Csütörtökön, október 15-én ért véget a négynapos bukaresti jazzfesztivál - a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében idén nyolcadik alkalommal valósult meg a Bukaresti Magyar Jazznapok, amely 2026. október 12. és 15. között négy különböző helyszínen várta a jazzrajongókat a román fővárosban. A négynapos fesztivált a „Kőrössy 100” emlékév jegyében a kolozsvári születésű, a romániai jazzélet úttörőjeként tisztelt legendás jazzzongorista, Kőrössy Jancsi emlékének szentelték, születésének centenáriuma alkalmából.
Bukarestben, a Hard Rock Caféban fog koncertezni október 27-én, kedden este 9 órakor az erdélyi gyökerű Ineffable együttes, amely Shakespeare-szonetteket zenésített meg saját modern zenei stílusában - Bara Zsolt és Borbély Tamás összeállításait hallhatják a mai műsorban erről a két eseményről * tartsanak velünk!
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök - közölte Brüsszelben Nicușor Dan. Az államfő szerint Franciaország már jelezte, hogy kész biztosítani a szükséges felszerelést. Nicușor Dan emlékeztetett, hogy Románia korábban hasonló támogatást kért a szövetségeseitől, amikor a Duna menti határtérségben megszaporodtak a drónincidensek. Akkor az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Portugália nyújtott segítséget.
Románia államháztartási hiánya az idei első kilenc hónapban a bruttó hazai termék 3,82 százalékának megfelelő 78 milliárd 520 millió lejt tett ki - közölte a pénzügyminisztérium. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit meghaladta a 102 milliárd lejt, vagyis a GDP 5,35 százaléka volt. Így a GDP-arányos hiány egy év alatt 1,53 százalékponttal csökkent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan több mint 25 milliárd lejjel, mintegy 108 milliárd lejre emelkedtek az állami beruházások. Az év első kilenc hónapjában az államháztartás bevételei éves összevetésben 11,8 százalékkal nőttek, de a kiadások is 5,5 százalékkal bővültek.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus adásunk…
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés…
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) elutasította a német kormány azon elképzelését, mely szerint visszatoloncolnák hazájukba a Németországban bűncselekmény elkövetése miatt…
A helyi hatóságok péntek esti közlése szerint mintegy 45 embernek kell elhagynia otthonát Szászország és Brandenburg tartomány határán Jacobsthal Bahnhof…
A tiltó határozat, amelyet a londoni parlament két háza nagy többséggel jóváhagyott, szombaton lépett érvénybe, miután a döntés elleni fellebbezéseket…
Az egyetlen törvénytervezetbe összegyúrt intézkedéssort pénteki ülésén megvitatta és jóváhagyta a kabinet. A tervezetet hétfőn úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjeszti a…
Tizenhárom év és három hónap szabadságvesztésre ítélték a 'zsenimentornak' is nevezett Kristóf Lajost, aki ellen egy 14 éves fiú megerőszakolása miatt emelt vádat az ügyészség. Az ítélet szerint Kristóf Lajosnak 100 ezer euró kártérítést is fizetnie kell.
Az év első öt hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 azonos időszakához képest - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nyers adatok szerinti növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 5,9 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 2,1 százalékos gyarapodása járult hozzá. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 1,2 százalékkal csökkent. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal emelkedett a múlt év első öt hónapjához képest. Az előző év májusához képest az idei ötödik hónapban a nyers adatok szerint 2,5 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak.
Juhászra támadott a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen - közölte ma a katasztrófavédelem. Az 54 éves áldozatot a hegyimentők és a csendőrök hozták le a hegyről és adták át a rohammentősöknek, akik kórházba szállították. A férfi a bal lábán sérült meg, és öntudatánál volt, amikor kórházba vitték.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus adásunk ideje alatt megkezdődött együttes ülésén. Tekintve, hogy július elejétől a parlamentben elkezdődött a nyári szünet, a házbizottságok rendkívüli ülésszakot hívtak össze a jogszabályjavaslat elfogadásához szükséges eljárás lebonyolítására. A képviselők és a szenátorok hétfő reggel 8 óráig nyújthattak be módosító indítványokat. A PSD egyebek mellett azt szeretné, hogy csak a 4 ezer lej fölötti nyugdíjrészre terjesszék ki a 10 százalékos egészségügyi járulékot. Ha a képviselők és szenátorok három napon belül nem terjesztenek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. A tervezet fontosabb előírásai közé tartozik az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra növelése, az 5 és a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs 11 százalékra emelése, a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adójának növelése, valamint a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kiterjesztése a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) pénteken negatívan véleményezte a törvénytervezetet.
"Moldova és polgárainak jövője az Európai Unión belül van" - olvasható a dokumentumban, amelyet a központi uniós intézmények vezetői és Maia Sandu moldovai elnök pénteki találkozója után tettek közzé.
Az EU egyúttal ismételten hangoztatta Moldova szuverenitása, stabilitása, rugalmassága és gazdasági fejlődése melletti töretlen kiállását.
A nyilatkozat szerint a moldovai polgároknak kell szabadon és demokratikusan kell dönteniük Moldova jövőjéről, külső nyomás, külföldi beavatkozás vagy manipuláció nélkül.
"Elítéljük a moldovai demokratikus választások aláásására irányuló, növekvő orosz hibrid fenyegetéseket, és a helyi megbízottak bevonásával végrehajtott, széles körű választási korrupciót" - áll a zárónyilatkozatban.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
Az Agerpres jelentése szerint a természetvédelmi területek országos ügynökségének keretében működő igazgatóság bűnvádi feljelentése a folyó élővilágának a kipusztulására vonatkozik. A bűnvádi hatóságoknak címzett feljelentésben leírják, hogy a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa nyomán számos védett halfaj és a szintén védett hódpopuláció több egyede elpusztult.
Mint írták, az élővilág pusztulása a folyó Szováta és Erdőszentgyörgy közötti szakaszán jelentős, ugyanakkor a sószennyezés a térség két, a folyó által átszelt Natura 2000-es természetvédelmi területében is kárt tett.
Cristina Pui igazgató szerint az eljárástól az okozott kár mértékének és a környezet rehabilitációjához szükséges intézkedések költségeinek a megállapítását remélik.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) elutasította a német kormány azon elképzelését, mely szerint visszatoloncolnák hazájukba a Németországban bűncselekmény elkövetése miatt elítélt afgán bevándorlókat.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy nyitott arra, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson az Afganisztánt három éve irányító iszlamista tálibokkal a deportálások lehetővé tétele érdekében.
Ravina Shamdasani szóvivő kijelentette: jelenleg nem helyénvaló az emberek Afganisztánba való visszaküldéséről beszélni, mivel a tálibok hatalomgyakorlása alatt folyamatosan sérülnek az emberi jogok, beleértve a kivégzéseket és a nők jogainak elnyomását.
Németország a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően függesztette fel az Afganisztánba történő visszatoloncolásokat, majd az engedély nélküli belépések visszaszorítására irányuló erőfeszítések részeként tavaly szeptember 16-a óta fokozta a határellenőrzéseket.
Az azóta leköszönt balközép kormány egy egyszeri, kivételesnek tekintett eljárásként tavaly augusztusban 28 afgán elítéltet toloncolt vissza Kabulba egy repülőgép fedélzetén.
A helyi hatóságok péntek esti közlése szerint mintegy 45 embernek kell elhagynia otthonát Szászország és Brandenburg tartomány határán Jacobsthal Bahnhof nevű faluban.
A tűzoltóság ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, azonban a széljárástól is függ, mikor tudják megfékezni a lángokat. A hatóságok közölték, hogy a kitelepített lakosoknak egyelőre szombat estig nem szabad visszatérniük otthonaikba.
Korábban már a környékbeli Heidehauser településen élőket is evakuálták.
A lángok kedden csaptak fel a szászországi Gohrischheide egykori katonai támaszpontján. A tűz azóta átterjedt Brandenburg egyes részeire is, és már 1000 hektárnyi földet felperzselt.
A bázison korábban fegyverek hatástalanításával foglalkoztak, így az oltási munkálatot végzőknek figyelembe kell venni az esetlegesen fel nem robbant lőszerek jelentette kockázatokat is.
A környéken található továbbá egy rezervátum, Szászország veszélyeztetett madárfajaival.
Mindeközben erdőtüzet jelentettek a kelet-németországi Türingia tartományból is, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a meteorológiai szolgálat szerint a hét végén ismét hőhullámok várhatók. A tartományi erdészeti hivatal azt közölte, a mostani Türingia történetének legnagyobb erdőtüze 1993 óta.
A tiltó határozat, amelyet a londoni parlament két háza nagy többséggel jóváhagyott, szombaton lépett érvénybe, miután a döntés elleni fellebbezéseket az eljáró bíróságok elvetették.
A brit kormány által betiltott és így jogilag terrorszervezetnek minősülő csoportok száma ezzel 84-re nőtt. A listán szerepel mások mellett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.
A brit terrorellenes törvény alapján a betiltott szervezetek támogatása bűncselekmény, amelynek elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
Ugyanígy bűncselekménynek számít az is, ha valaki tagja ezeknek a csoportoknak, vagy másokat arra biztat, hogy lépjenek be e szervezetekbe.
A Palestine Action betiltásának közvetlen előzményeként a szervezet tagjai két hete robogókkal hatoltak be a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb angliai támaszpontjára, a London közelében működő Brize Norton katonai repülőtérre, és átalakított kézi tűzoltókészülékkel vörös festéket fújtak két Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgép hajtóműveibe. A szakértői vizsgálat szerint a két repülőgépben 7 millió font kár keletkezett.
A Palestine Action az akciót azzal indokolta, hogy Brize Norton repülőteréről naponta indulnak katonai repülőgépek a ciprusi Akrotiriben működő RAF-támaszpontra, az onnan felszálló gépek pedig hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai és izraeli harci repülőgépeket látnak el üzemanyaggal és "fegyvereket szállítanak a Gázában folyó népirtáshoz", amelynek Nagy-Britannia a szervezet szerint így közvetlenül is részesévé vált.
Az akció óta hat embert őrizetbe vettek. Közülük kettőt szabadlábra helyeztek, négy gyanúsított ellen azonban vádat emeltek az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát sértő szándékos rongálás címén.
A vádhatóság közölte: a bíróság előtt azzal érvel majd, hogy a csoport akciója "a terrorizmussal köthető össze".
A Palestine Action akciója után a londoni védelmi minisztérium elrendelte a brit katonai létesítmények biztonsági őrizetének teljes körű felülvizsgálatát, Yvette Cooper belügyminiszter pedig bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a palesztinpárti csoport betiltását.
Az erről szóló határozattervezetet a londoni alsóház a héten nagy többséggel megszavazta, és a felső kamara, a Lordok Háza is módosítás nélkül jóváhagyta.
A csoport jogi képviselői fellebbezést nyújtottak be azon a címen, hogy a Palestine Action nem terrorcsoport, hanem erőszakmentes eszközöket alkalmazó polgári engedetlenségi mozgalom, amelynek betiltása "önkényuralmi jellegű hatalmi visszaélés".
A jogorvoslati keresetet péntek este először a londoni felsőbíróság, majd gyorsított eljárással a fellebbviteli bíróság is elvetette, így a szervezetet betiltó kormányhatározat szombattól érvénybe lépett.
A Palestine Action 2020-ban alakult azzal a meghirdetett céllal, hogy akadályozza az Izraelt fegyverekkel ellátó nemzetközi vállalatok nagy-britanniai érdekeltségeinek tevékenységét.
A csoport kiemelt célpontjai közé tartoznak a legnagyobb izraeli haditechnikai konglomerátum, az Elbit Systems nagy-britanniai partnervállalatai, amelyek ellen a szervezet az elmúlt években több - elsősorban rongálással, épületfoglalással járó - akciót is végrehajtott.
A helyi idő szerint péntek esti hivatalos bejelentés szerint 13 holttestet találtak meg, felnőttekét és gyermekekét. Ezzel egy időben Dan Patrick Texas kormányzóhelyettese azt közölte, hogy 20 gyermeket keresnek, őket egyelőre eltűntként tartják számon.
A Texas déli részén fekvő Kerr megyén áthaladó Guadalupe folyó partján, Ingram és Kerrville városok közelében egy gyermektábort érintett a legsúlyosabban a néhány óra alatt keletkezett áradás.
A Camp Mystic nevű keresztény táborban mintegy 750 gyermek tartózkodott, kimenekítésükre átfogó akciót indítottak a hatóságok, a feladatba a Nemzeti Gárdát is bevonták.
A villámárvíz azután keletkezett, hogy Kerr megye térségében néhány óra alatt mintegy 250 milliméter eső hullott, ami többi havi csapadéknak felel meg.
Az egyetlen törvénytervezetbe összegyúrt intézkedéssort pénteki ülésén megvitatta és jóváhagyta a kabinet. A tervezetet hétfőn úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjeszti a törvényhozás elé a kormányfő. Az eljárás szerint a törvény életbe lép, amennyiben a parlament egy bizalmatlansági indítvánnyal nem buktatja meg a kormányt.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csomag elfogadása létfontosságú Románia nemzetközi hitelének helyreállításához. Alexandru Nazare jó hírnek nevezte, hogy a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló bankközi kamatláb pénteken az elnökválasztás óta először csökkent 7 százalék alá, és Románia olcsóbban jutott kölcsönhöz a pénzpiacokról, ami szerinte azt jelenti, hogy a befektetők értékelik a deficitcsökkentő intézkedéseket.
A javaslat szerint az év végéig 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat. A csomag egyik fontos eleme az általános áfakulcs emelése 19-ről 21 százalékra.
A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések 35 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.
Regresszív költségvetési logika
A kormány deficitcsökkentő csomagja gyengíti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásokat generál – mutat rá a Szociális Egyeztető Tanács (CES).
A szakszervezetek, munkáltatók és civil társadalom képviselőit tömörítő testület közleménye megállapítja: a kedvezményes áfakulcsok emelése, az üzemanyagok jövedéki adójának és az úthasználati díjnak a növelése az alapélelmiszerek és gyógyszerek drágulásához vezet. Mindez egybeesik a villamos energia és a gáz árának liberalizálásával, illetve a közalkalmazotti bérek csökkentésével, így együttesen – nagyon rövid időn belül – az életszínvonal drasztikus csökkenését fogja eredményezni.
„A megszorító intézkedéseket hosszabb idő alatt, fokozatosan kellett volna bevezetni” - olvasható az állásfoglalásban.
A CES egyúttal kifogásolja a kormány lépései mögött meghúzódó regresszív költségvetési logikát, vagyis azt, hogy a jövedelmek újraelosztása felfelé történik, így a kormány által javasolt intézkedéscsomag növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Közleményében a CES részletezte több intézkedés várható hatását, majd megállapította: a törvénytervezet nem tartja tiszteletben a méltányos teherviselés és a társadalmi szolidaritás alkotmányos elveit. „Olyan kiegyensúlyozott adóreformra van szükség, amely valódi védelmet nyújt a kiszolgáltatott polgároknak. Az ennek megfelelő korrekciók hiánya nemcsak az életszínvonal romlásához vezet, hanem az intézményekkel szembeni bizalmatlanság növekedéséhez és társadalmi radikalizálódáshoz is” – állapította meg a CES.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására
Ezt az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke jelentette be a szociális egyeztető tanács ülése után. Bogdan Hossu szerint egyelőre azok vonultak utcára, akik fel vannak háborodva az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése miatt. Ősztől viszont a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések elleni tiltakozásként.
A szakszervezeti elnök szerint a deficitcsökkentő intézkedések és az energiaár-növekedés pénzügyi hatásai szeptemberben fognak érződni, már a hónap elején.
A villamosenergia árának növekedése további drágulásokat von maga után. A deficitcsökkentő csomagban szereplő áfa-emelés szintén áremelkedéseket fog eredményezni. Ezek eredményeként átlagban 32-40 százalékkal fog csökkeni a lakosság vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy az emberek túlnyomó többsége az utcára fog vonulni - figyelmeztetett az Alfa Kartell vezetője.
A tanügyi szakszervezetek képviselői hétfőn a parlament előtt tiltakoznak, miközben odabent a kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hancescu elmondta: nagyon valószínű, hogy szeptemberben az utcán tartják a tanévnyitót.
„A pedagógusok kötelező heti óraszámának növelése felelőtlen, cinikus intézkedés, és az egész rendszert destabilizálja egy jelentéktelen pénzügyi tét miatt” - mondta Hancescu.
Hozzátette: a kormány által javasolt intézkedések „megfojtják” az oktatási rendszert.
A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor szerint szeptember 1-jétől kezdődően további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantását sem.
Tizenhárom év és három hónap szabadságvesztésre ítélték a 'zsenimentornak' is nevezett Kristóf Lajost, aki ellen egy 14 éves fiú megerőszakolása miatt emelt vádat az ügyészség. Az ítélet szerint Kristóf Lajosnak 100 ezer euró kártérítést is fizetnie kell.
