Szijjártó Péter volt magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette ma, hogy benyújtotta lemondását a parlamenti mandátumáról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére. Közölte, hogy a kínai BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. Bejelentette, hogy a mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős magyar miniszter ma bejelentette, hogy visszaszereztek 1,3 milliárd forintot Orbán János Dénes Kossuth-díjas, erdélyi születésű költőtől. Neki ennyit fizetett volna a műveiért a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) új operettek megírására, fordítására és külföldi bemutatására. Tarr Zoltán közölte: miközben kiderült, hogy Orbán János Dénes több mint 400 millió forintért adta el saját műveit annak az intézménynek, ahol szakmai vezetőként is közreműködött, a minisztériumban egy másik, ugyanehhez a szervezethez köthető, már megítélt támogatásra bukkantak. Hozzátette: a minisztérium felvette a kapcsolatot az érintett állami céggel, és vissza tudták szerezni a támogatást.
Az Egyesült Államok kedd este újabb légitámadásokat indított Irán ellen, és újra blokád alá vonta az ország kikötőit. Teherán az amerikai támadásokat követően a térségben lévő amerikai létesítmények ellen indított csapásokat. A tengeri blokád újraindítása, valamint az áprilisi tűzszünet óta példátlan mértékű bombázások aláássák azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek célja a június 17-én aláírt megállapodás tartós érvényben tartása. Az iráni külügyminiszter-helyettes elítélte az amerikai tengeri blokád újbóli bevezetését, és úgy vélte, hogy az amerikaiak megszegték a megállapodást. Közben Donald Trump amerikai elnök megismételte Teheránnal szembeni fenyegetéseit.
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban, az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során - jelentette szerdán az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mízán hírügynökség. A Mohammad Amini Dehagani nevű férfit azt követően akasztották fel, hogy az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Iránban tavaly december végén kezdődtek tüntetések a gazdasági válság miatt, és hamar a teheráni vezetés ellen tiltakozó tömegtüntetésekké váltak. Az állam vérbe fojtotta a tiltakozást, több ezer tüntetőt megöltek.
Szijjártó Péter volt magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette ma, hogy benyújtotta lemondását a parlamenti mandátumáról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére. Közölte, hogy a kínai BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. Bejelentette, hogy a mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik.
Nagyon fontos, hogy a NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére,…
Korlátozzák a vonatok sebességét a rendkívüli hőség miatt bizonyos vasúti pályaszakaszokon. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint azokban a térségekben, ahol…
A képviselőház plénuma jóváhagyta Asztalos Csaba kinevezését a Varga Attila mandátumának lejártával megüresedő alkotmánybírói tisztségre A jelenlévő 275 képviselőből 195…
Adásunkban Balázs Attila színművésszel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt igazgatójával beszélget Bartha Csaba, a Temesvári Rádió munkatársa,…
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában. Az elnöki hivatal közleménye…
Nagyon fontos, hogy a NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket - jelentette ki tegnap a NATO-vezetők kétnapos hágai csúcstalálkozóján Mark Rutte. A NATO-főtitkár közölte, nem tart attól, hogy Spanyolország vonakodása miatt ne sikerülne azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növeljék a védelmi kiadásaikat.
A tervek szerint Voloimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog egymással a NATO-csúcson.
Izraelben feloldották a háborús korlátozásokat az egész országban a kedden életbe lépett izraeli-iráni tűzszünet nyomán – jelentette kedd este a polgári védelem. A háború miatt - június 13-a óta - bezárt iskolák is fokozatosan kinyithatnak újra attól függően, hogy az egyes helyi önkormányzatok mennyire felkészültek a tanítás újrakezdésére. Az Iránnal folyatott tizenkét napos háborúban mintegy harminc ember vesztette életét Izraelben, és több százan megsebesültek.
Az iráni elnök is bejelentette a 12 napos háború végét, miután életbe lépett az iszlám köztársaság és Izrael közötti tűzszünet. Maszúd Peszeskján a néphez intézett kedd esti televíziós üzenetében úgy fogalmazott a háború kapcsán, hogy azt Izrael kalandvágya kényszerítette az iráni nemzetre, és terrortámadásnak nevezte a konfliktust, amely akkor történt, amikor Irán diplomáciai párbeszédre törekedett az Egyesült Államokkal. Peszeskján felszólította az összes kormányzati szervet és intézményt, hogy minden erejüket az újjáépítésre összpontosítsák. Továbbá bejelentette, kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Irán szerdán azt is bejelentette, hogy felakasztottak három, Izraelnek való kémkedéssel vádolt férfit. A nem kormányzati szervezetek szerint Iránban több kivégzést hajtanak végre, mint Kína után bármely más országban.
Izrael és Irán az elmúlt 12 napban folyamatosan lőtték egymást, majd az Egyesült Államok is beszállt az iráni atomprogram megsemmisítését célzó konfliktusba, és nukleáris létesítményeket bombázott Irán területén. A perzsa állam válaszul több rakétát is kilőtt egy katari amerikai bázisra, de a támadás nem okozott károkat. Donald Trump amerikai elnök végül hétfő este bejelentette a háború lezárását, majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, hogy Izrael elfogadta a kétoldalú tűzszünetet Iránnal.
Korlátozzák a vonatok sebességét a rendkívüli hőség miatt bizonyos vasúti pályaszakaszokon. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint azokban a térségekben, ahol első- és másodfokú hőségriasztás van érvényben, a vágányok szintjén mért hőmérséklet meghaladhatja az 50 Celsius-fokot, és ebben az esetben az utasok és a vasúti személyzet biztonsága érdekében csökkenteni kell a vonatok óránkénti sebességét a normál sebességhez képest.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrisebb figyelmeztető előrejelzése szerint az ország nagy részén kánikula várható csütörtök reggelig. Szerda reggel 10 órától csütörtök 10 óráig sárga hőségriasztás van érvényben a Bánságban, Olténiában, Munténiában, Dobrudzsában, valamint Moldva déli és Erdély délnyugati részén. Ezekben a régiókban 34 és 38 Celsius-fok között alakul a nappali csúcshőmérséklet, fokozódik a kellemetlen hőérzet, a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
A képviselőház plénuma jóváhagyta Asztalos Csaba kinevezését a Varga Attila mandátumának lejártával megüresedő alkotmánybírói tisztségre
A jelenlévő 275 képviselőből 195 szavazta meg az RMDSZ javaslatát.
Előzőleg a képviselőház jogi bizottsága kedvezően véleményezte a jelöltet. Az ülésen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă azzal vádolta Asztalos Csabát, hogy hűséget esküdött Magyarországnak, gyűlöli Romániát, és támogatja Székelyföld autonómiáját.
Asztalos elutasította Tanasă állításait. „Születésem óta egyetlen állampolgárságom van, román” - jelentette ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
A kilenc tagú alkotmánybíróság tagjait kilenc évre nevezik ki. Varga Attila mandátuma július 12-én jár le. Ugyanakkor megüresedik az alkotmánybíróság elnökének széke is. Marian Enache utódját a szenátus nevezi ki. A tisztségre a Szociáldemokrata Párt által jelölt Mihai Busuioc az esélyes.
Szintén kora délután megválasztották a képviselőház elnökének Sorin Grindeanut, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnökét. A poszt a szállításügyi miniszternek kinevezett Ciprian Șerban távozásával üresedett meg.
Adásunkban Balázs Attila színművésszel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt igazgatójával beszélget Bartha Csaba, a Temesvári Rádió munkatársa, majd Kövér Péter Németországban élő írót kérdezi Pataky Lehel Zsolt az Aradon bemutatott Salto mortale című könyvéről.
A hírt az amerikai elnök jelentette be hangsúlyozva, hogy ezzel lezárul a „12 napos háború". A kedden 7 órakor életbe lépett fegyvernyugvást megelőző órákban szinte az egész országban légvédelmi riadók ébresztették az izraelieket. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, ezek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe az Izrael dél részén fekvő Beér-Seván. A csapás három embert megölt, és legkevesebb hetet megsebesített.
A június 13-án kezdődött konfliktusban a fordulópontot az Egyesült Államok vasárnap hajnali légitámadása jelentette, amely Iránban három nukleáris létesítményt, köztük egy földalatti urándúsító központot vet célba “bunkerromboló” bombákkal. Irán hétfőn egy egy katari amerikai bázis ellen végrehajtott rakétatámadással válaszolt, de az előre bejelentett lépés lehetővé tette az amerikai csapatok időben történő evakuálását, és teret engedve a feszültség enyhítésének.
Ugyanakkor a tűzsszünet törékenységét mutatja, hogy kedden délelőtt ismét légiriadót hirdettek Izraelben, Iránból indított rakétákra figyelmeztetve. Az izraeli hadsereg jelezte, hogy „erővel fog válaszolni”, noha Irán cáfolta, hogy megszegte volna a fegyvernyugvást.
Izraelben jelenleg is háborús készültség van, csak a létfontosságú munkahelyeken dolgoznak, zárva tartanak a vendéglátóhelyek, a nem létszükségleti cikkeket árusító boltok, az iskolák és az állami intézmények.
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában.
Az elnöki hivatal közleménye szerint az értekezlet fontos alkalom a szövetségesek egységének és szolidaritásának, valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a megerősítésére.
A csúcstalálkozó részvevői fontos döntéseket hoznak a védelmi beruházások növeléséről, hogy biztosítsák a NATO kollektív elrettentő erejének és védvonalának megerősítését.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a értekezlet munkaülésén a román államfő szorgalmazni fogja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a keleti szárnyra és az euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai fontosságú régióra, a Fekete-tengerre.
Ugyanakkor Nicușor Dan ki fog állni Ukrajna és az orosz fenyegetésnek kitett más országok, különösen Moldova hosszú távú támogatása mellett.
“Ma új fejezetet kezdünk” - jelentette ki Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütételén. Az államfő megköszönte a kormányt támogató pártoknak és a nemzeti kisebbségek frakciójának, amiért megértették azt, hogy Romániának stabilitásra van szüksége. Beszédében a Bolojan-kabinet legsürgősebb teendőjének a költségvetési hiány csökkentését nevezte.
Örömét fejezte ki, hogy a kormánypártok vállalták a szükséges korrekciókat. Kijelentette, hogy optimistán tekint a jövőbe, mert a dinamikusan fejlődő hazai magánszektornak köszönhetően az elmúlt tíz évben megduplázódott az ország GDP-je. Másfelől arra számít, hogy jövő év végére Románia csatlakozhat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), ami növelni fogja a külföldi befektetők bizalmát és csökkenteni a deficit finanszírozásának kamatköltségeit.
Nicușor Dan szerint a kormány másik prioritása az állam reformja kell hogy legyen. “Mindezeken túlmenően vissza kell szereznünk a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát. Ez hosszú út lesz” - tette hozzá az elnök.
Az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között szerepel a kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is.
Ezek mellett a parlament által elfogadott dokumentum szerint az ingatlanadót az ingatlan piaci értékéhez igazítják, módosítják a környezetvédelmi adót, illetve megszabják a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek felső határát.
A kormány szándéka szerint megszüntetnék a politikai alapon történő kinevezéseket az adóhatóságnál, a vámhivatalnál és a csalásellenes hivatalnál, illetve digitalizálják és átszervezik ezeket az intézményeket. Emellett büntethetővé tennék az adócsalást és a polgárokat is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe.
A kormányprogram szerint növelik a szerencsejátékok és sportfogadások, a kriptovaluta-kereskedésből származó nyereségek és a tőzsdei nyereségek adóját. Megadózzák a közösségi oldalakról származó bevételeket, kivezetik az ingatlanügyletekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsokat, és felülvizsgálják az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását. A dokumentum megemlíti a bankok extraprofitadójának bevezetését is, korlátozott időre.
A helyi közigazgatás reformjának keretében a népességi adatokhoz igazítják a helyi közpolitikákat; egységes közalkalmazotti bértáblát vezetnek be azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem fedezik a fizetéseket saját bevételeikből; korlátozzák az önkormányzati alkalmazottak számát; hatékonyabbá teszik a helyi rendőrség és a belügyminisztériumi rendőrség együttműködését.
A reform részeként a kormánynak szándékában áll módosítani a parlamenti politikusok és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket és a munkatörvénykönyvet. Többek között egyszerűbb teljesítményértékelési rendszert dolgoznak ki a tisztviselők és az intézményvezetők számára, és felülvizsgálják a szociális párbeszédről szóló törvényt. Ugyanakkor felülvizsgálják a “túlzott jogokat biztosító” kollektív munkaszerződéseket.
A kormányprogram előírja az állami vállalatok átszervezését is. Csökkentik az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok létszámát, illetve az alkalmazottak számát is ott, ahol az indokolt, emellett bevezetik a teljesítményarányú bérezést. A krónikusan veszteséges állami vállalatokat bezárják, és a nyereséges cégek egy részét tőzsdére viszik. Emellett átszervezik az önfenntartó állami hatóságokat, például a távközlési hatóságot (ANCOM) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságot: módosítják a működésüket szabályozó törvényeket és korlátozzák a béreket.
Az államreformnak része a központi közigazgatás intézményeinek digitalizálása, bürokrácia-mentesítése, decentralizációja, összevonása, megszüntetése és az alkalmazottaik számának csökkentése. A kormány többek között kivezetné a túlzónak ítélt bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be. A tanügyben a teljesítményhez kötött kötelező heti óraszámot vezetnek be, és újragondolják az ösztöndíjrendszert.
A kormány csökkenti a munkanélküli támogatás időszakát, szigorítana a betegszabadságok kiírásán, büntetné a rendszerrel visszaélő orvosokat, fellép az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és felülvizsgálja a szociális juttatásokat is.
Megtartotta mandátumának első ülését hétfőn este a Bolojan-kabinet, miután a miniszterek letették az esküt az államelnök előtt.
A kormányban öt miniszterelnök-helyettes van, közülük három tárca nélküli. Hatáskörükről a kormányfő rendelkezik.
Az egyik tárca nélküli miniszterelnök-helyettesre a kormánynak alárendelt intézmények koordinálását bízta Ilie Bolojan. Egy másik tárca nélküli miniszterelnök-helyettes feladata az állam reformjának és a közintézmények hatékonyabbá tételének koordinálása. Mindhárom tárca nélküli miniszterelnök-helyettes láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabályok tervezeteit is.
A Bolojan-kormány öt miniszterelnök-helyettese: Cătălin Predoiu (belügyminiszter), Ionuț Moșteanu (védelmi miniszter), Marian Neacșu, Tánczos Barna, Dragoș Anastasiu. Az új kormány összetétele:
miniszterelnök: Ilie Bolojan
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marian Neacșu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Dragoș Anastasiu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Tánczos Barna
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott csaknem 160 ezer diák közül valamivel több mint 7 ezer nem vett részt a román nyelv és irodalomból hétfőn tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
A közlemény szerint három tanulót csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott menetrend szerint június 25-én, szerdán lesz a matematika vizsga, június 27-én, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók tudását.
A képességfelmérő vizsga első eredményeit július 3-án délig teszik közzé, a vizsgázók legkésőbb 5-én 18 óráig nyújthatnak be óvást.
A jelenlegi geopolitikai válságok fényében úgy tűnik, a La Manche csatorna mindkét oldalán egyre inkább felismerik, hogy az Európának és Nagy-Britanniának számos közös érdeke van. Erről is szó volt mai műsorunkban, de még azelőtt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai támadásról és kockázatairól beszéltünk.
Nagyon fontos, hogy a NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket - jelentette ki tegnap a NATO-vezetők kétnapos hágai csúcstalálkozóján Mark Rutte. A NATO-főtitkár közölte, nem tart attól, hogy Spanyolország vonakodása miatt ne sikerülne azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növeljék a védelmi kiadásaikat.
A tervek szerint Voloimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog egymással a NATO-csúcson.
