A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Az idei kiadás mottója „Felszabadult mozi” (Cinema dezlănțuit), és több mint 50 filmet, illetve különleges eseményt kínál a fesztivál öt napja alatt.
A programban szerepel Radu Jude legújabb, franciaországi–romániai koprodukcióban készült filmjének, a „Szobalány naplójának”, valamint Adrian Sitaru „Piatră foarfecă hârtie” című alkotásának temesvári bemutatója.
A hivatalos versenyprogramban hat friss európai film szerepel, a szakmai zsűri: Xandra Popescu rendező, Ana Dumitrașcu színésznő és Andrei Rus filmkritikus. A záró estén a berlinálei Ezüst Medve-díjas „Rose” című német–osztrák produkciót vetítik.
A fesztiválnak évek óta visszatérő eleme a magyar filmklasszikusok bemutatása, amelyet a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központtal közösen szerveznek.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a vasúti infrastruktúra 2026-2030-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját
A dokumentumból a többi között az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a fenntartáshoz szükséges költségvetésnek csak kevesebb, mint fele jutott a vasúthoz, a deficit pedig jelenleg meghaladja a 12 milliárd lejt. A stratégia szerint a sebességkorlátozások is az elmúlt 35 év folyamatos finanszírozási hiányának az eredményei. Emellett kiderül a dokumentumból, hogy 9800 km-nyi pályaszakasz szorul felújításra, ami a teljes pályahossz közel háromnegyedét jelenti. A most közvitára bocsátott stratégia vállalja, hogy 2030-ig behozza a felújításoknál felhalmozott késéseket, feloldjon valamennyit a sebességkorlátozásokból, és versenyképesebbé, illetve vonzóbbá tegye a vasúti közlekedést.
Július 20-ától kezdődően igényelhetnek állami támogatást a magánszemélyek új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében - közölte tegnap a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A jelentkezés online történik, a Környezetvédelmi Alapkezelő honlapján elérhető informatikai alkalmazáson keresztül. A magánszemélyeknek a következő dokumentumokat kell feltölteniük a platformra: a honlapról letöltött, számítógéppel kitöltött, aláírás nélküli támogatási kérelem; a kérelem benyújtásakor érvényes személyazonosító okmány; pénzügyminisztériumi adóigazolás; a helyi adókra és illetékekre vonatkozó önkormányzati adóigazolás.
A tájékoztatás szerint egy magánszemély legfeljebb két ökoutalványt igényelhet, minden megvásárolni kívánt új járműre egyet. Az új gépkocsik vásárlását támogató program idei költségvetése 300 millió lej.
A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában. Az elnöki hivatal közleménye…
António Guterres, az ENSZ főtitkára „veszélyes eszkalációnak” nevezte az amerikai csapást, és figyelmeztetett a polgári lakosságot érintő katasztrofális következményekre. Az Európai…
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X platformon közzétett nyilatkozatában „botrányosnak, rendkívül veszélyesnek és a nemzetközi jog bűnös megsértésének” nevezte…
Szerdáig tartó kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki ma az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére. A riasztás délnyugat-erdélyi,…
Mihai Busuiocot javasolja az egyik megüresedő alkotmánybírói tisztségbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) – ismertette az alakulat vezető testületének hétfői döntését…
A hírt az amerikai elnök jelentette be hangsúlyozva, hogy ezzel lezárul a „12 napos háború". A kedden 7 órakor életbe lépett fegyvernyugvást megelőző órákban szinte az egész országban légvédelmi riadók ébresztették az izraelieket. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, ezek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe az Izrael dél részén fekvő Beér-Seván. A csapás három embert megölt, és legkevesebb hetet megsebesített.
A június 13-án kezdődött konfliktusban a fordulópontot az Egyesült Államok vasárnap hajnali légitámadása jelentette, amely Iránban három nukleáris létesítményt, köztük egy földalatti urándúsító központot vet célba “bunkerromboló” bombákkal. Irán hétfőn egy egy katari amerikai bázis ellen végrehajtott rakétatámadással válaszolt, de az előre bejelentett lépés lehetővé tette az amerikai csapatok időben történő evakuálását, és teret engedve a feszültség enyhítésének.
Ugyanakkor a tűzsszünet törékenységét mutatja, hogy kedden délelőtt ismét légiriadót hirdettek Izraelben, Iránból indított rakétákra figyelmeztetve. Az izraeli hadsereg jelezte, hogy „erővel fog válaszolni”, noha Irán cáfolta, hogy megszegte volna a fegyvernyugvást.
Izraelben jelenleg is háborús készültség van, csak a létfontosságú munkahelyeken dolgoznak, zárva tartanak a vendéglátóhelyek, a nem létszükségleti cikkeket árusító boltok, az iskolák és az állami intézmények.
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában.
Az elnöki hivatal közleménye szerint az értekezlet fontos alkalom a szövetségesek egységének és szolidaritásának, valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a megerősítésére.
A csúcstalálkozó részvevői fontos döntéseket hoznak a védelmi beruházások növeléséről, hogy biztosítsák a NATO kollektív elrettentő erejének és védvonalának megerősítését.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a értekezlet munkaülésén a román államfő szorgalmazni fogja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a keleti szárnyra és az euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai fontosságú régióra, a Fekete-tengerre.
Ugyanakkor Nicușor Dan ki fog állni Ukrajna és az orosz fenyegetésnek kitett más országok, különösen Moldova hosszú távú támogatása mellett.
“Ma új fejezetet kezdünk” - jelentette ki Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütételén. Az államfő megköszönte a kormányt támogató pártoknak és a nemzeti kisebbségek frakciójának, amiért megértették azt, hogy Romániának stabilitásra van szüksége. Beszédében a Bolojan-kabinet legsürgősebb teendőjének a költségvetési hiány csökkentését nevezte.
Örömét fejezte ki, hogy a kormánypártok vállalták a szükséges korrekciókat. Kijelentette, hogy optimistán tekint a jövőbe, mert a dinamikusan fejlődő hazai magánszektornak köszönhetően az elmúlt tíz évben megduplázódott az ország GDP-je. Másfelől arra számít, hogy jövő év végére Románia csatlakozhat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), ami növelni fogja a külföldi befektetők bizalmát és csökkenteni a deficit finanszírozásának kamatköltségeit.
Nicușor Dan szerint a kormány másik prioritása az állam reformja kell hogy legyen. “Mindezeken túlmenően vissza kell szereznünk a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát. Ez hosszú út lesz” - tette hozzá az elnök.
Az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között szerepel a kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is.
Ezek mellett a parlament által elfogadott dokumentum szerint az ingatlanadót az ingatlan piaci értékéhez igazítják, módosítják a környezetvédelmi adót, illetve megszabják a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek felső határát.
A kormány szándéka szerint megszüntetnék a politikai alapon történő kinevezéseket az adóhatóságnál, a vámhivatalnál és a csalásellenes hivatalnál, illetve digitalizálják és átszervezik ezeket az intézményeket. Emellett büntethetővé tennék az adócsalást és a polgárokat is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe.
A kormányprogram szerint növelik a szerencsejátékok és sportfogadások, a kriptovaluta-kereskedésből származó nyereségek és a tőzsdei nyereségek adóját. Megadózzák a közösségi oldalakról származó bevételeket, kivezetik az ingatlanügyletekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsokat, és felülvizsgálják az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását. A dokumentum megemlíti a bankok extraprofitadójának bevezetését is, korlátozott időre.
A helyi közigazgatás reformjának keretében a népességi adatokhoz igazítják a helyi közpolitikákat; egységes közalkalmazotti bértáblát vezetnek be azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem fedezik a fizetéseket saját bevételeikből; korlátozzák az önkormányzati alkalmazottak számát; hatékonyabbá teszik a helyi rendőrség és a belügyminisztériumi rendőrség együttműködését.
A reform részeként a kormánynak szándékában áll módosítani a parlamenti politikusok és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket és a munkatörvénykönyvet. Többek között egyszerűbb teljesítményértékelési rendszert dolgoznak ki a tisztviselők és az intézményvezetők számára, és felülvizsgálják a szociális párbeszédről szóló törvényt. Ugyanakkor felülvizsgálják a “túlzott jogokat biztosító” kollektív munkaszerződéseket.
A kormányprogram előírja az állami vállalatok átszervezését is. Csökkentik az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok létszámát, illetve az alkalmazottak számát is ott, ahol az indokolt, emellett bevezetik a teljesítményarányú bérezést. A krónikusan veszteséges állami vállalatokat bezárják, és a nyereséges cégek egy részét tőzsdére viszik. Emellett átszervezik az önfenntartó állami hatóságokat, például a távközlési hatóságot (ANCOM) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságot: módosítják a működésüket szabályozó törvényeket és korlátozzák a béreket.
Az államreformnak része a központi közigazgatás intézményeinek digitalizálása, bürokrácia-mentesítése, decentralizációja, összevonása, megszüntetése és az alkalmazottaik számának csökkentése. A kormány többek között kivezetné a túlzónak ítélt bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be. A tanügyben a teljesítményhez kötött kötelező heti óraszámot vezetnek be, és újragondolják az ösztöndíjrendszert.
A kormány csökkenti a munkanélküli támogatás időszakát, szigorítana a betegszabadságok kiírásán, büntetné a rendszerrel visszaélő orvosokat, fellép az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és felülvizsgálja a szociális juttatásokat is.
Megtartotta mandátumának első ülését hétfőn este a Bolojan-kabinet, miután a miniszterek letették az esküt az államelnök előtt.
A kormányban öt miniszterelnök-helyettes van, közülük három tárca nélküli. Hatáskörükről a kormányfő rendelkezik.
Az egyik tárca nélküli miniszterelnök-helyettesre a kormánynak alárendelt intézmények koordinálását bízta Ilie Bolojan. Egy másik tárca nélküli miniszterelnök-helyettes feladata az állam reformjának és a közintézmények hatékonyabbá tételének koordinálása. Mindhárom tárca nélküli miniszterelnök-helyettes láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabályok tervezeteit is.
A Bolojan-kormány öt miniszterelnök-helyettese: Cătălin Predoiu (belügyminiszter), Ionuț Moșteanu (védelmi miniszter), Marian Neacșu, Tánczos Barna, Dragoș Anastasiu. Az új kormány összetétele:
miniszterelnök: Ilie Bolojan
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marian Neacșu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Dragoș Anastasiu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Tánczos Barna
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott csaknem 160 ezer diák közül valamivel több mint 7 ezer nem vett részt a román nyelv és irodalomból hétfőn tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
A közlemény szerint három tanulót csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott menetrend szerint június 25-én, szerdán lesz a matematika vizsga, június 27-én, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók tudását.
A képességfelmérő vizsga első eredményeit július 3-án délig teszik közzé, a vizsgázók legkésőbb 5-én 18 óráig nyújthatnak be óvást.
A jelenlegi geopolitikai válságok fényében úgy tűnik, a La Manche csatorna mindkét oldalán egyre inkább felismerik, hogy az Európának és Nagy-Britanniának számos közös érdeke van. Erről is szó volt mai műsorunkban, de még azelőtt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai támadásról és kockázatairól beszéltünk.
António Guterres, az ENSZ főtitkára „veszélyes eszkalációnak” nevezte az amerikai csapást, és figyelmeztetett a polgári lakosságot érintő katasztrofális következményekre.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas arra szólította fel a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, miután az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítményt bombázott a hétvégén.A politikus a közösségi médiában hangsúlyozta, hogy „Iránnak nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen”, de hozzátette: „Minden félnek hátra kell lépnie, és el kell kerülni az újabb eszkalációt.” Kallas közölte, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn rendkívüli tanácskozást tartanak az iráni helyzetről.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X platformon közzétett nyilatkozatában „botrányosnak, rendkívül veszélyesnek és a nemzetközi jog bűnös megsértésének” nevezte a támadást.
Az iráni diplomácia vezetője szerint az akció súlyos jogsértést jelent az ENSZ Alapokmányával szemben, és figyelmeztetett: „minden ENSZ-tagállamnak aggódnia kellene” az ilyen precedens miatt. A feszültség fokozódik a térségben, miközben a nemzetközi közösség diplomáciai megoldást sürget a helyzet rendezésére.Irán közölte: a Fordó létesítményt korábban kiürítették, és a nukleáris program folytatását tervezik. Az izraeli hatóságok közben elővigyázatosságból kijárási tilalmat rendeltek el, bezártak az iskolák és leállt a gazdaság működése.
Célzott légitámadást hajtott végre az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítmény ellen – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házból közvetített televíziós beszédében, helyi idő szerint szombat este.
A támadás során megsemmisítették a fordói, natanz-i és iszfaháni urándúsító központokat. Az amerikai légierő nagy erejű bunkerromboló bombákat vetett be, míg a haditengerészet harminc rakétát lőtt ki az akció során. A Fehér Ház szerint a művelet célja az iráni atomprogram kapacitásainak felszámolása volt. Trump szerint a bevetés „látványos siker”, és békekötésre szólította fel Teheránt. Egyúttal figyelmeztetett: amennyiben Irán nem reagál diplomáciai úton, az Egyesült Államok „sokkal nagyobb” katonai választ fog adni.
Szerdáig tartó kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki ma az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére. A riasztás délnyugat-erdélyi, bánsági, olténiai, munténiai, moldvai és dobrudzsai megyékre érvényes szerdáig.
Az érintett területeken a nappali csúcsértékek 34 és 38 Celsius-fok között alakulnak, a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.Éjszaka 17 és 20 fok közötti hőmérséklet várható.A sárga jelzésű riasztás Fehér, Argeș, Brăila, Buzău, Călărași, Krassó-Szörény, Konstanca, Dâmbovița, Dolj, Gorj, Galac, Giurgiu, Hunyad, Ilfov, Ialomița, Mehedinți, Olt, Prahova, Szeben, Tulcea, Temes, Teleorman, Vâlcea és Vrancea. megyére, valamint Bukarestre érvényes.Az ország déli felében a következő napokban is kitart a hőség - figyelmeztettek a meteorológusok.
Mihai Busuiocot javasolja az egyik megüresedő alkotmánybírói tisztségbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) - ismertette az alakulat vezető testületének hétfői döntését a párt ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu.
A politikus szerint a jelenleg a Számvevőszéket vezető Mihai Busuioc jelezte, hogy megpályázná az alkotmánybírói tisztséget és a PSD vezető testülete jóváhagyta a jelölését.Arról is döntés született, a kormányfőtitkári tisztségbe Radu Opreát javasolja a PSD - tette hozzá Grindeanu.
A hírt az amerikai elnök jelentette be hangsúlyozva, hogy ezzel lezárul a „12 napos háború". A kedden 7 órakor életbe lépett fegyvernyugvást megelőző órákban szinte az egész országban légvédelmi riadók ébresztették az izraelieket. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, ezek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe az Izrael dél részén fekvő Beér-Seván. A csapás három embert megölt, és legkevesebb hetet megsebesített.
A június 13-án kezdődött konfliktusban a fordulópontot az Egyesült Államok vasárnap hajnali légitámadása jelentette, amely Iránban három nukleáris létesítményt, köztük egy földalatti urándúsító központot vet célba “bunkerromboló” bombákkal. Irán hétfőn egy egy katari amerikai bázis ellen végrehajtott rakétatámadással válaszolt, de az előre bejelentett lépés lehetővé tette az amerikai csapatok időben történő evakuálását, és teret engedve a feszültség enyhítésének.
Ugyanakkor a tűzsszünet törékenységét mutatja, hogy kedden délelőtt ismét légiriadót hirdettek Izraelben, Iránból indított rakétákra figyelmeztetve. Az izraeli hadsereg jelezte, hogy „erővel fog válaszolni”, noha Irán cáfolta, hogy megszegte volna a fegyvernyugvást.
Izraelben jelenleg is háborús készültség van, csak a létfontosságú munkahelyeken dolgoznak, zárva tartanak a vendéglátóhelyek, a nem létszükségleti cikkeket árusító boltok, az iskolák és az állami intézmények.
