasztás második fordulójába, hiszen a várakozásoknak megfelelően Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje fej-fej mellett halad a független Nicușor Dannal. Az első fordulót meggyőző előnnyel George Simion nyerte meg, aki a voksok 30 százalékát gyűjtötte össze. Meglepően sok szavazatot kapott Victor Ponta is, aki várhatóan negyedik helyen végez mintegy 15 százalékkal. Az este 9 órakor közzétett exit pollok nem tartalmazzák a külföldi szavazatokat, illetve az este 7 órai állást tükrözik.
Az Avantgarde exit pollja a következő eredményeket vetíti előre. 1. George Simion 30 százalék, 2. Nicușor Dan és Crin Antonescu 23-23 százalék, Victor Ponta 15 százalék.
A CURS exit pollja a következő állást tükrözi: 1. George Simion 33,1 százalék, 2. Crin Antonescu 22,9 százalék, 3. Nicușor Dan 20,9 százalék, 4. Victor Ponta 14,7 százalék.
20:25
Délelőtt úgy tűnt, hogy magasabb lesz a részvételi arány az elnökválasztás első fordulójában, mint tavaly novemberben, de a nap folyamán lanyhult a szavazási kedv, hiszen este 7 órakor 47,21 százalék volt az országos részvételi arány a tavaly novemberben jegyzett 49 százalékhoz mérten. Vidéken 3,3 millió személy élt a szavazati jogával, kevesebben, mint novemberben, amikor 3,6 millió állampolgár adta le voksát. Városon a szavazási kedv körülbelül ugyanakkora, hiszen most 5,1 millió városi lakos szavazott a novemberi 5,2 millióhoz képest. Külföldön kimagaslóan nagy a szavazási kedv, ugyanis 896 ezer állampolgár adta le voksát, és jó eséllyel elérik a pszichológiai határnak tekintett 1 millió szavazatot, amire még nem volt példa. Novemberben este 7-kor csak 726 931 voksot regisztráltak külföldön. Elemzők arra számítanak, hogy a külföldi szavazatok a szuverenista erőknek kedveznek, hiszen a legutóbbi választásokon a külföldön élők zöme a nacionalista pártokra és jelöltekre szavazott. Itthon a legtöbben Ilfov megyében szavaztak, ott a szavazati joggal rendelkezők 61 százaléka jelent meg az urnák előtt. Arges, Giurgiu, Kolozs megyében is meghaladták az 50 százalékot. A magyarok által jelentős mértékben lakott megyék továbbra is hátul kullognak, Kovászna megyében 35, Hargita megyében 38 százalék a részvétel, Maros megyében 40 százalék, Szatmár megyében 34 százalék a részvételi arány.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője ma este fél nyolckor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar megyék rendkívül le vannak szakadva. Arra buzdította a választókat, hogy éljenek szavazati jogukkal. Csoma Botondot hallják.
15:15
Megkezdődött a tavaly törölt elnökválasztás megismétlése, amelyen 11 elnökjelölt vesz részt. A november 28-i törölt megmérettetés első fordulóját megnyerő Călin Georgescu nem indulhatott a mostani választáson, azonban ma a szavazás napján Georgescu George Simionnal, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) jelöltjével együtt jelent meg a szavazókörzetben. A kormánykoalíciót alkotó pártok Crin Antonescut, a Románia, előre! választási szövetség jelöltjét támogatják. Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere függetlenként szállt harcba, de élvezi a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatását, miután az USR cserbenhagyta saját jelöltjét, Elena Lasconit, aki mögül kifarolt, amikor látta, hogy a felmérések szerint Bukarest főpolgármesterének van több esélye bejutni a második fordulóba. A várhatóan nagyobb támogatottsággal rendelkező jelöltek közé tartozik még Victor Ponta, aki szintén függetlenként indult.
Délután 14 óráig 5 166 285 választópolgár adta le a szavazatát, ami 28,72 százalékos részvételi aránynak számít. Külföldön 631 310-en voksoltak. Külföldön körülbelül 200 ezerrel többen szavaztak, mint novemberben. 13 órakor a részvétel 1,2 százalékkal haladta meg a tavaly novemberit, ami lassuló növekedést mutat, hiszen 12 órakor még 2 százalékkal volt magasabb a részvétel. Bukarestben 13 órakor 21 százalék fölött volt a részvétel a tavaly novemberben jegyzett 19 százalékhoz képest.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a 13 órás adatok alapján arról tájékoztatott, hogy az országos részvétel az elnökválasztáson 24,4 százalék. Ez még mindig magasabb, mint tavaly novemberben az elnökválasztás első fordulójában, amikor 22 százalék volt. A jelentős magyar közösséggel rendelkező erdélyi megyék részvétele nagyon elmarad az országos átlagtól. Az RMDSZ szóvivője szerint a külföldi magas szavazási kedv egyértelműen a magyarellenes jelöltnek kedvez.
14 óra után a magyarok által jelentős mértékben lakott megyékben alacsony volt a részvétel, Kovászna megyében 20,5 százalék, Hargita megyében csaknem 22 százalék, Maros megyében mintegy 23 százalék volt a részvétel, miközben Ilfov megyében a lakosság 35 százaléka adta le a voksát, de Konstanca, Kolozs és számos más dél-erdélyi megye közelített a 30 százalékhoz.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szavazást követően arra figyelmeztetett, hogy elveszíthetjük értékeinket, ha olyan elnöke lesz Romániának, aki a múltba viszi az országot. Úgy fogalmazott, ez az a nap, amikor mindenkinek el kell mennie, és szavazatával meg kell erősítenie azt az irányt, amit a mi közösségünk számára kívánunk. “Ez a mai választás arról szól, hogy sikerül-e a második fordulóba olyan jelöltet küldeni, aki képes, és le tudja győzni azt a jelöltet, aki a magyar közösségnek nem a barátja, aki a magyar közösségnek az ellensége” - mondta Kelemen Hunor. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is úgy fogalmazott, hogy aki ma otthon marad, az a magyarellenes jelöltet támogatja.
A JELÖLTEK SORRENDJE A SZAVAZÓLAPON
Az elnökválasztás jelöltjeinek szavazólapi sorrendje a következő: George Simion (Románok Egyesüléséért Szövetség/AUR), Crin Antonescu (Románia, előre választási szövetség), Elena Lasconi (Mentsétek meg Romániát Szövetség/USR), Cristian Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt/PCNR), Lavinia Șandru (Szociálliberális Humanista Párt/PUSL), Victor Ponta (független), Sebastian Constantin Popescu (Új Románia Párt/PRN), Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Ligája Párt/PLAN), John-Ion Banu-Muscel (független), Daniel Funeriu (független), Nicușor Dan (független). Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot elérő jelölt részvételével.
Ma ünnepli fennállásának 80. évfordulóját a Román Rádió bukaresti magyar adása, amely a legrégebbi magyar nyelven sugárzó hazai médiaintézmény. A Kisebbségi Szerkesztőség 1945. május 2-án jött létre, és ettől kezdve előbb napi félórás, majd napi kétórás, a területi stúdiók 1954. évi megalakulását követően pedig napi egyórás műsoridőben szól magyarul a rádió. Ezt megelőzően már 1939-től is lehetett magyar hangot hallani a Román Rádióban, azonban ez a napi két alkalommal bemondott hírekre korlátozódott. Akkoriban angolul, franciául, oroszul és németül is sugározták a híreket. A bukaresti Kisebbségi Szerkesztőség 1948-ban bővült ki a német adással, és a mai napig e két tagozat - a magyar és a német – alkotja a szerkesztőséget. Ha visszatekintünk az 1928. november 1-jén létrejött román közszolgálati rádió történetére, elmondhatjuk, hogy Bukarest az egyetlen olyan hazai város, ahol 1939 óta megszakítás nélkül hallható magyar hang a rádióban.
Mai egyórás különkiadásában ezt a számunkra fontos évfordulót ünnepeljük. Műsorunkban az évforduló jelentőségét tekintjük át olyan archív interjúkkal, amelyben egykori munkatársaink vallanak a régmúlt idők és a jelenkor nehézségeiről, kihívásairól. Darvas Enikő és Benedek Csilla kérdezte tíz évvel ezelőtt rádiónk egykori főszerkesztőit és szerkesztőit, közöttük Székely Ervint, Majtényi Ildikót és Tomcsányi Máriát, illetve az időközben elhunyt Majtényi Ágnest és Bogdán Tibort, akik rádiónk megalakulásának körülményeiről, nevezetes rovatairól, a rádiós újságírás nehézségeiről és szépségeiről meséltek.
Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvét mutatták be a Bukaresti Liszt Intézetben a szerző Szőcs Anna jelenlétében, akivel Oláh-Gál Elvira, a kötet szerkesztője beszélgetett.
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent magyar nyelvű változatot a szerzőnek mostanra sikerült román nyelvre is lefordítani. A könyv betekintést nyújt a Bákó megyei csángómagyar település, Pusztina mindennapjaiba, bemutatja a kisebbségi lét küzdelmeit, valamint a csángó-magyar kultúra gazdag hagyományait és szokásait. A személyes történetek és a gazdag képanyag még értékesebbé teszi a kötetet. A bemutató után Szőcs Annát és Oláh Gál Elvirát kértem mikrofon elé.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagjai a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének meghívására novemberben látogattak Bákó megyébe, ahol több csángók lakta települést kerestek fel. Ekkor látogattam én is Csángóföldre és vettem részt a Külsőrekecsinben tartott guzsalyas találkozón, ahol a megye hagyományőrző csoportjai gyűltek össze szórakozni.
Kádár Elemér néptáncpedagógus a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hagyományőrző programjában dolgozik. Kádár Elemér Kézdivásárhelyről indult, majd művészettörténetet tanult Kolozsváron, a Magyar Táncművészeti Egyetemen diplomázott néptáncosként, romániai és magyarországi néptánc együttesek alapító tagja, de dolgozott már a Nagyvárad Táncegyüttesben is. Hatodik éve lakik folyamatosan Bákóban, de azelőtt is ingázott néhány évig a moldvai csángókhoz projektszerűen megvalósult feladatokra. Jelenlegi moldvai feladatairól, teendőiről beszélgettünk.
Ma van május 1-je, néhány nap múlva, a hónap első vasárnapján pedig az anyákat ünnepeljük.
A munka ünnepe – amelyet korábban a munkások ünnepeként is emlegettek – egy olyan ünnepnap, amelyet a nemzetközi munkásmozgalmak harcoltak ki; hivatalos állami szabadnap, amikor a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról is megemlékezünk.
Az eredete az ipari forradalomig nyúlik vissza: a 10–16 órás munkaidő 8 órára való csökkentését 1817-ben javasolta egy szocialista brit gyártulajdonos, Robert Owen, aki a munkások követelését a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra egyéb tevékenység” szlogennel tette közzé.
Néhány évtizeddel később a munkások tüntetésekkel és sztrájkokkal követelték az emberközelibb munkaidőt, többek között Chicagóban is, ahol 1886. május 1-jén a munkás szakszervezetek sztrájkolni kezdtek a nyolcórás munkaprogram bevezetéséért. A megmozdulás végül a következő egy-két napban is folytatódott, május 4-én pedig elmérgesedett a helyzet, ugyanis a sztrájkoló munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik azonnal tüzet nyitottak válaszként. A haymarketi zavargás néven elhíresült eset felháborodást váltott ki világszerte, olyannyira, hogy az elkövetkező években több helyszínen is emléktüntetéseket rendeztek.
Május 1-je egyébként katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Ugyancsak május 1-jéhez kötődik a májusfa állítása, amelynek az eredetéről a magyar ügyvéd és királyi táblai fogalmazó, Pest vármegyei központi ügyész, Réső Ensel Sándor így írt 1867-ben: „Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbéli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja virradójára (május elsején). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül.”
Mielőtt elbúcsúznék Önöktől, néhány szóban kitérnék az anyák napjára, amelyet mi május első vasárnapján tartunk – tehát idén 4-én ünnepeljük az anyákat, illetve a nagymamákat is. Magát a kifejezést a magasztos érzelmi töltet ellenére kisbetűkkel írjuk.
Legkevesebb 600 észak-koreai katona vesztette életét, miközben Oroszország oldalán harcoltak Ukrajna ellen a 15 ezer fős haderőből - közölték ma a dél-koreai törvényhozók az ország kémügynökségére hivatkozva – adja hírül a Reuters.
Az állítás azután hangzott el, hogy mind az Egyesült Államok, mind Kína visszafogottságra szólított fel. A jelentés szerint Észak-Korea eddig mintegy 4 700 áldozatot, köztük sebesülteket és halottakat jegyzett, bár csapatai az elmúlt mintegy hat hónapban annak adták jelét, hogy javulnak harci képességeik, és olyan modern fegyvereket használnak, mint a drónok - mondták a törvényhozók.
A csapatok küldéséért és az Oroszországba történő fegyverszállításért cserébe Phenjan a jelek szerint technikai segítséget kapott kémszatellitek, valamint drónok és légvédelmi rakéták gyártásához – mondták a törvényhozók.
Újraválasztották Manfred Webert az Európai Néppárt élére a pártcsalád kétnapos valenciai kongresszusán tegnap.
A bajor Keresztényszociális Unió politikusa egyetlen jelöltként indult az EPP elnöki tisztségéért, a voksok 89 százalékával választották meg.
Weber ezenkívül az alakulat európai parlamenti frakciójának a vezetői posztját is ellátja. Ez a pártcsalád rendelkezik a legnagyobb frakcióval, 188 képviselővel a 720 tagú Európai Parlamentben.
A mostani kongresszuson az ukrajnai háború mellett az európai fegyverkezés, az Egyesült Államokkal kialakult vámháború, az emberek növekvő megélhetési költségei, valamint a populizmus és a szélsőségek jelentette fenyegetés van napirenden.
Újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a nyitott kétoldalú kérdésekkel kapcsolatos munkában a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében.
Magyar Levente erről tegnap beszélt, miután Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olha Sztefanyisinával tárgyalt Budapesten. 'Amíg ezek a kérdések nincsenek megoldva, addig bizonyos lépéseket Ukrajna euroatlanti integrációja kapcsán blokkolni fogunk" - jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon Magyar Levente.
A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta: május közepén Ungváron fognak találkozni a szakértői delegációk, hogy kidolgozzák: miként kaphatják vissza a helyi magyarok a nyelvhasználathoz és nemzetiségi oktatáshoz való jogukat.
A két ország a közlekedés terén is szorosabb együttműködésre törekszik – mondta el Magyar Levente.
Janovics Jenőre (1872-1945), a magyar filmgyártás úttörőjére, színházigazgatóra, rendezőre, színészre emlékeznek ma, a magyar film napján Kolozsváron.
A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvényen könyvbemutatóval és némafilmvetítéssel emlékeznek a kolozsvári filmesre. A Művész (Arta) moziban 18 órakor kezdődő rendezvényen bemutatják Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő – A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét.
A kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású. Műhelyéből került ki a teljes magyar némafilmgyártás csaknem egytizede, és világhírnévig jutó rendezők, színészek karrierjét indította el - áll a könyv ismertetőjében. A kolozsvári rendezvényen a világhírű Sárga csikó című filmből is láthatnak részletet, melyet Janovics forgatókönyve alapján forgattak. Filmgyártó és mozitulajdonos vállalkozóként, filmesztétaként, rendezőként és forgatókönyvíróként a magyar filmgyártás egyik úttörője volt. Filmstúdiójában 1914 és 1920 között hatvanöt némafilmet és öt moziszkeccset készített, országszerte huszonhat mozija volt.
Jelentős szerepe volt a diaszpórának az államfőválasztás első fordulójának az eredményében, sosem látott mértékben mozgósították a jelöltek a külhoni románokat. Az első forduló résztvevőinek 11 százaléka a Románia határain kívül voksolt – 973 129-en szavaztak, szemben a tavaly novemberi 817 ezerrel.
Ezzel szemben, 2019-ben, Klaus Iohannis megválasztásakor 675 ezer szavazat érkezett a diaszpórából. 25 évvel ezelőtt pedig csak 32 ezer. A diaszpóra voksait George Simion vitte, 10-ből hatan rá szavaztak. A második legtöbb szavazatot Nicușor Dan szerezte, az érvényes szavazatok 25,45 százalékát. Crin Antonescu a voksok mindössze 6,7 százalékát kapta a külföldön élő román állampolgároktól.
