Az egyetlen törvénytervezetbe összegyúrt intézkedéssort pénteki ülésén megvitatta és jóváhagyta a kabinet. A tervezetet hétfőn úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjeszti a törvényhozás elé a kormányfő. Az eljárás szerint a törvény életbe lép, amennyiben a parlament egy bizalmatlansági indítvánnyal nem buktatja meg a kormányt.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csomag elfogadása létfontosságú Románia nemzetközi hitelének helyreállításához. Alexandru Nazare jó hírnek nevezte, hogy a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló bankközi kamatláb pénteken az elnökválasztás óta először csökkent 7 százalék alá, és Románia olcsóbban jutott kölcsönhöz a pénzpiacokról, ami szerinte azt jelenti, hogy a befektetők értékelik a deficitcsökkentő intézkedéseket.

A javaslat szerint az év végéig 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat. A csomag egyik fontos eleme az általános áfakulcs emelése 19-ről 21 százalékra.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések 35 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.

Regresszív költségvetési logika

A kormány deficitcsökkentő csomagja gyengíti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásokat generál – mutat rá a Szociális Egyeztető Tanács (CES).

A szakszervezetek, munkáltatók és civil társadalom képviselőit tömörítő testület közleménye megállapítja: a kedvezményes áfakulcsok emelése, az üzemanyagok jövedéki adójának és az úthasználati díjnak a növelése az alapélelmiszerek és gyógyszerek drágulásához vezet. Mindez egybeesik a villamos energia és a gáz árának liberalizálásával, illetve a közalkalmazotti bérek csökkentésével, így együttesen – nagyon rövid időn belül – az életszínvonal drasztikus csökkenését fogja eredményezni.

„A megszorító intézkedéseket hosszabb idő alatt, fokozatosan kellett volna bevezetni” – olvasható az állásfoglalásban.

A CES egyúttal kifogásolja a kormány lépései mögött meghúzódó regresszív költségvetési logikát, vagyis azt, hogy a jövedelmek újraelosztása felfelé történik, így a kormány által javasolt intézkedéscsomag növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Közleményében a CES részletezte több intézkedés várható hatását, majd megállapította: a törvénytervezet nem tartja tiszteletben a méltányos teherviselés és a társadalmi szolidaritás alkotmányos elveit. „Olyan kiegyensúlyozott adóreformra van szükség, amely valódi védelmet nyújt a kiszolgáltatott polgároknak. Az ennek megfelelő korrekciók hiánya nemcsak az életszínvonal romlásához vezet, hanem az intézményekkel szembeni bizalmatlanság növekedéséhez és társadalmi radikalizálódáshoz is” – állapította meg a CES.

A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására

Ezt az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke jelentette be a szociális egyeztető tanács ülése után. Bogdan Hossu szerint egyelőre azok vonultak utcára, akik fel vannak háborodva az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése miatt. Ősztől viszont a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések elleni tiltakozásként.

A szakszervezeti elnök szerint a deficitcsökkentő intézkedések és az energiaár-növekedés pénzügyi hatásai szeptemberben fognak érződni, már a hónap elején.

A villamosenergia árának növekedése további drágulásokat von maga után. A deficitcsökkentő csomagban szereplő áfa-emelés szintén áremelkedéseket fog eredményezni. Ezek eredményeként átlagban 32-40 százalékkal fog csökkeni a lakosság vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy az emberek túlnyomó többsége az utcára fog vonulni – figyelmeztetett az Alfa Kartell vezetője.

A tanügyi szakszervezetek képviselői hétfőn a parlament előtt tiltakoznak, miközben odabent a kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hancescu elmondta: nagyon valószínű, hogy szeptemberben az utcán tartják a tanévnyitót.

„A pedagógusok kötelező heti óraszámának növelése felelőtlen, cinikus intézkedés, és az egész rendszert destabilizálja egy jelentéktelen pénzügyi tét miatt” – mondta Hancescu.

Hozzátette: a kormány által javasolt intézkedések „megfojtják” az oktatási rendszert.

A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor szerint szeptember 1-jétől kezdődően további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantását sem.